Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]munkaviszony (Mt. 214. §), ahogy a kölcsönbe adó köteles a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésére - így a táppénz folyósítására - is (Tbj-tv. 4. § 4.6. pont). A munkavállaló által választott fél helytállása után ez a fél megkeresheti a másik "munkáltatót", hogy egymás között rendezzék a munkavállalónak kifizetett összeg sorsát. Azt, hogy ilyen esetekben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közül ki és miként felel a munkavállalóval szemben, elsősorban a két fél közötti szerződésből lehet megállapítani. Ezért először is vizsgálják meg, hogy a kölcsönvevővel kötött megállapodásuk tartalmaz-e rendelkezést erre nézve. Ha a bíróság megállapítja a munkavállalói igény alaposságát, és azt Önöknek ki kell fizetni, akkor is lehet arra hivatkozni, hogy a balesetért a kölcsönvevő volt a felelős. Ennek az adhatja meg az alapját, hogy a kölcsönvevő felügyelte a munkavégzést,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetén a munkavállaló négyhavi távolléti díjának mértékéig kötelezhető a kár megtérítésére [Mt. 179. § (3) bek.]. Az átvett dolgokért való felelősség alapján a munkavállaló ezzel szemben a teljes kárért felel. Ennek feltétele, hogy elszámolási vagy visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, megőrzésre, és írásos, aláírt jegyzék vagy elismervény ellenében vegye át a dolgot, és azt kizárólagosan használja vagy kezelje [Mt. 180. § (1), (3) bek.]. Általában az átadott gépjármű és a hozzá tartozó forgalmi engedély lehet a megőrzési felelősség tárgya.Az eset körülményei alapján azonban a munkavállaló a gépjárművet és a forgalmit nem elismervény vagy jegyzék alapján vette át. Az MK 113. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás I. részében foglaltak irány­adók ilyen esetben, tehát a jegyzéket vagy elismervényt az átadás-átvétel tényének utólagos igazolása nem pótolja. Így a munkáltató a megőrzési felelősség alapján nem jogosult a kár megtérítésének követelésére. A kár megtérítése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseké. A szabályzat tartalmáról a munkáltató határoz, kollektív szerződésben szükségszerűen kompromisszumra kell jutniuk a szakszervezettel.A munkaruhával kapcsolatos szabályozás kialakításánál az alábbiakat érdemes figyelembe venni:a) A kihordási időt meg lehet határozni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kihordási idő alatt tönkrement munkaruhát (amennyiben az egyben munkavédelmi eszköz is) ne lenne kötelező pótolni a munkáltatónak. A munkavédelmi felszerelésnek nem minősülő ruházat juttatás, így az arra való jogosultság rendjét a munkáltató szabályzat esetén szabadon meghatározhatja.b) A munkaruha a munkáltató tulajdona, az abban bekövetkező kárért, annak hiányáért a munkavállaló az Mt. kárfelelősségi szabályai szerint felel. Azaz nincs lehetőség automatikus kárfelelősség megállapítására, és a vélt kár összegének automatikus levonására a munkabérből (Mt. 161. §), annak feltételeit ugyanis a törvény szigorúan szabályozza.c) A kárfelelősségi szabályok miatt célszerű a megőrzési felelősség feltételeit biztosítani, azaz visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, a munkavállaló által aláírt, a munkaruhát egyértelműen beazonosító, kellő részletességű jegyzék vagy elismervény alapján kiadni azt. További felelősségi feltétel, hogy a munkaruhát a munkavállaló állandóan őrizetben tartsa, és kizárólagosan használja (Mt. 180. §).de) A kihordási idő végén vagy a munkaviszony megszűnésekor a munkaruha nem kerül át automatikusan a munkavállaló tulajdonába, és nem is kötelezhető a munkavállaló arra, hogy azt vegye meg. A használt ruha ellenértékét épp ezért nem is lehet megállapodás nélkül levonni a munkabéréből.A kérdésben írtak alapján arra van lehetőség,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lefektetve az elszámolási (visszaszolgáltatási) kötelezettség, azzal a munkavállalók nem voltak tisztában, bármely munkavállaló legfeljebb a korábban írt általános - ún. felróhatósági - kárfelelősségi szabályok szerint felelhet. Mivel a postai átvétel alapján az átvett dolgok köre adott, így a felelősség az átvevő munkavállalóra nézve lesz a legvalószínűbben megállapítható; a törvényi egyéb feltételek bizonyítása esetén.Ha bizonyítható, hogy több munkavállaló együttes kötelezettségszegése okozta a kárt - például az adminisztrációs folyamatban mindenki szabályt szegett, és ezek együttes eredménye vezetett oda, hogy előállt a hiány -, vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában, ha pedig egyik sem állapítható meg, egyenlő arányban tartoznak kártérítési felelősséggel. Kivéve a szándékos károkozást, ekkor a felelősség egyetemleges [Mt. 181. § (1)-(2), (4) bek.]. Előbbire lehet példa, ha kötelező lett volna az átadás-átvételeket dokumentálni, de annak sem az átvevők, sem az átadók nem tettek eleget; utóbbira, ha összejátszottak abban, hogy eltűnjenek az átvett dolgok, pénzek.Ha az elszámolási/visszaszolgáltatási kötelezettséggel a munkavállalók tisztában voltak, eltérően[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]miatt a munkáltató egyoldalúan módosítsa a munkavállaló munkakörét. Ehhez a felek közös megegyezése szükséges (Mt. 58. §). Ha a munkaviszony megszüntetésére kerülne a sor, a munkaviszony felmondása a jelen esetben a munkavállaló magatartására alapozott okból lehetséges. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartás valóban megtörtént, és kellő súlyú indokot jelent a felmondáshoz [Mt. 64. § (2) bek.].Ha a károkozás súlyosan gondatlanul vagy szándékosan történt, a károkozáshoz vezető kötelezettségszegés pedig lényeges és jelentős mértékű volt, akkor az azonnali hatályú felmondásnak is helye lehet. Ez azonban jogvesztő határidőhöz kötött, csak a károkozástól számított egy éven, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet vele élni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. A kárigény csak akkor érvényesíthető a munkavállalóval szemben, ha azt a munkavállaló maga elismeri, vagy azt bíróság jogerős határozatában megállapítja. Tehát mindenképpen célszerű beszerezni az igényérvényesítéshez a munkavállaló elismerő nyilatkozatát. Enyhe gondatlansággal okozott károknál a kártérítés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]miatt a munkáltató egyoldalúan módosítsa a munkavállaló munkakörét. Ehhez a felek közös megegyezése szükséges (Mt. 58. §). Ha a munkaviszony megszüntetésére kerülne a sor, a munkáltató felmondása a jelen esetben a munkavállaló magatartására alapozott okból lehetséges. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartás valóban megtörtént, és kellő súlyú indokot jelent a felmondáshoz [Mt. 64. § (2) bek.]. Ha a károkozás súlyosan gondatlanul vagy szándékosan történt, a károkozáshoz vezető kötelezettségszegés pedig lényeges és jelentős mértékű volt, akkor az azonnali hatályú (korábbi rendkívüli) felmondásnak is helye lehet. Ez azonban jogvesztő határidőhöz kötött, csak a károkozástól számított egy éven, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet vele élni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.].A kárigény csak akkor érvényesíthető, ha azt a munkavállaló maga elismeri, vagy bíróság jogerős határozatában erről rendelkezik. Mindenképpen célszerű beszerezni az igényérvényesítéshez a munkavállaló elismerő nyilatkozatát. Enyhe gondatlansággal okozott károknál a kártérítés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kárhoz vezető kötelezettségszegés mennyire volt vétkes a munkavállaló részéről. Az enyhe gondatlansággal okozott károk esetén ugyanis a munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ezt a felső határt kollektív szerződés nyolchavira emelheti. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek., 191. § (2) bek.]. Tehát, ha a kérdés szerinti kárt a munkavállaló csak enyhe gondatlansággal okozta (pl. véletlen figyelmetlenségből), és távolléti díjának négyhavi összege az okozott kárnál alacsonyabb összegű, csak ennek erejéig kötelezhető a kár megtérítésére.Másrészt, a kárigény érvényesítésén túl a munkáltató jogosult a munkavállalóval szembeni egyéb hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazni, ha erre lehetőséget teremtő kollektív szerződés, ennek hiányában a felek közötti, ilyen tartalmú megállapodás van hatályban (Mt. 56. §). Harmadrészt, a jelentős összegű károkozás a munkaviszony megszüntetésének is elfogadott indoka lehet,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell. Ha a kárt többen szándékosan okozták, akkor egyetemleges kötelezésnek van helye [Mt. 181. § (4) bek.]; egyébként a kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. Ha ezek közül egyik sem állapítható meg, akkor a kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik [Mt. 181. § (1)-(2) bek.].Nincs lehetőség azonban arra, hogy a munkáltató anélkül, hogy a kártérítési feltételeket bizonyítaná, egyenlő arányban mindenkit felelőssé tegyen, már csak azért sem, mert a - vélt - kárigényét legfeljebb a munkavállalók hozzájárulása alapján vonhatná le a munkabérből [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. Megoldást az jelenthet, ha a munkavállalók részére átadott eszközöket a munkavállalók által aláírt jegyzék vagy elismervény alapján, visszaszolgáltatási kötelezettség mellett adná át a munkáltató. Az ilyen csoportos megőrzési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179. § (1) bek.]; ebben az esetben tehát a munkáltató az okozott kár megtérítésére irányuló igényt tud érvényesíteni. A kártérítési igény érvényesítését nem érinti, hogy a munkaviszony időközben megszűnt, mivel a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes (Ptk. 6:532. §). A károkozó a kárt elsődlegesen pénzben köteles megtéríteni [Ptk. 6:527. § (1) bek.]. A fizetési meghagyásos eljárásban lejárt pénzkövetelések érvényesíthetők [Pp. 313. §, Fm. tv. 1. § (1) bek.]; a közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú (Fm. tv. 2. §).Mindezekből következően a munkáltató a kár pénzbeli megtérítésére irányuló igényét a munkavállalóval szemben fizetési meghagyás útján érvényesítheti. A kárigény teljes körű érvényesítésére a fizetési felszólítás nem alkalmazható, mivel annak összege[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]döntése ellen fellebbezésnek, a másodfokon eljáró rehabilitációs hatóság (jogerős) döntése ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye [Ket. 98. § (1) bek., 109. § (1) bek.].Amennyiben a jogerős közigazgatási határozat meghozatala után megállapításra kerül, hogy a kérelemben jogszabálysértő módon állapítottak meg alacsonyabb összegű ellátást, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni [Rehab tv. 20. § (2) bek., Ebtv. 61. § (7) bek.]. Ennek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része [Art. 165. § (2) bek.]. Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható [Ptk. 6:548. § (1) bek.].Fentiekből[…] részlet vége a válaszból.