310 talált cikk az iskolai végzettség kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottak esetében a további végzettségért járó százalékos illetménynövekedést a bértábla szerinti garantált illetményre számoljuk, vagy a garantált bérminimumra (minimálbérre)? Például, a közalkalmazott garantált illetménye nem éri el a garantált bérminimumot, és 5% illetménynövekedésre jogosult. Ebben az esetben a garantált bérminimumhoz képest jár neki további 5%, vagy csak a garantált bérminimumra jogosult, mivel az "elnyeli" a garantált illetményre rárakódó illetménynövekedést?

Kérdés: A közalkalmazotti tanács elnöke közalkalmazotti viszonyát megszüntetheti-e a munkáltató azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik a megfelelő szakirányú képesítéssel és ezért alkalmatlan?

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében szereplő "legalább 6 év szakmai gyakorlat" milyen fokú iskolai végzettséggel ellátott, milyen munkakörökben szerezhető meg? Erre a törvény nem tér ki. A kérdésünk az, hogy a felsőfokú szakirányú végzettséghez kötött pedagógus-munkakör ellátásához elfogadható-e a korábban középfokú végzettséggel (gazdasszony, élelmezési raktáros) ellátott munka gyakorlatként? Vagy a törvényalkotó itt a hitoktatóként, nyelviskolai oktatóként megszerzett gyakorlatra gondol, vagyis a Kjt. hatálya alá nem tartozó munkaviszonyban megszerzett pedagógiai gyakorlatra?

Kérdés: Egy pedagógus 1975-ben a Könnyűipari Műszaki Főiskolán "bőrfeldolgozó üzemmérnök" diplomát szerzett. 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen megszerezte az "okleveles bőrfeldolgozó műszaki tanár" diplomát. Illetményét a főiskolai végzettségnek megfelelően állapították meg. Ez a második (1988-ban szerzett) diploma egyetemi vagy főiskolai végzettségnek számít? (Ha egyetemi diplomának számítana, magasabb lenne a bére.)

Kérdés: Jelenlegi munkáltatómnál 1988 óta dolgozom pedagógus munkakörben. A szakvizsgára jelentkezés egyik feltétele legalább hároméves, pedagógus munkakörben eltöltött idő igazolása. Kértem az igazgatómat, hogy adjon ki erre nézve igazolást. Ő azt kérte, nyújtsak be egy írásbeli kérelmet, amelybe foglaljam bele, hogy nem munkanapokon veszek részt a szakvizsgára felkészítő, 4 féléves képzésben, és ennek költségeit is magam vállalom. Eleget kell tennem a kérésének?

Kérdés: Kormánytisztviselőnknek 2013-ban születetett gyermeke, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Nemrégiben jelezte, hogy vissza kíván térni dolgozni. Azóta a munkakörére egy másik kormánytisztviselő került kinevezésre, ezért ugyanabban a munkakörben nem tudjuk tovább őt a visszatérte után foglalkoztatni. Felmerült, hogy felajánlunk számára egy olyan másik munkakört, amely az iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelel, ekkor ugyanis nem szükséges a beleegyezése a módosításhoz. Kérheti-e ebben az esetben a felmentését, figyelemmel arra, hogy a gyermeke hároméves koráig még felmentési védelem alatt áll?

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?

Kérdés: Önkormányzatunknál foglalkoztatott köztisztviselőnk korábban felsőfokú végzettséggel katasztrófavédelmi referens munkakört töltött be, gyermek gondozása miatt hosszú ideig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Időközben, 2012. január 1-jével a kerületi polgári védelmi kirendeltség megszűnt, ezzel összefüggésben az önkormányzat katasztrófavédelmi feladatai is megszűntek. A munkahelyre történő visszatéréskor a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítási jogánál fogva – felsőfokú képesítési feltételhez nem kötött – közterület-diszpécseri munkakörre szóló kinevezésmódosítást adott át részére. Az illetmény összegét nem csökkentette. Mivel a köztisztviselő ezt – a munkaköri feladatokat magára nézve kihívást nem jelentőnek, degradálónak tartva – nem fogadta el, és kérte kötelező felmentését, ennek a munkáltató eleget is tett. A köztisztviselő utóbb pert indított. Kérjük véleményüket a kinevezésmódosítás jogszerűsége tekintetében!

Kérdés: Kolléganőmmel együtt szociális munkásként dolgozunk egy ápoló-gondozó otthonban. Alapvégzettségünket tekintve általános szociális munkás képesítéssel rendelkezünk, majd 2013-ban megszereztük az alapképzésre épülő szociális munka és szociális gazdaság mesterképzést az Egészségügyi Főiskolai Karon. 2013. február 8-án vehettük át az oklevelünket. Átsorolási kérelmünket azonban a fenntartó elutasította, arra való hivatkozással, hogy a régi képzési rendszerben szerzett egyetemi szociális munkás végzettséget elfogadták volna, de ezt nem veszik figyelembe. További hivatkozása az volt, hogy az 1/2000. SzCsM rendeletben előírt képesítési követelményekben nem szerepel ez a végzettség, így a mai napig nem történt meg az átsorolásunk. Ebben a kérdésben kérjük segítségüket és állásfoglalásukat.

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?