422 talált cikk a kereset kifejezésre

Kérdés: Cégünk leltárfelelősségi megállapodást kötött egy munkavállalóval. A leltározás során kiderült, hogy jelentős hiány áll fenn. A munkavállalók elmondták, hogy a vezető több alkalommal vitt el készletet, amit nem vezetett be a könyvekbe; ennek értéke mintegy 520 000 Ft. Ilyen esetben hogyan járunk el helyesen? A hiány teljes összegét meg lehet téríttetnünk a leltárfelelős munkavállalóval – aki a vezető beosztottja –, vagy le kell vonnunk a vezető által okozott kárt?

Kérdés: Az utóbbi időben számos probléma merült fel a végkielégítések kifizetésével kapcsolatban. Cégünk több munkaszerződésben alkalmaz olyan megoldást, miszerint a munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás esetére a törvényi mértéktől magasabb összegű végkielégítést kap. Önök szerint ez jogszerűnek tekinthető?

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?

Kérdés: Kinevezett vezető közalkalmazottunk jogviszonya felmentéssel 2009. december 31-ével megszűnik. A munkavégzés alól 2009. augusztus 1-jével mentesítjük. Prémiumfeladatot tűztünk ki számára, amelyet előreláthatóan teljesíteni fog – még a munkavégzés alóli mentesítés kezdő időpontja előtt. A Kjt. szerint a prémium nem haladhatja meg a vezető "tárgyévi illetményének" negyven százalékát. Az adható maximális összegű prémiumot szeretnénk kifizetni a közalkalmazottnak. Hogyan kell meghatározni ebben az esetben a vezető tárgyévi illetményét?

Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a várandós kismama munkaviszonyát rendes felmondással? Foglalkoztatható-e éjszakai műszakban a várandós kismama?

Kérdés: Felnőttképzési intézményként a munkaügyi központ által támogatott, hozzánk beiskolázott álláskeresők képzésével is foglalkozunk. A képzéseinkben részt vevő álláskeresők egy része a képzési idő tartamára keresetpótló juttatásban részesült, más részüknek pedig álláskeresési járadékot folyósítottak. Többen közülük hozzánk fordultak tájékoztatásért, hogy ez hogyan lehetséges?

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?

Kérdés: 25 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után bértámogatásban részesülünk immár két éve. A bértámogatás maximális mértékének az éves nemzetgazdasági átlagkereset mértékéhez kell igazodnia, ugyanakkor a bértámogatás összege nem emelkedett annak megállapítása óta, holott a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset nőtt. Mi ennek az oka?

Kérdés: Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?

Kérdés: A különböző éves adóbevallási határidők közeledtével jelentősen felhalmozódó könyvelési teendőkre figyelemmel minősíthetjük-e könyvelőink munkáját idényjellegűnek, és a kritikus időszakokban alkalmazhatjuk-e rájuk nézve az Mt. rugalmas munkaidő-szervezési szabályait – különös tekintettel a vasárnapi rendes munkavégzés elrendelésére, illetve a pihenőnapok összevont kiadására?