1475 talált állásfoglalás az időtartam kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban jelenleg átszervezés zajlik, és felmerült nálunk az a kérdés, hogy van-e bármilyen jogi akadálya, feltétele annak, hogy az állományunkban lévő, de jelenleg már egy éve GYES-en tartózkodó vezetőnek visszavonjuk a vezetői megbízását? Ez esetben hogyan alakul az illetménye, jogosult lesz-e meghatározott ideig a magasabb bérre? Felmenthetjük-e, ha nem találunk részére megfelelő munkakört?

Kérdés: A rendkívüli munka ellenértékén felül jár-e személyi alapbér a rakodómunkások részére, ha a megrendelés teljesítésének csúszása következtében több órával úgy kell átütemeznünk az előre közölt munkaidő-beosztásukat, hogy a 9-től 17 óráig tartó munka helyett 12-től 20 óráig kell jelen lenniük? Az előre közölt időponttól (9 órától) a tényleges berendelésükig terjedő időpontig (vagyis 12 óráig) kötelesek vagyunk-e személyi alapbért fizetni számukra, hiszen a rendkívüli munka ellenértékével tulajdonképpen egyszer már kompenzáltuk a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésüket?

Kérdés: Egy kft. munkavállalóival határozott idejű munkaszerződést köt egy évre. Ezeket évente újra megköti, "meghosszabbítja". A határozott idejű munkaszerződés lejártakor a dolgozónak ki kell-e adni a "kilépős" lapokat? Meddig "hosszabbíthatók" így a munkaszerződések? Milyen munkajogi következményei vannak ezen esetnek?

Kérdés: Angoltanárnő vagyok, két másfél éves ikerfiam van. Lehetőségem lenne GYES mellett dolgozni, órákat adni. Ugyanakkor úgy tudom, hogy ez esetben csak az egyik gyermekem után kaphatom meg a GYES-t. Jók az információim?

Kérdés: Kölcsönvevőként foglalkoztatunk munkavállalókat, és a kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján nekünk kell kiadni a szabadságot is részükre. Esetükben hány nappal előre kell tájékoztatást adni a szabadság időpontjáról? Ha jól tudom, ez régen 3 nap volt, de most nem tartalmazza a törvény a határidőt.

Kérdés: Az iskolánkban dolgozó egyik tanárnő két gyermeket szült, és öt év fizetés nélküli szabadság után szeretne visszatérni oktatni az iskolánkba. Mielőtt szülési szabadságra ment, fél év várakozási ideje volt hátra a következő fizetési fokozatba sorolásig. Az elmúlt öt év, amit otthon töltött a gyermekeivel, beleszámít-e a várakozási időbe, és visszatérésekor magasabb fizetési fokozatba kell-e sorolnunk a kolléganőt?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztat biztonsági őröket, akik állandó felügyeletet tartanak az épületekben, még munkaszüneti napokon is. Négyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Ilyen esetben a munkaidőkeretben hogyan kell figyelembe venni a munkaszüneti napokat? Le kell vonni a felosztható rendes munkaórákból a munkaszüneti napra eső teljes munka­időt, vagy – éppen azért, mert munkaszüneti napon is foglalkoztathatóak a munkavállalók – nem?

Kérdés: Társaságunk portás munkakörbe kölcsönöz munkavállalókat, akik munkanaponként 24 órán keresztül végeznének munkát. A kölcsönbe­adó ugyanakkor a munkaszerződésben nem jelölte meg, hogy a munkakör készenléti jellegű. Ilyen esetben elrendelhetünk-e 24 órás munkaidő-beosztást?

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?