Bértámogatás megnövelése a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedésével

Kérdés: 25 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után bértámogatásban részesülünk immár két éve. A bértámogatás maximális mértékének az éves nemzetgazdasági átlagkereset mértékéhez kell igazodnia, ugyanakkor a bértámogatás összege nem emelkedett annak megállapítása óta, holott a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset nőtt. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a bértámogatás összege havonta nem haladhatja meg atárgyévet megelőző második év egyhavi nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetetmeghatározott mértékét a megváltozott munkaképességű munkavállaló általbetöltött munkakör által igényelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kollektív szerződés és a munkavállaló kárfelelőssége

Kérdés: Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?
Részlet a válaszából: […] ...felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke amunkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg [Mt.167. § (1) bek.]. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Könyvelői munka – idényjelleg bevallások idején?

Kérdés: A különböző éves adóbevallási határidők közeledtével jelentősen felhalmozódó könyvelési teendőkre figyelemmel minősíthetjük-e könyvelőink munkáját idényjellegűnek, és a kritikus időszakokban alkalmazhatjuk-e rájuk nézve az Mt. rugalmas munkaidő-szervezési szabályait – különös tekintettel a vasárnapi rendes munkavégzés elrendelésére, illetve a pihenőnapok összevont kiadására?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozók, illetve aszámviteli törvény hatálya alá nem tartozó – azaz az egyszerűsített vállalkozóiadóalany – közkereseti és betéti társaság esetében az adóévet követő év február15-e, míg a számvitelről szóló törvény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése

Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
Részlet a válaszából: […] ...magán-nyugdíjpénztári tagdíj,valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével)csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíjalapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Előresorolás a felmentési idő alatt

Kérdés: Huszonkét éven át közalkalmazottként dolgoztam egy egészségügyi intézménynél. Tavaly novemberben felmentettek, hathavi felmentési időm májusban telik le. Számításaim szerint 2009. január 1-jétől esedékes lett volna az előresorolásom. Jogosult vagyok-e januártól kezdődően a magasabb szorzóval számított illetményre?
Részlet a válaszából: […] ...mentesítettközalkalmazott abban az esetben kaphat a besorolási osztályon belüli magasabbfokozatnak megfelelő illetménnyel számított átlagkeresetet, ha a magasabbilletményre már a munkavégzés alóli felmentését megelőzőleg jogosulttá vált.Önt feltehetően január 1-jén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Elmaradt munkabér – a követelés érvényesítése

Kérdés: Azon munkaadók ellen, akik nem tesznek eleget a bérfizetési kötelezettségüknek, a munkavállalók csak peres úton szerezhetnek érvényt jogos követelésüknek? (Mivel ígérgetésen kívül mást nem kap az alkalmazott.) Tulajdonképpen tizenkét munkanapról szól a történet, ez lenne a jogos igényem. A bér kifizetésével a munkaadó részéről 29 naptári nap a késés a mai napig. Arra gondoltam, hogy az értéknek megfelelően nem foglalhatok-e le valamilyen tárgyat, amíg nem teljesítik a bér kifizetését? Mivel a kifizetendő bér nagysága nem túl nagy, így peres úton érvényt szerezni nem érdemes. Sajnos nem tartozom a gazdagok közé, így minden kis összegre szükségem van.
Részlet a válaszából: […] ...iránti követelésének, nincs törvényi zálogjoga semazon; az igény érvényesítését a törvény kifejezetten bírósági útra tereli. Akereset benyújtása előtt azért megpróbálnék az Ön helyében a főnökével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 93. § (3) bekezdése szerint a munkavégzés alólifelmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az Mt. 152. §szerint, ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés

Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
Részlet a válaszából: […] ...követelések közül a gazdálkodószervezet jogutód nélküli megszűnése miatt az Mt. 86/A. §-a alapján amunkavállalót megillető átlagkeresetet, az Mt. 95. §-ának (1) bekezdéseszerinti végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyébjuttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Keresetkiegészítés megbízott vezetőknél

Kérdés: A Kjt. új szabályai alapján a megbízott vezető részesülhet-e keresetkiegészítésben akkor, ha az általa ellátott többletfeladat nem függ össze a vezetői tevékenységével?
Részlet a válaszából: […] ...A Kjt. 77/B. § (3) bekezdése értelmében a vezetői tevékenységbetartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető keresetkiegészítésben nemrészesíthető. Az említett jogszabályhely egyértelműen a vezetői tevékenységbetartozó feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
1
37
38
39
42