Keresés eredménye
103 találat a megadott kárfelelősség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkahelyi balesetből eredő kárigény munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.
Részlet a válaszból: […]munkaviszony (Mt. 214. §), ahogy a kölcsönbe adó köteles a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésére - így a táppénz folyósítására - is (Tbj-tv. 4. § 4.6. pont). A munkavállaló által választott fél helytállása után ez a fél megkeresheti a másik "munkáltatót", hogy egymás között rendezzék a munkavállalónak kifizetett összeg sorsát. Azt, hogy ilyen esetekben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közül ki és miként felel a munkavállalóval szemben, elsősorban a két fél közötti szerződésből lehet megállapítani. Ezért először is vizsgálják meg, hogy a kölcsönvevővel kötött megállapodásuk tartalmaz-e rendelkezést erre nézve. Ha a bíróság megállapítja a munkavállalói igény alaposságát, és azt Önöknek ki kell fizetni, akkor is lehet arra hivatkozni, hogy a balesetért a kölcsönvevő volt a felelős. Ennek az adhatja meg az alapját, hogy a kölcsönvevő felügyelte a munkavégzést,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4041
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4041
2. találat: Forgalmi engedély - a megőrzési felelősség tárgya
Kérdés: A munkavállaló munkavégzéséhez biztosítottunk gépjárművet. A munkavállalónak a gépjármű átadásra került, azonban erről az átadáskor jegyzőkönyv nem készült. A munkavállaló használat közben, egy tankolásnál, a gépjármű forgalmi engedélyét elhagyta. Ennek következtében szükségessé vált új forgalmi engedély igénylése. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a megőrzési felelősség alapján, ha utóbb elismerte, hogy a gépjárművet és a hozzá tartozó forgalmi engedélyt átvette?
Részlet a válaszból: […]esetén a munkavállaló négyhavi távolléti díjának mértékéig kötelezhető a kár megtérítésére [Mt. 179. § (3) bek.]. Az átvett dolgokért való felelősség alapján a munkavállaló ezzel szemben a teljes kárért felel. Ennek feltétele, hogy elszámolási vagy visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, megőrzésre, és írásos, aláírt jegyzék vagy elismervény ellenében vegye át a dolgot, és azt kizárólagosan használja vagy kezelje [Mt. 180. § (1), (3) bek.]. Általában az átadott gépjármű és a hozzá tartozó forgalmi engedély lehet a megőrzési felelősség tárgya.Az eset körülményei alapján azonban a munkavállaló a gépjárművet és a forgalmit nem elismervény vagy jegyzék alapján vette át. Az MK 113. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás I. részében foglaltak irányadók ilyen esetben, tehát a jegyzéket vagy elismervényt az átadás-átvétel tényének utólagos igazolása nem pótolja. Így a munkáltató a megőrzési felelősség alapján nem jogosult a kár megtérítésének követelésére. A kár megtérítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4039
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4039
3. találat: Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás
Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseké. A szabályzat tartalmáról a munkáltató határoz, kollektív szerződésben szükségszerűen kompromisszumra kell jutniuk a szakszervezettel.A munkaruhával kapcsolatos szabályozás kialakításánál az alábbiakat érdemes figyelembe venni:a) A kihordási időt meg lehet határozni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kihordási idő alatt tönkrement munkaruhát (amennyiben az egyben munkavédelmi eszköz is) ne lenne kötelező pótolni a munkáltatónak. A munkavédelmi felszerelésnek nem minősülő ruházat juttatás, így az arra való jogosultság rendjét a munkáltató szabályzat esetén szabadon meghatározhatja.b) A munkaruha a munkáltató tulajdona, az abban bekövetkező kárért, annak hiányáért a munkavállaló az Mt. kárfelelősségi szabályai szerint felel. Azaz nincs lehetőség automatikus kárfelelősség megállapítására, és a vélt kár összegének automatikus levonására a munkabérből (Mt. 161. §), annak feltételeit ugyanis a törvény szigorúan szabályozza.c) A kárfelelősségi szabályok miatt célszerű a megőrzési felelősség feltételeit biztosítani, azaz visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, a munkavállaló által aláírt, a munkaruhát egyértelműen beazonosító, kellő részletességű jegyzék vagy elismervény alapján kiadni azt. További felelősségi feltétel, hogy a munkaruhát a munkavállaló állandóan őrizetben tartsa, és kizárólagosan használja (Mt. 180. §).de) A kihordási idő végén vagy a munkaviszony megszűnésekor a munkaruha nem kerül át automatikusan a munkavállaló tulajdonába, és nem is kötelezhető a munkavállaló arra, hogy azt vegye meg. A használt ruha ellenértékét épp ezért nem is lehet megállapodás nélkül levonni a munkabéréből.A kérdésben írtak alapján arra van lehetőség,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3987
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3987
4. találat: Munkavállaló felelőssége az eltűnt küldeményekért
Kérdés: Egyik szervezeti egységünkben a munkavállalók partneri megbízás alapján a postai küldemények kezelését látják el. Ennek keretében felveszik a partner részére érkező összes postai küldeményt (ideértve a készpénzt is), és annak adminisztrációját követően átadják azt a megbízónknak. Egy ellenőrzés során kiderült, hogy a partner részére nem minden küldemény került átadásra; dokumentáció viszont csak a postai átvételnél van, de ott tételesen minden küldeményre. Megállapítható-e a munkavállalók kárfelelőssége, akik kezelték a küldeményeket?
Részlet a válaszból: […]lefektetve az elszámolási (visszaszolgáltatási) kötelezettség, azzal a munkavállalók nem voltak tisztában, bármely munkavállaló legfeljebb a korábban írt általános - ún. felróhatósági - kárfelelősségi szabályok szerint felelhet. Mivel a postai átvétel alapján az átvett dolgok köre adott, így a felelősség az átvevő munkavállalóra nézve lesz a legvalószínűbben megállapítható; a törvényi egyéb feltételek bizonyítása esetén.Ha bizonyítható, hogy több munkavállaló együttes kötelezettségszegése okozta a kárt - például az adminisztrációs folyamatban mindenki szabályt szegett, és ezek együttes eredménye vezetett oda, hogy előállt a hiány -, vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában, ha pedig egyik sem állapítható meg, egyenlő arányban tartoznak kártérítési felelősséggel. Kivéve a szándékos károkozást, ekkor a felelősség egyetemleges [Mt. 181. § (1)-(2), (4) bek.]. Előbbire lehet példa, ha kötelező lett volna az átadás-átvételeket dokumentálni, de annak sem az átvevők, sem az átadók nem tettek eleget; utóbbira, ha összejátszottak abban, hogy eltűnjenek az átvett dolgok, pénzek.Ha az elszámolási/visszaszolgáltatási kötelezettséggel a munkavállalók tisztában voltak, eltérően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3211
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3211
5. találat: Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás
Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszból: […]miatt a munkáltató egyoldalúan módosítsa a munkavállaló munkakörét. Ehhez a felek közös megegyezése szükséges (Mt. 58. §). Ha a munkaviszony megszüntetésére kerülne a sor, a munkaviszony felmondása a jelen esetben a munkavállaló magatartására alapozott okból lehetséges. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartás valóban megtörtént, és kellő súlyú indokot jelent a felmondáshoz [Mt. 64. § (2) bek.].Ha a károkozás súlyosan gondatlanul vagy szándékosan történt, a károkozáshoz vezető kötelezettségszegés pedig lényeges és jelentős mértékű volt, akkor az azonnali hatályú felmondásnak is helye lehet. Ez azonban jogvesztő határidőhöz kötött, csak a károkozástól számított egy éven, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet vele élni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. A kárigény csak akkor érvényesíthető a munkavállalóval szemben, ha azt a munkavállaló maga elismeri, vagy azt bíróság jogerős határozatában megállapítja. Tehát mindenképpen célszerű beszerezni az igényérvényesítéshez a munkavállaló elismerő nyilatkozatát. Enyhe gondatlansággal okozott károknál a kártérítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3088
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3088
6. találat: Kárigény érvényesítése és felmondás
Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi történik akkor, ha felmondanunk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmazzuk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy a kár legalább egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszból: […]miatt a munkáltató egyoldalúan módosítsa a munkavállaló munkakörét. Ehhez a felek közös megegyezése szükséges (Mt. 58. §). Ha a munkaviszony megszüntetésére kerülne a sor, a munkáltató felmondása a jelen esetben a munkavállaló magatartására alapozott okból lehetséges. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a károkozó magatartás valóban megtörtént, és kellő súlyú indokot jelent a felmondáshoz [Mt. 64. § (2) bek.]. Ha a károkozás súlyosan gondatlanul vagy szándékosan történt, a károkozáshoz vezető kötelezettségszegés pedig lényeges és jelentős mértékű volt, akkor az azonnali hatályú (korábbi rendkívüli) felmondásnak is helye lehet. Ez azonban jogvesztő határidőhöz kötött, csak a károkozástól számított egy éven, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet vele élni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.].A kárigény csak akkor érvényesíthető, ha azt a munkavállaló maga elismeri, vagy bíróság jogerős határozatában erről rendelkezik. Mindenképpen célszerű beszerezni az igényérvényesítéshez a munkavállaló elismerő nyilatkozatát. Enyhe gondatlansággal okozott károknál a kártérítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2954
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2954
7. találat: Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén
Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszból: […]kárhoz vezető kötelezettségszegés mennyire volt vétkes a munkavállaló részéről. Az enyhe gondatlansággal okozott károk esetén ugyanis a munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ezt a felső határt kollektív szerződés nyolchavira emelheti. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek., 191. § (2) bek.]. Tehát, ha a kérdés szerinti kárt a munkavállaló csak enyhe gondatlansággal okozta (pl. véletlen figyelmetlenségből), és távolléti díjának négyhavi összege az okozott kárnál alacsonyabb összegű, csak ennek erejéig kötelezhető a kár megtérítésére.Másrészt, a kárigény érvényesítésén túl a munkáltató jogosult a munkavállalóval szembeni egyéb hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazni, ha erre lehetőséget teremtő kollektív szerződés, ennek hiányában a felek közötti, ilyen tartalmú megállapodás van hatályban (Mt. 56. §). Harmadrészt, a jelentős összegű károkozás a munkaviszony megszüntetésének is elfogadott indoka lehet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2784
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2784
8. találat: Kollektív kárfelelősség lopás esetén
Kérdés: A gyárterületről rendszeresen tűnnek el kisebb-nagyobb értékű munkaeszközök, senki sem tudja, hogyan. Az utóbbi időben olyan értéket ért el a hiány, amelyet már nem tűr el a cégvezetés, és bejelentették, hogy a következő alkalommal, ha nem lesz meg a felelős, egyenlő arányban mindenkitől le fogják vonni a kár mértékét. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]kell. Ha a kárt többen szándékosan okozták, akkor egyetemleges kötelezésnek van helye [Mt. 181. § (4) bek.]; egyébként a kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. Ha ezek közül egyik sem állapítható meg, akkor a kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik [Mt. 181. § (1)-(2) bek.].Nincs lehetőség azonban arra, hogy a munkáltató anélkül, hogy a kártérítési feltételeket bizonyítaná, egyenlő arányban mindenkit felelőssé tegyen, már csak azért sem, mert a - vélt - kárigényét legfeljebb a munkavállalók hozzájárulása alapján vonhatná le a munkabérből [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. Megoldást az jelenthet, ha a munkavállalók részére átadott eszközöket a munkavállalók által aláírt jegyzék vagy elismervény alapján, visszaszolgáltatási kötelezettség mellett adná át a munkáltató. Az ilyen csoportos megőrzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2782
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2782
9. találat: Kárigény érvényesítése a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén
Kérdés: A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével kárt okozott a munkáltatónak, erre tekintettel a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. (A munkáltató kárigénye a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meghaladja.) Érvényesítheti a munkáltató a felmerült kárigényét fizetési meghagyásos eljárás útján a (volt) munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszból: […]köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179. § (1) bek.]; ebben az esetben tehát a munkáltató az okozott kár megtérítésére irányuló igényt tud érvényesíteni. A kártérítési igény érvényesítését nem érinti, hogy a munkaviszony időközben megszűnt, mivel a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes (Ptk. 6:532. §). A károkozó a kárt elsődlegesen pénzben köteles megtéríteni [Ptk. 6:527. § (1) bek.]. A fizetési meghagyásos eljárásban lejárt pénzkövetelések érvényesíthetők [Pp. 313. §, Fm. tv. 1. § (1) bek.]; a közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú (Fm. tv. 2. §).Mindezekből következően a munkáltató a kár pénzbeli megtérítésére irányuló igényét a munkavállalóval szemben fizetési meghagyás útján érvényesítheti. A kárigény teljes körű érvényesítésére a fizetési felszólítás nem alkalmazható, mivel annak összege[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2765
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2765
10. találat: Nem megfelelő szakértői véleménnyel okozott kár
Kérdés: Kérhetek-e kártérítést a munkaügyi bíróságon, ha az elsőfokú bizottság kevesebb százalékot állapított meg ugyanazon időben, mint az igazságügyi orvosszakértő? Már két éve tart az ügy.
Részlet a válaszból: […]döntése ellen fellebbezésnek, a másodfokon eljáró rehabilitációs hatóság (jogerős) döntése ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye [Ket. 98. § (1) bek., 109. § (1) bek.].Amennyiben a jogerős közigazgatási határozat meghozatala után megállapításra kerül, hogy a kérelemben jogszabálysértő módon állapítottak meg alacsonyabb összegű ellátást, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni [Rehab tv. 20. § (2) bek., Ebtv. 61. § (7) bek.]. Ennek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része [Art. 165. § (2) bek.]. Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható [Ptk. 6:548. § (1) bek.].Fentiekből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2718
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2718
Kapcsolódó összes tárgyszó: egyetemleges felelősség, kárfelelősség, munkaerő-kölcsönzés, munkahelyi baleset, megőrzési felelősség, munkavállalói kötelezettségszegés, kihordási idő, munkáltatói szabályzat, munkaruha, munkavállalói kárfelelősség, új Mt., felmondás, kártérítés, közös megegyezés, fegyelmi eljárás, joghátrány, csoportos megőrzési felelősség, vétkes kötelezettségszegés, közigazgatási jogkörben okozott kár, megváltozott munkaképességű munkavállaló