Találati lista:
171. cikk / 277 Munkahét kezdete a naptári hét közepén
Kérdés: A termelési rendünk miatt csütörtökönként érkezik meg a következő hetekre vonatkozó termelési igény, és ehhez szeretnénk igazítani a munkaidő-beosztásokat is. Van arra lehetőség, hogy csütörtökön közöljük a munkavállalókkal a következő hét csütörtökkel kezdődő munkaidő-beosztásukat? Ez egyben azzal is járna, hogy az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése szerinti (munka)hetük teljesen eltérne a naptári héttől. Lehetséges ez?
172. cikk / 277 Munkanap és a naptári nap eltérése
Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munkaidő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?
173. cikk / 277 Munkaidő-beosztás munkaszüneti napra
Kérdés: Egy termelő, csomagoló cég (rendeltetése folytán nem működik munkaszüneti napon) több műszakos munkarendben foglalkoztat munkavállalókat. Szombat, vasárnap mindig pihenőnap. A héten éjszakás műszakunk is van, mely 22 órától másnap reggel 6 óráig tart. Október 23-a munkaszüneti nap. Ezen a napon dolgozhat-e a műszak reggel hatig, vagy csütörtökön éjfélig be kell fejezni a műszakot, így csak 2 órát dolgoznának? Ilyen esetben megteheti-e a cég, hogy a műszakot vasárnap este 10-kor indítja, és nem a hétfői napon?
174. cikk / 277 Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke
Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
175. cikk / 277 Heti pihenőidő számítása – az egybefüggő minimális tartam
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 116. számában a 2284-es számon feltett kérdésre azt a választ kaptam, hogy az abban leírt beosztás nem felel meg a jogszabályoknak. Most aziránt érdeklődnék, hogy amennyiben ezt a beosztást kéthavi munkaidőkeret mellett szeretnénk alkalmazni, akkor sem lehetne beszámítani a hétfői munkakezdés időpontjáig rendelkezésre álló 14 órát? Ha igen, úgy megfelelnénk a törvénynek.
176. cikk / 277 Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam
Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
177. cikk / 277 Munkaidőkereten felül végzett munka
Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
178. cikk / 277 Munkaidőkeret: az egyenleg "lenullázása"
Kérdés: Irodában dolgozó munkatársaink három hónapos munkaidőkeretben dolgoznak. A harmadik hónap vége felé, ahogy látszik a többlet, megpróbálják "lecsúsztatni", hogy lehetőleg nullára jöjjön ki. Van-e akadálya a teljes napos lecsúszástatásnak? Tehát ha 16 óra többlete van, nem dolgozik két napot. Vagy mindennap meg kell lenni a négy órának, tehát naponta legfeljebb négyet csúsztathat le?
179. cikk / 277 Hallgatói munkaszerződés – bérszámfejtési kérdések
Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.
180. cikk / 277 Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
