Próbaidő kikötése azonos felek közötti jogviszonyban

Kérdés: Az Eszjtv. 3. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint nem lehet próbaidőt kikötni az azonos felek között létrejövő egészségügyi szolgálati munkaszerződésben. A konkrét esetben a felek között egyszer már volt egészségügyi szolgálati jogviszony, ami két évvel ezelőtt megszűnt. Most újra egészségügyi szolgálati jogviszonyt fognak létesíteni, és a munkáltató szeretne próbaidőt kikötni a munkaszerződésben, de az említett jogszabályi rendelkezés miatt elbizonytalanodott. A kérdés tehát az, hogy ezt a szabályt hogyan kell értelmezni, valóban tilos-e próbaidőt kikötni, ha korábban volt már a felek között egészségügyi szolgálati jogviszony, még ha az évekkel korábban meg is szűnt? Vagy esetleg a megszűnést követő rövid határidőn belül történő új jogviszony létesítésére vonatkozik csak a tilalom? Ez utóbbi esetben mennyi ez a határidő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben idézett szabály értelmezéséhez a próbaidő rendeltetéséből kell kiindulnunk. Ez pedig nem más, mint hogy a felek a jogviszony fennállásának első időszakában megismerhessék egymást, és amennyiben nem teljesülnek a közös munkával kapcsolatos várakozásaik,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

Kérdés: A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a foglalkoztatási jogviszonyuk? Akiknek a jogviszonya 2026. január 1. és június 30. között megszűnt, így a korrekciós időszak lezárásakor már nem állnak jogviszonyban, esetükben a 96/2026. Korm. rendelet nem terjeszti ki a kifizetést a már megszűnt jogviszonyú személyekre? Részükre nem jár a ledolgozott időre a visszamenőleges emelés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 96/2026. Korm. rendelet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókra vonatkozik. Akinek megszűnt a jogviszonya 2026. január 1. és június 30. között, az ezért nem jogosult a volt munkáltatójától a béremelésre. Abban az esetben viszont, ha a foglalkoztatott 2026. július...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Kérdés: Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben kérelmezte nyugdíjba vonulását, így munkaviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre 2026. szeptember 28-ával. Megállapodás útján marad év végéig állományban. Ezt milyen formában teheti meg 2026. december 31-ig? Az Mt. szerinti munkaviszonyban is, vagy csak megbízási szerződéssel foglalkoztathatjuk tovább a művelődési ház és könyvtárnál, melyikkel jár jobban nyugdíj mellett? Szabadság adható-e neki?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem állapítható meg a kérdésből, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodást megkötötték-e a felek vagy sem. Ennek azért van jelentősége, mert amint az az alábbiakban olvasható, amennyiben a felek szándéka az, hogy valamilyen módon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Kérdés: Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszonyban a törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, így a szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően kell alkalmazni. A közszolgálati jogviszony megszüntetésekor, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

További jogviszony-létesítés megtiltása és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkáltató a munkaszerződésben megtiltja a munkavállaló számára a másik munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését? Amennyiben előzetes engedélykéréséhez köti, úgy mi számít a jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének? Ugyanaz az iparág, esetlegesen ugyanaz a pozíció az Mt. hatálya alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Ugyan az Mt. általánosságban nem tiltja meg azt, hogy a munkavállaló más munkáltatóval létesítsen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Öregségi nyugdíjra jogosultság és a jogviszony megszüntethetősége

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott gondozónő 2025. április 16. napjától jogosulttá vált a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára, melyet a közalkalmazotti jogviszonya mellett igénybe is vett, így változatlanul dolgozik tovább, miközben nyugdíjat is kap. A közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében 2022. szeptember 1-jétől a 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a lehetőséget ad a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben dolgozók részére a nyugdíj melletti munkavégzésre. A gondozónő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel (felmentési idővel) történő megszüntetése esetén mi a helyzet? Ledolgozott közalkalmazotti jogviszonya alapján hat hónap felmentési idő illeti meg. A közalkalmazott attól tart, hogy a három hónap munkavégzés alóli mentesítését elveszíti. Hogyan szüntethető meg a jogviszonya, ha majd ténylegesen nyugdíjba szeretne menni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése általános szabály szerint előírja, hogy az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Polgármester végkielégítésre való jogosultsága

Kérdés: A polgármestert a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján tisztségről történő lemondása esetén, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, végkielégítés illeti meg. A tisztség betöltésének kétéves időtartamát mint a végkielégítés feltételét csak adott cikluson (megbízatáson/foglalkoztatási jogviszonyon) belül kell érteni, vagy az egyes ciklusok ilyenkor összeadódhatnak, és összesen kell két év polgármesteri tisztségben töltött idő? Akkor is jár végkielégítés a polgármesternek, ha a jelenlegi ciklusban történő megválasztása, azaz 2024. október 1. óta még nem telt el két év a lemondása (2026. június 28. napja) előtt, de összesen, három ciklusban, egymást követő 12 évig állt foglalkoztatási jogviszonyban polgármesterként ugyanazon a településen? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a polgármestert illetően a megbízatás, a foglalkoztatási jogviszony és a tisztség fogalmak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése szerint a polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és foglalkoztatási jogviszonya a Mötv. 69. §-a (1) bekezdésének a) vagy f) pontja alapján, vagyis az új polgármester megválasztásával vagy a tisztségről...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Közalkalmazotti vagy munkaviszonyban – mozgástér a díjazásban

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért az alkalmazottak maradtak közalkalmazottak. Mivel intézményünk vegyes intézmény, lehetséges-e, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt munkaviszonnyá alakítsuk mind a központban, mind a könyvtárban és a konyhán? Amennyiben igen, akkor annak mi a menete? Ha a munkáltató munkáltatói döntésen alapuló illetményt szeretne adni a foglalkoztatottaknak, annak mi a menete? Van-e meghatározott maximumösszeg, ami adható – akár a jogviszony kezdetekor azonnal?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő intézmény nevéből arra következtünk, hogy a művelődési központ, könyvtár és konyha megnevezésű munkáltató minden bizonnyal a Módtv.-ben meghatározott kulturális közfeladatot ellátó önkormányzati fenntartású intézmény. 2020. november 1-jén a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Műszak- és rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, helyettesítési díj – az együttes jogosultság

Kérdés: Bölcsődénkben a kisgyermeknevelők és bölcsődei dajkák beosztása hetente változik, így a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján 15%-os bérpótlék illeti meg őket. Megilleti-e helyettesítési díj a dolgozót, ha a műszakpótlékkal párhuzamosan helyettesíti is a kollégáját? Ezenfelül jár-e ugyanarra a napra túlórapótlék, ha a napi munkaideje meghaladja a 8 órát teljes munkaidős munkavégzés esetén? Például, ha a kisgyermeknevelő 8:00-tól 17:00-ig dolgozik, és szabadság miatt helyettesíti a másik kisgyermeknevelőt, jogosult-e a dolgozó egyszerre műszakpótlékra, helyettesítési díjra és rendkívüli munkaidőre járó díjazásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerint gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Büntetőeljárás eltitkolásának jogkövetkezményei

Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kit. a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének több általános feltételét (büntetlen előélet, cselekvőképesség, legalább érettségi végzettség vagy középszintű szakképesítés, eskütétel, magyar állampolgárság) határozza meg, amely minden...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
1
2
3
…
29