Találati lista:
381. cikk / 422 Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése
Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
382. cikk / 422 Előresorolás a felmentési idő alatt
Kérdés: Huszonkét éven át közalkalmazottként dolgoztam egy egészségügyi intézménynél. Tavaly novemberben felmentettek, hathavi felmentési időm májusban telik le. Számításaim szerint 2009. január 1-jétől esedékes lett volna az előresorolásom. Jogosult vagyok-e januártól kezdődően a magasabb szorzóval számított illetményre?
383. cikk / 422 Szabadságmegváltás és átlagkereset
Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
384. cikk / 422 Elmaradt munkabér – a követelés érvényesítése
Kérdés: Azon munkaadók ellen, akik nem tesznek eleget a bérfizetési kötelezettségüknek, a munkavállalók csak peres úton szerezhetnek érvényt jogos követelésüknek? (Mivel ígérgetésen kívül mást nem kap az alkalmazott.) Tulajdonképpen tizenkét munkanapról szól a történet, ez lenne a jogos igényem. A bér kifizetésével a munkaadó részéről 29 naptári nap a késés a mai napig. Arra gondoltam, hogy az értéknek megfelelően nem foglalhatok-e le valamilyen tárgyat, amíg nem teljesítik a bér kifizetését? Mivel a kifizetendő bér nagysága nem túl nagy, így peres úton érvényt szerezni nem érdemes. Sajnos nem tartozom a gazdagok közé, így minden kis összegre szükségem van.
385. cikk / 422 Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt
Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
386. cikk / 422 Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés
Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
387. cikk / 422 Keresetkiegészítés megbízott vezetőknél
Kérdés: A Kjt. új szabályai alapján a megbízott vezető részesülhet-e keresetkiegészítésben akkor, ha az általa ellátott többletfeladat nem függ össze a vezetői tevékenységével?
388. cikk / 422 Hatósági szerződés megszegése
Kérdés: 2006-tól foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásban részesült bt.-nk, amely időközben jogutód nélkül megszűnt. A támogatás nyújtásáról szóló hatósági szerződésben kikötött foglalkoztatási kötelezettségünknek csak részben – 3-ból 2,5 éves foglalkoztatást teljesítettünk – tudtunk eleget tenni, ezért szerződésszegésre hivatkozva a munkaügyi központ a támogatási összegnek a teljes mértékben történő visszatérítéséről rendelkezett. Jogszerű-e a központ határozata? Méltányosság címén kérhetjük-e a visszatérítendő támogatási összeg elengedését?
389. cikk / 422 Keresetkiegészítés – 13. havi juttatás helyett
Kérdés: A polgármesteri hivatalunkban többféle jogviszony keretében látják el feladataikat a dolgozók. Kérdésem, hogy a köztisztviselők mellett a polgármesternek, illetve a munkavállalók számára is jár-e a keresetkiegészítés? További kérdésem: az a köztisztviselő, aki felmentési idejét tölti, kaphat-e keresetkiegészítést?
390. cikk / 422 Kollektív szerződés részleges felmondása
Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?
