281 talált cikk a heti pihenőnap kifejezésre

Kérdés: A cégünknél használt bérkartonokon csak a hétköznapra eső munkaszüneti nap van feltüntetve. Amennyiben ez hétvégére esik, akkor pihenőnapként jelenik meg. Általános munkarendben (hétfőtől péntekig heti 40 órában) foglalkoztatott munkavállalókról van szó. A számfejtett havibért ez nem befolyásolja, mivel csak a munkanapokra kerül munkabér számfejtésre. Helyes így a bérkarton használata? Vagy jelölni kell rajta a munkaszüneti napokat, függetlenül attól, hogy hétköznapra vagy hétvégére esik?

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?

Kérdés: Cégünknél vitássá vált a munkaszüneti napok körüli munkarend értelmezése. A vonatkozó rendelet szerint december 12. (szombat) munkanap volt, míg december 24. (csütörtök) pihenőnap. A munkáltató azonban december 12-én pihenőnapot rendelt el, és december 24-ét december 20-án, szombaton dolgoztatta le. E napra a munkavállalók semmilyen bérpótlékot nem kaptak, csak alapbért. Szabályos-e ez a beosztás? A cégünk kollektív szerződése úgy rendelkezik, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Alkalmazandó-e ez a pont a jelen esetre, amikor a munkaszüneti napok miatt kerül sor munkanap-áthelyezésre?

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?

Kérdés: A termelési rendünk miatt csütörtökönként érkezik meg a következő hetekre vonatkozó termelési igény, és ehhez szeretnénk igazítani a munkaidő-beosztásokat is. Van arra lehetőség, hogy csütörtökön közöljük a munkavállalókkal a következő hét csütörtökkel kezdődő munkaidő-beosztásukat? Ez egyben azzal is járna, hogy az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése szerinti (munka)hetük teljesen eltérne a naptári héttől. Lehetséges ez?

Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?

Kérdés: Egy termelő, csomagoló cég (rendeltetése folytán nem működik munkaszüneti napon) több műszakos munkarendben foglalkoztat munkavállalókat. Szombat, vasárnap mindig pihenőnap. A héten éjszakás műszakunk is van, mely 22 órától másnap reggel 6 óráig tart. Október 23-a munkaszüneti nap. Ezen a napon dolgozhat-e a műszak reggel hatig, vagy csütörtökön éjfélig be kell fejezni a műszakot, így csak 2 órát dolgoznának? Ilyen esetben megteheti-e a cég, hogy a műszakot vasárnap este 10-kor indítja, és nem a hétfői napon?

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 116. számában a 2284-es számon feltett kérdésre azt a választ kaptam, hogy az abban leírt beosztás nem felel meg a jogszabályoknak. Most aziránt érdeklődnék, hogy amennyiben ezt a beosztást kéthavi munkaidőkeret mellett szeretnénk alkalmazni, akkor sem lehetne beszámítani a hétfői munkakezdés időpontjáig rendelkezésre álló 14 órát? Ha igen, úgy megfelelnénk a törvénynek.

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?