197 cikk rendezése:
21. cikk / 197 Megőrzési felelősség személyszállításban
Kérdés: Limuzinszolgáltatással foglalkozó vállalatot működtetünk. Több esetben előfordult, hogy az autók belső kárpitja megrongálódott egy-egy csoport bulizását követően. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a kárpitozás sérülései miatt, ha a limuzint megőrzési felelősséggel adjuk át?
22. cikk / 197 Forgalmi engedély – a megőrzési felelősség tárgya
Kérdés: A munkavállaló munkavégzéséhez biztosítottunk gépjárművet. A munkavállalónak a gépjármű átadásra került, azonban erről az átadáskor jegyzőkönyv nem készült. A munkavállaló használat közben, egy tankolásnál, a gépjármű forgalmi engedélyét elhagyta. Ennek következtében szükségessé vált új forgalmi engedély igénylése. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a megőrzési felelősség alapján, ha utóbb elismerte, hogy a gépjárművet és a hozzá tartozó forgalmi engedélyt átvette?
23. cikk / 197 Munkahelyi balesetből eredő kárigény munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.
24. cikk / 197 Mentesülés a kárfelelősség alól – a munkavállalói kizárólagos és elháríthatatlan magatartás
Kérdés: A munkavállalónk kézbesítőként dolgozik. A motorkerékpárjával egy olyan helyszínre szállított küldeményt, amely az eső miatt egy sáros, kátyús földúton volt megközelíthető. A motorral megcsúszott, elesett, és lábtörést szenvedett. Nem egyértelmű, hogy pontosan mi történt, de most kártérítési igénnyel állt elő. Az ilyen helyzet nem minősülhet a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának?
25. cikk / 197 Baleset home office-ban – a minősítés kérdései
Kérdés: Amennyiben a munkavállalót otthoni munkavégzése (home office) során olyan helyen éri baleset, amelyet a munkavégzés helyszíneként nem jelentett be, így annak megfelelőségét a munkáltató nem vizsgálta (pl.: konyhában megégeti magát, fürdőszobában elcsúszik), a munkáltató mentesül-e a kártérítési felelőssége alól (pl. mert a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozza), illetve ettől függetlenül üzemi balesetnek minősülhet-e az ilyen baleset?
26. cikk / 197 Munkabérből levonás munkaadói kárigény esetén
Kérdés: Az egyik munkavállalónk által használt kamion üzemanyag-fogyasztása néhány fuvar alatt a korábbi átlag háromszorosára emelkedett ugyanazokon az útvonalakon úgy, hogy közben a szállított áru súlya mintegy 50%-kal csökkent. Akamionnak műszaki problémája nincs, így teljesen egyértelmű, hogy az üzemanyaggal a munkavállaló "rendelkezett". Ilyen esetben az okozott kárt közvetlenül levonhatjuk a munkabéréből?
27. cikk / 197 Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás
Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
28. cikk / 197 Foglalkozási megbetegedésből eredő kár – a felelős munkaadó meghatározása
Kérdés: Egy munkavállalónknál foglalkozási megbetegedést állapítottak meg, amely okán most kártérítési igénnyel él. Pár hónapja dolgozik nálunk, azt megelőzően rövidebb-hosszabb ideig más munkáltatóknál, de ugyanebben a munkakörben foglalkoztatták, ahol – a szakvélemény szerint – ugyanilyen expozícióknak volt kitéve. Ilyenkor is alapos a követelése, nem kellene a korábbi munkáltatóit perelnie?
29. cikk / 197 Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján
Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
30. cikk / 197 Munkáltatói kártérítési felelősség – a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése
Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
