Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett törvényhely alapján a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak fizetendő végkielégítésre jogosító, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időbe nem számít be az az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartam, amelyre a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak a Magyar Honvédségnél 1992. július 1-jétől 2012. június 30-ig szerződéses szolgálati jogviszonya volt. Ezt követően kapott közalkalmazotti kinevezést a költségvetési szervünknél, és állítása szerint, tekintettel arra, hogy 5 év 148 nap egyszeresen számítandó szolgálati jogviszonyban és 14 év 221 nap 1,2-szeresen számítandó szolgálati jogviszonyban töltött ideje van, az idei évben jogosulttá válik a 25 éves jubileumi jutalomra. Álláspontunk szerint azonban a tényleges szolgálati jogviszonyban töltött ideje az állományba vétel napjától a szolgálati jogviszony megszűnésének napjáig tart, ezért a 25 éves jubileumi jutalomra az idei évben még nem lesz jogosult. A közalkalmazott ezzel nem értett egyet, és a fenntartóhoz fordult. Megalapozott lehet a közalkalmazott igénye a jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott által hivatkozott 1,2-szeres szorzót a Hszt. 329. §-a alkalmazta. Ennek értelmében 1,2-szeresen kell a szolgálati viszonyban töltött időt számítania földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Felmondási idő számítása

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg? Ezeket az időtartamokat milyen formában számoljuk: év/hónap/nap (pl. 20 év 7 hónap 1 nap), vagy év/nap (pl. 20 év 213 nap)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt számítás annyiban helytelen, hogy magát a felmondási időt nem kell figyelembe venni a felmondási idő hosszának meghatározásakor. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A mértékét is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézményben, a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát – a Hjt. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a különböző szorzókkal növelt időtartamban kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A Hjt. 92. §-ának (2) bekezdése a szolgálati viszonyban töltött idő számítására vonatkozik, mégpedig a Hjt. szerinti felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom meghatározása érdekében. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő általános szabály szerint harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően az Mt.-ben meghatározottak szerint hosszabbodik meg [Mt. 69. § (2) bek.]. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Jubileumi jutalomra jogosító idők 1992 előtt

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők esetén hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy az 1992. július 1-je előtt eltöltött valamely jogviszonyuk beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha az akkori munkáltató már nem létezik, csak a munkakönyvben feltüntetett neve ismert? Például a megyei településtisztasági szolgáltató vállalatnál, a városi tanács VB közterület-fenntartó intézményénél, illetve kommunális üzeménél munkaviszonyban töltött idők beszámítanak-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése szabályozza a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe veendő időket; e szerint a Kttv., a Ktv., a Ktjv., valamint a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Fizetés nélküli szabadság tartama és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közszolgálati tisztviselő kolléganőnk férje is a közigazgatásban dolgozik, jelenleg külszolgálatot teljesít, felesége erre tekintettel fizetés nélküli szabadságon van. Számára a fizetés nélküli szabadság időtartama jogszerző idő a jubileumi jutalom tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 113. §-ának (4) bekezdése szerint a kormánytisztviselőnek fizetés nélküli szabadság jár a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít. A 150. § (1) és (3) bekezdése alapján pedig a kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Pedagógus besorolásnál figyelembe vehető jogszerző idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] A közoktatási intézményeknek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) történt, 2013. január 1-jei átkerülése nem változtatott azon, hogy az érintettek közalkalmazotti jogviszonyban állnak, a besorolás szempontjából figyelembe veendő idők is ugyanazok maradtak, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Kórházi alkalmazott illetményének fizetése

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli esetben arról lehet szó, hogy az Ön által aláírt kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony létesítését megelőző tárgyalásokon elhangzottak ellentétben állnak egymással. Az Mt. 28. §-a alapján, ha a fél a megállapodás megkötésekor – többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Fizetési fokozatba sorolás óvónőknél

Kérdés: 2013. augusztus 31-én óvónő pedagógusunk G fizetési osztály 14-es fizetési fokozatába volt besorolva. Munkaviszonya kezdete: 1972. november 1. volt. Így 2013. szeptember 1-jén 40 év 314 nap pedagógus munkaviszonyban töltött idővel rendelkezett. Legutóbbi soros lépése szerint következő fizetési fokozatba lépés várható ideje 2013. január 1-jén lett volna, ám mivel a Kjt.-ben a 14-es volt a legfelső fokozat, nem léphetett feljebb. Helyesen jártunk-e el, amikor szeptember 1-jével 15-ös kategóriába soroltuk?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. és az Nkt. besorolási rendszere valóban eltér egymástól a tekintetben, hogy míg a közalkalmazottak illetménytáblája csak 14-es, a pedagógusoké 15-ös fizetési fokozatot, illetőleg kategóriát tartalmaz (lásd a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.
1
11
12
13
17