133 talált cikk a jogosultság feltétele kifejezésre

Kérdés: Üzletünk a hét minden napján 8-20 óráig van nyitva. Három értékesítőt foglalkoztatunk váltakozó munkaidőben. Valamikor egy nap 2 értékesítő dolgozik 8 órában úgy, hogy az egyik 8-16 óráig, a másik pedig 12-20 óráig végez munkát. Valamikor úgy dolgoznak ketten, hogy az egyik 8 órában, a másik 4 órában végez munkát, pl. egyikük 8-12 óráig és a másik 12-20 óráig, vagy 8-16 óráig az egyik és a másik 16-20 óráig. Ritkán az is előfordul, hogy egyetlen értékesítő dolgozik 8-20 óráig. Jár-e a munkavállalóknak délutáni műszakpótlék, és milyen feltételekkel?

Kérdés: Technológiafejlesztő mérnökeinket egy műszakos munkarendben, fix munkaidő-beosztással (H-P 8.00-16.30) alkalmazzuk. Munkájuk szorosan kapcsolódik az üzemi munkához, ahol három műszakban dolgoznak a kollégák, ezért a betanulási időszakban a technológiafejlesztő mérnökök 1-1 hetet délután (14.00-22.00) és éjszaka (22.00-06.00) is dolgoznak. Erre az időszakra nekik műszakpótlékot kell számfejtenünk (délutános és éjszakai műszakpótlékot), vagy csak az éjszakai munkavégzésre járó 15%-os pótlékot?

Kérdés: Ausztriában keresnék munkát, mivel a múlt hónapban munkanélkülivé váltam, és a szakmában nincs sok esély itthon az újbóli elhelyezkedésre. Milyen feltételekkel lehetek továbbra is jogosult a magyar munkanélküli-ellátásra? Ha időközben mégis visszatérnék Magyarországra, jogosult maradhatok-e az álláskeresési járadékból a folyósítás hátralévő idejére járó összegre?

Kérdés: Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?

Kérdés: Átmeneti járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? Hathavi átlag bruttó minimálbérnek (73 500) a 80%-a vagy a nettó minimálbér 80%-a, de azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 89 500 Ft – 80%-a? Átmeneti járadékom összege 71 000 Ft. Mit kell figyelnem, hogy az átmeneti járadékom ne szűnjön meg?

Kérdés: Jár-e többlet-végkielégítés azon védett korban lévő alkalmazottunk részére, aki két éven belül jogosulttá válik az öregségi teljes összegű nyugdíjra, azonban még csak másfél éve áll munkaviszonyban? Az alkalmazottunk rendkívüli felmondással élt, és az Mt. alapján plusz háromhavi átlagkeresetet követel. Szeretném megtudni, hogy a többlet-végkielégítésre való jogosultság összefügg-e a végkielégítésre való jogosultsággal, vagy az attól teljesen független jogintézmény?

Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?

Kérdés: Dolgozóinkat 5 évig folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk (minden évben folyamatosan hosszabbítva), majd az 5 év lejárta után munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált. Ebben az esetben mi a felmondási idő és a végkielégítés számításainak alapja? Amikor a cégnél kezdett dolgozni, vagy amikor a munkaszerződése határozatlan idejűvé vált?

Kérdés: Munkavállalóinkat öt éven keresztül folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk oly módon, hogy a szerződésüket évente hosszabbítottuk meg. Az ötödik év lejártát követően munkaviszonyuk határozatlan idejűvé vált. Mi az alapja a végkielégítésük és a felmondási idejük számításának: az az időpont, amikor elkezdtek dolgozni a cégnél, vagy az, amikor a munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált?

Kérdés: Az egyik köztisztviselő kollégánk közös megegyezéssel, vagy – ahogyan legutóbb mondta – akár lemondással is megszüntetné jogviszonyát. Arra hivatkozással, hogy 38 év szolgálati ideje van, kéri a "korkedvezményes" jubileumi jutalmát. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem illeti meg, mivel egyrészt már évek óta nyugdíjban részesül, munkajogi tekintetben is nyugdíjasnak minősül. Így jogviszonya sem a nyugdíjazása miatt szűnik meg. Kérdésem: ki kell-e fizetnünk a kedvezményes jubileumi jutalmat?