Szabadságmegváltás és 30 napon belüli új közszolgálati jogviszony létesítése

Kérdés: Nehezen kezelhető és félreértelmezhető a szabadságmegváltás gyakorlata a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdése alapján. Egy gyakorlati példán keresztül szeretném kérni a jogalkalmazási módot. Egy jogviszony megszűnik az év utolsó napján. A le nem töltött szabadság 5 munkanap. A köztisztviselő újabb közszolgálati jogviszonyt létesít január 6-án (szintén polgármesteri hivatalban), melyről a munkáltató értesíti a korábbi munkáltatót. A megváltással érintett arányos szabadságából (5 munkanap) a korábbi közszolgálati jogviszony megszűnése (2024. XII. 31.) és az új közszolgálati jogviszony létesítése (2025. I. 6.) közötti időtartamra eső szabadságot kell megváltani. Mi a számítás alapja, az 5 munkanap megváltással érintett szabadság, vagy az évre megállapított 32 munkanap szabadság? Ha 5 munkanapot kellene megváltani, és pont 5 munkanap a két jogviszony között a „szakadás”, ezt kell a régi munkáltatónak kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot általános szabály szerint pénzben megváltani nem lehet [Kttv. 107. § (1) bek.]. Kivételt képez az az eset, amikor a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, a feleket a szerződés típusának megválasztása során megilleti a szerződési szabadság [Ptk. 6:59. § (1)–(2) bek.], így nem kizárt, hogy egy meghatározott feladat ellátására megbízási jogviszonyt létesítsenek. A szerződési szabadság ugyanakkor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Jegyzői szabadság – „áthozatal” az előző jogviszonyból

Kérdés: 2024. október 1. napján érkezett hozzánk az új jegyző, egy másik polgármesteri hivatalból. Az előző helyen 45 munkanapról állítottak ki igazolást a megmaradt szabadságról. Ez több, mint az éves szabadsága, és arányosítva sincs. Kérhetek-e új részletező szabadságkimutatást? Az előző évi megmaradt szabadságát nem az előző helynek kell kifizetni, és csak a 2024. éves szabadságból megmaradt arányosított szabadságát hozza magával? Nem áthelyezéssel jött.
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a természetben ki nem adott, időarányosan járó szabadságot meg kell váltani, a jogviszony megszűnését követő 40. napon. Ha azonban a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Több szakszervezetben fennálló tagság

Kérdés: 2024. július 1-jétől jogutódlással kerültem a mostani munkahelyemre. Pár éve beléptem az előző munkahelyemen a szakszervezetbe. Ez a tagságom még mindig megvan. Most az új munkahelyemnél szeretnék belépni az itteni szakszervezetbe. Ellentétes információkat kaptam ezzel kapcsolatban. Azt is mondták nekem, hogy beléphetek itt a szakszervezetbe úgy is, hogy a másik tagja maradok, de azt is mondták, hogy csak akkor léphetek be, ha megszüntetem a tagságom az előző szakszervezetben. Mi a jogszabály erre? Lehetek egyszerre mindkét szakszervezet tagja?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet különös formájú egyesület [Civil tv. 4. § (1) bek.]; az egyesületekre vonatkozó szabályozás [Ptk. Második rész, VII. cím] pedig nem tiltja, hogy a tag más egyesületekben, akár más szakszervezetekben is egyidejűleg tagsági viszonnyal rendelkezzen. A további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Jogviszonyok között a köznevelésben

Kérdés: Ha egy munkavállaló a Púétv. szerint köznevelési dolgozói jogviszonyban áll, de a továbbiakban nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben szeretnénk foglalkoztatni, akkor ebben az esetben van-e valamilyen lehetőség jogviszonyváltásra úgy, hogy folyamatos maradjon a jogviszony? Vagy meg kell szüntetni a munkavállalói jogviszonyt, el kell vele számolni, és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az Mt. alapján foglalkoztatott munkavállalóra vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra vonatkozik-e? A Púétv. szabályai szerint a pedagógusok, valamint a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Újraválasztott (al)polgármester és a szabadságmegváltás

Kérdés: Újra megválasztott polgármester (alpolgármester) szabadságának megváltása, illetve megállapítása tárgyában a Kttv. 62/A. §-a és 107. § (1) bekezdése értelmében a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezért ebből arra lehetne következtetni, hogy a szabadságot megváltani nem lehet. A „Felkészülés a helyi önkormányzati választások utáni teendőkre” című Önkormányzati Tudástár I. Önkormányzati Hírlevél különszáma 2024. évi 6. számában (https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets// 1/11/117/117dc2c26d84590deab1483ad4926f3.pdf, 13–14., 36–37. oldal) található erre vonatkozó leírás szerint azonban – ha jól értelmezem – meg kell váltani a (régi-új) polgármester, alpolgármester szabadságát, és újra meg kell állapítani az év végéig járó szabadnapok számát.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. – a hivatkozott bírósági döntés alapjául szolgáló tényállás idején hatályos – 107. §-ának (2) bekezdése a jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése kapcsán csupán azt írta elő, hogy a jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Kérdés: Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné január 1-jével újra foglalkoztatni nyugdíjasként, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (mivel nagyon megbízható, jó dolgozó). Lehet-e ezt pályáztatás nélkül, ha igen, határozott vagy határozatlan időre?
Részlet a válaszából: […] Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt nyugdíjra jogosult személlyel is lehet létesíteni, illetve fenntartani, a Púétv. ezt nem zárja ki. A nyugdíj folyósítása kapcsán pedig a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, mely kimondja: „a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Ellenérték nélkül nincs versenytilalmi megállapodás

Kérdés: Tudomásunk szerint a versenytilalmi megállapodás több dologra is vonatkozhat: új munkaviszony létesítésének a korlátozására, ügyfelek elcsábításának a tilalmára, és a munkáltató jó hírnevének megsértésének tilalmára. Az Mt. 228. §-a (2) bekezdésének első mondata szerint a 228. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet, azonban a második mondata szerint az ellenérték meghatározásakor arra kell tekintettel lenni, hogy milyen mértékben akadályozza a megállapodás a munkavállalót új munkaviszony létesítésében. Amennyiben nem a munkaviszony létesítésének korlátozása (munkaviszony megszűnését követő versenytilalom) a célja a versenytilalmi megállapodásnak, meg lehet-e kötni a megállapodást megfelelő ellenérték kikötése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné [Mt. 228. § (1) bek.]. Egyértelműen a jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Harmadik országbeli állampolgárok – az előzetes megállapodás és a munkaszerződés viszonya

Kérdés: Cégünk Fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalókat alkalmaz. A tartózkodási engedély iránti kérelem elindításához az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által előírt szempontok szerinti előzetes megállapodást kötünk a munkavállalókkal. Az „elő-munkaszerződés” a foglalkoztatás bevándorlási szempontból is fontos alapszabályait tartalmazza. A beutazást követően, munkába állás előtt a „végleges munkaszerződésben” állapodunk meg további feltételekről, amelyeket az előzetes megállapodás nem tartalmazott. Ilyen például a próbaidő, mit tekint a munkáltató súlyos szerződésszegésnek, ügyféltáron keresztül történő kommunikáció, tizennégy egybefüggő naptári napnál rövidebb szabadság kiadása. A jogszabály szerint, ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint a kért engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozni. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen [Flt. 7. § (7) bek.]. Több, harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról szóló online oktatáson elmondták, hogy az előzetes megállapodásnak és a munkaszerződésnek pontról pontra meg kell egyeznie (kizárólag az alapbér tekintetében lehet eltérni a munkavállaló javára). Ebből az álláspontból kiindulva, ha az előzetes megállapodásban nem kötöttük ki a próbaidőt, akkor a munkaszerződésben már nem tehetjük meg, ha be is kerül a próbaidőre vonatkozó pont, az érvénytelen. A vállalatunkon belül a folyamatokat szeretnénk felülvizsgálni és javítani. Az előzetes megállapodásban elegendő az előírt követelményeket megadni? Vagy kötelező már az előzetes megállapodást is a munkaszerződéssel egyező tartalommal elkészíteni és aláíratni (azzal a kivétellel, hogy az alapbér tekintetében a munkavállaló javára eltérhet a munkavállaló, illetve a munkaviszony kezdetének pontos napja a tartózkodási engedély alapján kerül be a munkaszerződésbe)?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló általános szabály szerint köteles előzetes megállapodást kötni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, még a foglalkoztatáshoz szükséges engedély megszerzése előtt. A megállapodás általános szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Munkáltatói nyilatkozat kiadása – aláírás nélkül

Kérdés: Óvodában dolgozó munkavállaló elérte a nők 40 éves nyugdíjjogosultságához szükséges időt, és kérvényezte a nyugdíjának visszamenőleges megállapítását. A Nyugdíjfolyósító Intézet felé benyújtandó foglalkoztatói nyilatkozatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezető nem írta alá. Ebben az esetben megtagadható-e ennek a nyilatkozatnak a kiadása a munkavállaló felé, mely igazolná, hogy a munkavállaló köznevelési intézményben dolgozik, és így nem lenne szükséges a nyugdíja szüneteltetése a fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya mellett?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feleket kölcsönös együttműködési kötelezettség terheli, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
2
3
21