206 talált cikk a kárfelelősség kifejezésre

Kérdés: A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Kérdés: Egy takarító munkavállalónkat kiküldetés keretében vidéki telephelyünkre vezényeltük, ahol a másik kollégájával egy raktárt kellett rendbe tenniük. A konkrét munkavégzési körülményekre és általában is megkapták a munkavédelmi oktatást; kifejezett szabályaink vannak arra nézve, hogy létrán egyedül munkát végezni nem lehet, továbbá a kétágú létra fokáról oldalra, más felületre átlépni minden esetben tilos, ilyenkor más feljutási módot kell választani. A munkavállalónk ennek ellenére takarítás közben egyedül felmászott a munkavégzéshez kapott kétágú létrára, és azon oldalra és átlépve fel akart lépni az egyik polcrendszer tetejére. A létra lába azonban ehhez a művelethez laza volt, a létra hátrabillent, ami miatt a munkavállaló leesett, és csonttörést szenvedett. Most kártérítést kér a baleset miatt. Felelősek lehetünk?

Kérdés: Az egyik – munkaviszonyban álló – ügyvezetőnk egy sajátos ügyletet bonyolított le; állítása szerint megállapodott egy eszközbeszerzésről "A" összegben, majd aláírt egy szerződést, amely szerint a vételár "B" összeg (ez kisebb, mint "A"). Ezt követően a különbözetet felvette a házipénztárból, majd bizonylat nélkül – állítása szerint – kifizette az eladó képviselőjének (azaz nem az eladó cégnek), mondván, hogy eredetileg is így állapodtak meg. A beszerzett eszköz valóban megvan, de a pénz vagy az arra vonatkozó eladói bizonylat nincs. Szeretnénk a hiányt kárként érvényesíteni vele szemben. Megtehetjük ezt?

Kérdés: Közalkalmazott lemondása esetén hogyan kell a kihordásos munkaruhát megtéríttetni a lemondással élő dolgozóval, házipénztári befizetésként vagy a dolgozó béréből levonva a visszafizetendő összeget? Mi lesz a befizetés alapbizonylata?

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?

Kérdés: A munkavállalóinknak céges apartmanokat biztosítunk, amibe minden nyárra a családokkal be lehet jelentkezni. Az egyik ilyen nyaralás során a munkavállalónk bekapcsolva hagyta a tűzhelyet, rajta az étellel, ami olyan sűrű füstöt bocsátott ki, hogy bekapcsolt a tűzoltó rendszer is, és minden elázott. Ebből több százezer forint értékű kár keletkezett a berendezésekben. Ki tudunk ennek érvényesítésére bocsátani egy fizetési felszólítást a munkavállaló felé?

Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?

Kérdés: Hogyan foglalkoztatható a dolgozó Covid megbetegedési veszélynek kitett munkahelyen, akit egészségi állapota miatt nem lehet Covid-19 elleni védőoltásban részesíteni? Foglalkozás-egészségügyi szempontból a 61/1999. EüM rendelet és 18/1998. NM rendelet alapján, amennyiben biológiai tényező van a munkahelyen, és ez ellen védőoltással rendelkezünk, a munkaalkalmasság feltételeként biztosítania kell a munkáltatónak. A veszélyhelyzet alatt ezen, például ápolói munkakörben dolgozók eltiltandók a munkakörüktől? Ha igen, rehabilitációnak számít? Ha tovább foglalkoztatják, megbetegedés esetén a munkáltató elmarasztalása megtörténhet?

Kérdés: Cégünk egy építkezésen látott el alvállalkozóként kivitelezői feladatokat. A fővállalkozóval kötött megállapodás alapján a munkához szükséges állványzatot ő biztosította, és a többi vállalkozással összefüggésben neki kellett biztosítani a munkavédelmi szabályok megtartása érdekében a tevékenységek összehangolását is, viszont az állványzatot egy másik munkáltató kotrógépe felborította, aminek következtében több munkavállalónk is megsérült. Mivel a fővállalkozó volt a felelős a munkavédelemért, perelhetnek minket a munkavállalók a sérülések miatt?

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk anyagmozgatási munkákat három alkalmazottammal. Az egyikük balesetet szenvedett (ráborult néhány hordó), mert a vele párban dolgozó munkatársa az emelés előtt nem rögzítette azokat megfelelően a raklapon. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.