Munkavállalói azonnali hatályú felmondáshoz kapcsolódó járandóságok

Kérdés: Egyik munkavállalónk azonnali hatállyal felmondott. A vezetőség ezt tudomásul vette, és jogszerűnek fogadta el. Öt éve dolgozott nálunk, és úgy tudom, hogy ilyen esetben végkielégítés is jár neki, illetve felmondási idő is. Viszont ha azonnali hatállyal mondott fel, hogy számolok neki felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkavállaló jogosult végkielégítésre [Mt. 78. § (3) bek.], feltéve hogy a végkielégítésre jogosultság feltételei egyébként fennállnak (Mt. 77. §). Emellett a munkáltató köteles az Mt. 70. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Szülői pótszabadság igénylése

Kérdés: Ha a munkavállaló szülői pótszabadságra tart igényt, azt minden évben igényelnie kell? Vagy elegendő egyszer megtennie, és utána a gyermek 16. életévéig minden évben automatikusan meg kell adni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkavégzés esetén a magasabb vezető közalkalmazottat is megilleti annak ellenértéke. Ez alól kivétel, ha a magasabb vezető a munkáltató döntése alapján kötetlen munkarendben dolgozik. Ekkor ugyanis munkaideje beosztását maga jogosult meghatározni (Mt. 96. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Műszakpótlékra jogosultság feltételeinek értelmezése

Kérdés: A műszakpótlékra jogosultság esetében hogyan kell értelmezni a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés kitételt? A munkanapok legalább egyharmada esetén meg kell valósulnia, hogy a kezdő időpontok között legalább 4-4 óra különbség van – azaz például olyan váltott műszakban járó munkavállaló, aki a 21 munkanapos hónapban 14 napon reggel 6.00-kor, és 7 napon este 18.00-kor kezdi a munkáját? Vagy elegendő mindössze egy olyan alkalom, amikor a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között legalább 4 óra különbség van?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást két feltétel együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Műszakpótlékra jogosultság

Kérdés: A műszakpótlékkal kapcsolatban kérem segítségüket. 21 munkanapja volt a dolgozónak az adott hónapban. Háromféle időpontban kezdte meg a munkát: 07.00-kor 9 napon, 09.30-kor 5 napon és 14.00-kor 7 napon. Ebben az esetben jár a 30%-os műszakpótlék vagy sem? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nyári idénymunkában, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoznak ugyanebben a munkarendben?
Részlet a válaszából: […] A műszakpótlék jogosultsági feltétele az, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változzon. Azaz a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Munkaszüneti nap elszámolása megszakítás nélküli munkarendben

Kérdés: Megszakítás nélküli műszakrend esetén hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napi munkavégzést, ha a munkavállaló e napon 12 órás műszakot teljesít? Megfelel a törvénynek, ha 12 órára járó alapbért, műszakpótlékot és fizetett ünnepre járó távolléti díjat adunk neki?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót megilleti a 12 órára járó alapbére és a 12 órára járó munkaszüneti napi pótléka. A munkaszüneti napi pótléknak ugyanis csak az e napon történő munkavégzés a jogosultsági feltétele [Mt. 140. § (2) bek.]. Emellett járhat a műszakpótlék is, ha annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet fogalma

Kérdés: A képviseleti jogosultság igazolásaként a munkáltató bekérte a szakszervezet alapszabályát, amelyet a munkáltató nem tart megfelelőnek a képviseleti jogosultság igazolására, ugyanis egyáltalán nem tartalmaz a munkáltatóra vonatkozó rendelkezést, bárminemű utalást. Továbbá a szakszervezet nem jelölt meg olyan, a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagot, aki az alapszabály szerint képviseleti joggal lenne felruházva, és ilyen tagot az alapszabály sem nevez meg. A szakszervezet arra hivatkozik, hogy elegendő azon rendelkezése az alapszabálynak, miszerint a szakszervezet működési területe Magyarország, illetve a szakszervezet céljaként a munkáltatóéval azonos ágazatba tartozó ágazat megjelölése, ahol az érdekvédelmi szervezetek tevékenységének összefogását és összehangolását végzi. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az alapszabály fenti rendelkezéseit nem tartja elegendőnek a képviseleti jogosultság igazolására? Esetlegesen elfogadható-e egyéb dokumentum, például a szakszervezet kongresszusának döntése arról, hogy az adott munkáltatónál a szakszervezet tagszervezetet létesített? Jogszerűen zárkózik el a képviseleti jogosultságát nem igazoló szakszervezet Mt.-ben biztosított szakszervezeti jogosultságainak (pl. tájékoztatás közzététele, helyiséghasználat, munkaidő-kedvezmény) biztosításától a munkáltató? A szakszervezet tagjai részére egyébként tagdíjlevonást már teljesít a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] Az Mt.-ben a szakszervezet számára biztosított jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Műszakpótlék – nem több műszakos tevékenységben

Kérdés: Egy úszómester teljesen rendszertelen beosztás szerint dolgozik, ahogy éppen sikerül a műszakrendet kikalkulálni. Például az egyik idei hónapban így alakult a beosztása: 7.00-15.30 2 nap, 15.00-22.30 6 nap, 8.00-20.30 10 nap, 6.00-15.30 3 nap. Egy váltótársa van, de a két munkavállaló munkaideje együtt nem mindig éri el a heti 80 órát. Erre a havi beosztásra akkor is műszakpótlékot kell fizetni, ha a két munkavállaló munkaideje együtt sem éri el a heti 80 órát. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a műszakpótlékra való jogosultság nem függ attól, hogy a munkáltató heti 80 órát elérően végzi-e az adott tevékenységet. Ez ugyanis annak a feltétele, hogy a munkáltató a munkaidő-szabályok szempontjából több műszakos tevékenységűnek minősüljön [Mt. 90....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Közvállalati munkajogi szabályok – jogszabály-szerkesztési pontatlanság

Kérdés: A 2009. december 4-től hatályos köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Köztv.) 7. §-át az Mth. 69. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Ez a szakasz a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló munkavállalók körében a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tekintetében alkalmazott korlátozásokat az akkor hatályos régi Mt.-ben foglaltakhoz képest, ami azonban azóta hatálytalan. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése miért hivatkozik még mindig a 7. § (1)–(3) bekezdésére, ha a jelenleg hatályos törvény 7. §-a csak (1) bekezdést tartalmazza, és teljesen más tartalommal rendelkezik, mint korábban? Erre tekintettel hogyan kell értelmezni a 9. § (2) bekezdését? A köztulajdonban álló munkáltatónál a 2009. december 4-e előtt már hatályban lévő azon munkaszerződések, melyek a végkielégítés és felmondási idő tekintetében eltérnek az Mt. kógens szabályaitól, amennyiben 2014-ben az alapbér tekintetében módosulnak, akkor azzal jár-e, hogy a végkielégítés és felmondási idő mértéke a kollektív szerződés, illetve az Mt. által meghatározott szintre "esik vissza"? Vagy most már csak az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése az irányadó, függetlenül attól, hogy módosításra került-e javadalmazásra vonatkozó részében az adott munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] A Köztv. 7. §-ának (1)–(3) bekezdése – e törvény hatálybalépésekor – a felmondási idő, a végkielégítés és a versenytilalmi megállapodás ellenértékének mértéke tekintetében tartalmazott korlátozó rendelkezéseket. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése kimondta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.
1
5
6
7
12