Emelt összegű végkielégítés – ha a védett korú munkavállaló munkaviszonya három évnél rövidebb

Kérdés: Jár-e többlet-végkielégítés azon védett korban lévő alkalmazottunk részére, aki két éven belül jogosulttá válik az öregségi teljes összegű nyugdíjra, azonban még csak másfél éve áll munkaviszonyban? Az alkalmazottunk rendkívüli felmondással élt, és az Mt. alapján plusz háromhavi átlagkeresetet követel. Szeretném megtudni, hogy a többlet-végkielégítésre való jogosultság összefügg-e a végkielégítésre való jogosultsággal, vagy az attól teljesen független jogintézmény?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót akkor illeti meg az egyszeri juttatáskéntjáró végkielégítés, ha a munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, jogutódnélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendkívüli felmondása következtébenszűnik meg. A végkielégítésre való jogosultság az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a támogatás visszavonása

Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 15. § (5) bekezdésének a) pontja szerint nemnyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben a munkaviszonylétesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt – vagyisaz Art. 16. § (4) bekezdés a) pontjának megsértése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Végkielégítés számítása határozatlan idejűvé vált munkaviszony esetén

Kérdés: Dolgozóinkat 5 évig folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk (minden évben folyamatosan hosszabbítva), majd az 5 év lejárta után munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált. Ebben az esetben mi a felmondási idő és a végkielégítés számításainak alapja? Amikor a cégnél kezdett dolgozni, vagy amikor a munkaszerződése határozatlan idejűvé vált?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató – vagy a munkavállaló – ahatározatlan idejű munkaviszonyt rendes felmondással megszünteti, akkor amunkaviszony a munkáltatónál munkában töltött időtől függő felmondási időelteltével szűnik meg. A felmondási idő legalább harminc nap; ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Végkielégítés és felmondási idő kiszámítása

Kérdés: Munkavállalóinkat öt éven keresztül folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk oly módon, hogy a szerződésüket évente hosszabbítottuk meg. Az ötödik év lejártát követően munkaviszonyuk határozatlan idejűvé vált. Mi az alapja a végkielégítésük és a felmondási idejük számításának: az az időpont, amikor elkezdtek dolgozni a cégnél, vagy az, amikor a munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. § (3) bekezdése szerint a végkielégítésre valójogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál az Mt. 95. § (4)bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A törvény megfogalmazásábólminden kétséget kizáróan arra lehet következtetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

"Korkedvezményes" jubileumi jutalom

Kérdés: Az egyik köztisztviselő kollégánk közös megegyezéssel, vagy – ahogyan legutóbb mondta – akár lemondással is megszüntetné jogviszonyát. Arra hivatkozással, hogy 38 év szolgálati ideje van, kéri a "korkedvezményes" jubileumi jutalmát. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem illeti meg, mivel egyrészt már évek óta nyugdíjban részesül, munkajogi tekintetben is nyugdíjasnak minősül. Így jogviszonya sem a nyugdíjazása miatt szűnik meg. Kérdésem: ki kell-e fizetnünk a kedvezményes jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/E. § (5) bekezdése szerint – közszolgálatijogviszonya megszűnése esetén – a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kellfizetni a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha ajubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy annál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Idegennyelv-tudás – az elismerés fokai

Kérdés: Egy köztisztviselő kolléganőnk bemutatta a nyelvvizsga-bizonyítványát, melyben az szerepel, hogy középfokú "B" típusú szóbeli vizsgát tett angol nyelvből. Már korábbról is van nyelvvizsga-bizonyítványa, szintén angol nyelvből, mely "B" típusú középfokú írásbeli vizsgáról került kiállításra. Kollégánk kéri, hogy a nyelvpótlékát a középfokú "C" típusú vizsga szerint állapítsuk meg. Szerintünk kérelme megalapozatlan, mi szerkesztőségük véleménye?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 48. § (1)–(2) bekezdése értelmében, ha aköztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használataszükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. Az idegennyelv-tudást azállamilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Pótszabadság – kinevezett vezetőnek

Kérdés: Jár-e a megbízott, illetve a kinevezett magasabb vezetőknek és vezetőknek az oktató-, illetve nevelőmunkát végző közalkalmazottakat megillető pótszabadság? Hogyan alakul a pedagógus-szakkönyv vásárlásához való jogosultságuk?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57. § (3) bekezdése kimondja, hogy a bölcsődékben, acsecsemőotthonokban, az óvodákban, az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásban,valamint az egészségügyi ágazatban az oktató-, illetve nevelőmunkát végzőközalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Keresetpótló juttatás vagy álláskeresési járadék a képzés idejére

Kérdés: Felnőttképzési intézményként a munkaügyi központ által támogatott, hozzánk beiskolázott álláskeresők képzésével is foglalkozunk. A képzéseinkben részt vevő álláskeresők egy része a képzési idő tartamára keresetpótló juttatásban részesült, más részüknek pedig álláskeresési járadékot folyósítottak. Többen közülük hozzánk fordultak tájékoztatásért, hogy ez hogyan lehetséges?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 14. § (1) bekezdése alapján képzési támogatás annakaz álláskereső személynek nyújtható, akinek képzését az állami foglalkoztatásiszerv ajánlotta fel, vagy az elfogadta. Az Flt. 14. § (4) bekezdése alapjánképzési támogatásként – többek között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása

Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 149. § (1)–(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogymunkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjasmunkavállalót – a havi munkabérén felül – a munkaszüneti napon végzett munkáértjáró munkabére illeti meg. A munkaszüneti napon rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Cafeteria – visszamenőlegesen is jár?

Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel – visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, dea munkáltató a munkavállaló részére ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
1
10
11
12