Sugárártalomnak kitett munkahely – a munkaidő és az expozíciós idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény esetén a törvény végrehajtási rendeletének (356/2008. Korm. rend.) 11. §-a alapján a teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie a munkahelyén legalább napi három órán át sugárártalomnak kitett közalkalmazottnak. Ebben az esetben a teljes munkaidős közalkalmazottnak mennyi a törvényes heti munkaideje? Mi szerepeljen a kinevezésben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a kinevezés szerinti munkaidő, a munkahelyen töltendő idő és az expozíciós idő fogalmát érinti. Az expozíciós idő munkavédelmi célú szabály, és azt jelenti, hogy a jogszabály korlátozza a bizonyos munkavédelmi kockázatoknak való kitettség idejét, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdések

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] 1. A Kttv. 62/A. §-a a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők esetében is alkalmazandó. Ez egyrészt a Kttv. 226. §-ának (1) bekezdéséből következik, amely szerint a közszolgálati jogviszonyban a Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Felmentés megelőzése – az állásfelajánlás lebonyolítása

Kérdés: Egy egyetemi kórház egyik telephelye megszűnik, ezért létszámcsökkentésre hivatkozással fel kell mentenünk a dolgozókat. Az állásfelajánlás lebonyolítása kérdésében vita merült fel a HR és a kórház ügyvédje között. A HR szerint mindenkinek fel kell ajánlani az állást, az ügyvéd szerint viszont csak annak, aki ezt kéri. Mi a jogszabály helyes értelmezése?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkáltató kutassa fel számukra az üres álláshelyeket.A felajánlott munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kinevezés a közszférában – a nyugdíj szüneteltetésével

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény vezetője közalkalmazottként (mint magasabb vezető) akkor foglalkoztatható vezetőként, ha nyugdíját szünetelteti? Változatlan az a rendelkezés, miszerint illetmény és nyugdíj egyidejű kifizetése nem lehetséges a közszférában?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 83/B-C. §-ai 2020. január 1-je után is változatlanok. A 83/C. § alapján a közszféra jogviszonyaiban – így például közalkalmazotti jogviszonyban – állók esetében az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony kezdőnapjától szüneteltetni kell. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nyugdíjas közalkalmazott – a felmentés "időzítése"

Kérdés: Egy egészségügyi szakdolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó kórházban, a nők 40 éves nyugdíja mellett dolgozik, határozatlan idejű kinevezéssel. A 2003. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelemkiegészítésben részesül (nyugdíja szünetel). Az idei évben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől az időponttól, kizárólag kormányengedély alapján dolgozhat tovább. Amennyiben a munkáltató nem kéri meg a kormányengedélyt a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához, milyen lehetőség van arra, hogy a nők negyvenéves nyugdíja mellett határozatlan időre szóló kinevezéssel dolgozó egészségügyi szakdolgozó közalkalmazotti jogviszonyát megszüntessük? Jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszüntethető-e? Ilyen esetben, mivel a felmentési idő alatt nem lenne már kormányengedélye, indulhat-e a felmentés a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, hiszen ő már akkor is nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat az öregségi nyugdíjra jogosult közalkalmazottakat érinti, azokat tehát, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték. Esetükben kell kormányengedélyt kérni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkakörtől eltérő feladat ellátása – utasításra vagy szerződés/kinevezés módosítással

Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy éven belül 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Jelen esetben "átirányításról" lenne szó. Ha lejár a 44 beosztás szerinti munkanap, van-e lehetőség rá, hogy közös megegyezéssel az átirányítást a felek meghosszabbítsák, esetleg a veszélyhelyzet idejére?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó – 53. §-a értelmében a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Az e szabály alapján elrendelt foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkáltató és a munkahely – megjelölése kinevezésben, munkaszerződésben

Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
– a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
– a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem helyeselhető az a gyakorlat, hogy a közalkalmazottak és a munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. A közalkalmazottak munkáltatója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Vezető ápoló – vezetői megbízás

Kérdés: Az 1/2000. SzCsM rendelet 119. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vezető ápoló munkakörre vonatkozóan a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy vezetőnek minősül. A vezető ápoló feladatának megnevezése: egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője, FEOR-kódja: 1327. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A törvény szerint a megbízott vezető a munkaköre mellett látja el a vezetői teendőket. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint: "A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól". A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja. A megbízás határozott idejének letelte vagy a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. A vezető ápolói feladatok ellátására külön meg kell bízni a dolgozót a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése alapján, melynek időtartama 5 évre szólhat, vagy erre a munkakörre akár határozatlan időre ki lehet nevezni a dolgozót vezetői pótlék nyújtása mellett? Amennyiben 5 évre szóló vezetői megbízatással látható el a feladat, és a határozott idő letelte után a megbízatás visszavonására kerül sor, mi minősül a közalkalmazott alapmunkakörének (ápolói, vezető ápolói), tekintettel arra, hogy a vezető ápolói feladatok is egy munkakörhöz kapcsolódnak? Helyes-e az a gyakorlat, hogy a vezető ápolói munkakört a dolgozó határozatlan időre szóló kinevezéssel látja el, és emellett megbízzák 5 évre egy szociális intézmény telephelyvezetői feladataival? Vagy ilyen esetben (ha az a verzió helyes, hogy a vezető ápolói feladatokat 5 évre szóló megbízással látható el) a vezető ápolói megbízatását vissza kellene vonni, és utána lehet megbízni a telephelyvezetői feladatokra?
Részlet a válaszából: […] Az 1/2000. SzCsM rendelet tárgya a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működése feltételeinek meghatározása, ezek egyike a személyi feltételrendszer. A rendelet 6. §-ának (5c) bekezdése kimondja, hogy szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Határozott idejű kinevezés – a meghatározott feladat

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszony – általános szabály szerint – határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Törvény eltérő rendelkezése hiányában lehetőség van arra is, hogy helyettesítés céljából vagy meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jogviszonyváltás – a fogászati alapellátásban

Kérdés: Településünkön az önkormányzatunknál közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fogorvossal és fogászati asszisztenssel láttuk el a fogászati alapellátást. A fogorvosunk jogviszonya nyugdíjba vonulása okán felmentését követően 2019. augusztus 6. napjával megszűnt. A fogászati asszisztensünk maradt. A továbbiakban nem szeretnénk közalkalmazott fogorvost alkalmazni, hanem vállalkozás által biztosítanánk a fogászat további működését. Jelenleg a helyettesítést is vállalkozás látja el, akikkel 2020. február 29-ig van szerződésünk. Az asszisztens az eredeti helyén foglalkoztatva van. A 313/2011. Korm. rendelet 13/A. §-a értelmében, ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló háziorvos közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, a praxisjog elidegenítésére a jogviszony megszűnését követő hat hónap alatt van lehetőség. Tehát a volt fogorvosunk még 2020. február elejéig értékesítheti, ha tudja, a praxisjogát. Az asszisztensünk foglalkoztatása február végéig biztosított. A jelenleg helyettesítő vállalkozó esetleg átvenné a fogászati asszisztenst alkalmazásba a saját vállalkozásába március 1-jétől. Hogyan adható át a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásra? Hisz nem szűnik meg a munkáltató, mert az önkormányzat továbbra is létezik, csak más formában szeretné ellátni a feladatot. A Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 25/A. §-a ebben a helyzetben alkalmazandó-e? Ha elfogadja, és a másik munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, akkor az átadás időpontját megelőző nappal megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, azt követő naptól pedig alkalmazza az átvevő munkáltató. Ez esetben, ha jól gondoljuk, nem jár részére végkielégítés a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján. Amennyiben nem fogadja el a továbbfoglalkoztatást, akkor az átadás napját megelőző nappal vagy az átadás tervezett napjával szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya? Ez utóbbi esetben a végkielégítés összegének felére válik jogosulttá a Kjt. 37. §-ának (9) bekezdése alapján – a felsorolt kivételektől eltekintve?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
1
14
15
16
41