Pedagógusbesorolás és az ukrán szakképesítés honosítása

Kérdés: 2025. XI. 1. napjával önkormányzati óvodában nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként neveztünk ki egy hölgyet, aki 2017. évben Ukrajnában államilag elismert óvodai nevelő felsőfokú szakképesítést igazoló oklevelet szerzett óvodapedagógia szakon. A Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet szerint a pedagógus-munkakörbe történő besorolás- és illetménymegállapítás feltétele a pedagógus-szakképzettség igazolása. Mivel a munkavállaló a kinevezés időpontjában még nem rendelkezett a magyar jog szerint elismert pedagógus-szakképzettséggel, a Pedagógus fokozatba sorolásnak akkor nem állt fenn a jogalapja, ezért a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör és illetmény alkalmazása jogszerűnek tekinthető? A külföldi szakképesítésének elismerését az Oktatási Hivatalnál 2025. XI. 13-án kérelmezte. A külföldi képesítés elismerésére vonatkozó határozat 2025. XI. 28. napján került kiállításra. Véleményünk szerint a szakképzettség e naptól tekinthető igazoltnak. A szakképzettség elismerését igazoló határozat kézhezvételét követően a pedagógusbesorolás feltételei teljesültek, ezért a „Gyakornok” fokozatba sorolása a határozat kiállítását követő időponttól (általában a következő hónap első napjától) jogszerűen végrehajtható. Hogyan járunk el helyesen: ha 2025. XII. 1-jétől módosítjuk a besorolását Gyakornok fokozatba, vagy visszamenőlegesen ezt már 2025. XI. 1-jétől megtehetjük?
Részlet a válaszából: […] Elsődlegesen kérdésüknek arra a részére hívjuk fel a figyelmet, miszerint „nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként” nevezték ki kolléganőjüket. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy óvodapedagógus, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő – a szakképzési munkaszerződés tartama

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkavállaló fizetési fokozatához mely jogviszonyokat kell figyelembe venni. Eszerint egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt is. Új belépő dolgozónk a 2022. évben kórházunkkal mint duális képzőhellyel létesített szakképzési munkaszerződéssel végzett munkát, azaz teljesítette az egybefüggő nyári szakmai gyakorlatát 2022. VII. 1-től VII. 31-ig. Figyelembe vehető-e a szakképzési munkaszerződéssel létrejött jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése során a fizetési fokozat megállapításához, a szolgálati elismeréshez?
Részlet a válaszából: […] A fizetési fokozat megállapítása, illetve a szolgálati elismerés jogszerző idejének számítása során figyelembe vehető jogviszonyokat az Eszjtv. 8. §-ának (9) és (9a) bekezdése sorolja fel. Ebben a listában a szakképzési munkaszerződés nem szerepel. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Áthelyezés után – a fizetési osztály és az illetmény összegének megállapítása

Kérdés: A közalkalmazott kolléga egyik költségvetési szervtől áthelyezésre kerül egy másikhoz a szociális ágazatba. Eddig nem szociális jellegű költségvetési intézményben dolgozott. A jelenlegi munkahelyén szakmunkás-végzettséggel takarít (középfokú szakmunkás-bizonyítványa lehet), mivel „C” kategóriába van besorolva (varrónőként, takarítónőként dolgozott). Ahová áthelyezésre kerül, ott a takarítók „A” kategóriába kerültek besorolásra. Van-e annak jogi akadálya, hogy az új helyen a kolléga „A” kategóriába legyen besorolva? Az illetménye nyilván nem csökkenne, csak a besorolása változna.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók között [Kjt. 25. § (2) bek. b) pont 1. alpont]. Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. Az áthelyezés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Nyugellátás és illetmény együttes folyósítása az egészségügyben 2026-tól

Kérdés: A 309/2025. Korm. rendelet alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók nyugdíj mellett is tovább dolgozhatnak, a nyugdíj folyósítása nem szüneteltethető a munkavégzés miatt. Egészségügyi intézményünk egyházi fenntartásban működik, a gazdasági, műszaki terület dolgozóinak foglalkoztatója is az egyházi fenntartású intézményünk. Valamennyi dolgozónk egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel, egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott. A 309/2025. Korm. rendelet alapján az egészségügyi intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyben dolgozók [Eütev. 4. § b) pont, például portás, informatikus, könyvelő, takarító] is tovább foglalkoztathatóak nyugdíj igénybevétele mellett, vagy kizárólag az egészségügyi dolgozókra [Eütev. 4. § a) pont, például orvosok, szakdolgozók] vonatkozik ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Ami a „Pedagógus I” fokozatba soroláshoz kell

Kérdés: Bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő, aki 2025-ben szerez diplomát, de előtte a bolti eladó középfokú végzettségével dolgozott legalább 6 évet, Pedagógus I. fokozatba sorolandó-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vélhetően a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképzettségről szóló, alapfokozatú (BA) diploma megszerzéséről lehet szó, ez ugyanis az egyetlen felsőfokú pedagógus-szakképzettség, amely a kisgyermeknevelő munkakör betöltésére jogosít a 15/1998. NM rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Felsőfokú végzettségtől a pedagógus-életpályáig

Kérdés: A 15/1998. NM rendelet képesítési előírásaival kapcsolatban kérdezzük bölcsődei kisgyermeknevelő ügyében. E munkakörbe szeretnénk felvenni egy védőnőt és egy szociális munkást úgy, hogy a meglévő főiskolai végzettségük mellett elvégeznék a fenti rendeletben előírt középfokú képesítést is. A rendelet szerint pontosan ki a felsőfokú szociális szakképzettségű személy? A szociális munkás e körbe értendő? Ha a bölcsődében középfokú „E” besorolású kisgyermeknevelő utáni „szint” felsőfokon, mint „F” nem létezik, akkor a védőnőt és a szociális munkást (plusz megfelelő középfokú képesítéssel) mi alapján tudjuk a pedagógus-életpálya szerint gyakornoknak vagy Pedagógus I.-nek felvenni? Mert a felsőfokban egyáltalán nem kételkedünk, ha, mondjuk, egy javítóintézetben lévő kisgyermeknevelőről lenne szó. A bölcsődében mint kisgyermeknevelőt ezt a két felsőfokú végzettségű személyt hogyan, mi alapján sorolhatjuk be a pedagógus-életpálya hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése tartalmazza azt a rövidítést, hogy például a bölcsődében, minibölcsődében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű személy pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy. Magyarán csak azok minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Pedagógus helyett gyakornoki besorolás

Kérdés: A Púétv. hatálya alá tartozó óvodai dajka jövő májusban óvodapedagógus diplomát szerez. A diploma bemutatását követő hó 1-jétől pedagógus-bértáblába kell sorolni. Lesz is, van is üres óvodapedagógus álláshelyünk, így nem pedagógus végzettségű NOKS-os, hanem óvodapedagógus lesz a kollégából. Ha NOKS-munkakörben szerez óvodapedagógus diplomát, akkor gyakornok fokozatba kerül? Hiába van a kollégának több mint 6 éves jogviszonya, nem tudjuk Pedagógus I-be sorolni. Jól értelmezzük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (12) bekezdése értelmében Pedagógus I. fokozatba kell sorolni azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót is, aki a jogviszonya létesítésekor legalább hat év, szakmai gyakorlatnak nem, vagy nem teljes egészében elismerhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Illetmény öregségi nyugellátás mellett a közegészségügyben 2026-tól

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az új szabályozások alapján, 2026. január 1-jétől az orvosok mellett az egészségügyben dolgozók is (pl. gazdasági terület) – ha van továbbfoglalkoztatási engedélyük – kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Nevelőszülői hálózat – egy munkáltatóval két jogviszony

Kérdés: Lehet-e egyidejűleg gyermekgondozóként és nevelőszülőként foglalkoztatni valakit egy nevelőszülői hálózatnál? A dolgozót gyermekgondozóként negyvenórás munkaviszonyban foglalkoztatjuk egy nevelőszülői hálózatnál, de szívesen lenne nevelőszülő is. Megteheti-e ezt egy intézményen belül, vagy van-e ennek valamilyen jogi akadálya?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a gyermekgondozó munkaviszonyban áll. Megjegyzendő, ha a kérdéses személy ettől eltérően, közalkalmazotti jogviszonyban állna a nevelőszülői hálózatnál, úgy a Kjt. 42. §-át is alkalmazni kellene. Eszerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Nappali tagozatos egyetemista és köztisztviselő

Kérdés: A Kttv. szerint közszolgálati jogviszonyba köztisztviselőnek kinevezhető-e nappali tagozatos egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, legalább érettségi végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Amennyiben az egyetemi hallgató megfelel ezeknek és a Kttv. 39–40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
1
2
3
25