Szabadságkiadás – a munkavállalói igény figyelembevétele

Kérdés: Munkáltatónk egyáltalán nem veszi figyelembe igényeinket a szabadságok kiadásánál. Éves szabadságolási terv ugyan készül, de annak összeállításába semmi beleszólásunk nincsen. Nyilatkozni is kell, hogy mikor szeretnénk elmenni szabadságra, de soha nem akkor adja ki a szabadságot a munkáltató, amikorra mi kérjük. Mi védi a munkavállalókat a munkáltató önkényesen meghozott döntéseivel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...egynegyedét – az Mt. szerint legalább öt munkanapot – amunkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. Ennekegyetlen feltétele, hogy a munkavállalónak igényét 15 nappal korábban be kelljelentenie a munkáltató felé.2007. április 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Nyitva tartás munkaszüneti napon – hol vásárolhatunk ünnepnapokon?

Kérdés: Bevásárlóközpontunkban sokféle üzlet (élelmiszerbolt, ruha-, műszakicikk-áruház), valamint vendéglátó- (éttermek, bárok), illetve szórakoztatóipari egység (pl. mozi, biliárdterem) működik. A bevásárlóközpontban mely egységek tarthatnak nyitva munkaszüneti napon?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – azüzletek 14 óráig tarthatnak nyitva. A kereskedelmi szabályokhoz kapcsolódnakjárulékosan a munkajogi szabályok. Az egyetlen, a kereskedelmi jogból idézhető szabályontúlmenően a munkajog határozza meg, hogy munkaszüneti napon kikfoglalkoztathatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Felmondási idő – a szabadság kiadása

Kérdés: Munkáltatómmal korábban megállapodtunk, hogy június 2. és 6. között rendes szabadságot ad ki számomra. Május 20-án viszont rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, így a felmondási időre fog esni az említett rendes szabadság. Mikor ér véget a munkaviszony, ha a felmondási idő 30 nap volt? Mi a sorsa a június 2. és 6. közötti rendes szabadságnak?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn a megszűnés időpontjáig. Szemben a munkáltatói rendesfelmondással, ekkor a felmondási időnek nemhogy a felére, de egyetlen napra semkell az Mt. alapján a munkavállalót felmenteni a munkavégzési kötelezettségalól [Mt. 93. § (1) bek.].Jelen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Kollégiumi nevelőtanár – a besorolás kérdései

Kérdés: Egy kolléganőnk Csehszlovákiában a bankszférában dolgozott 1972-től 1981-ig, középiskolai végzettséggel rendelkezett. Átjött Magyarországra 1981-ben, és 1986-ig egy vasipari vállalatnál állt alkalmazásban. 1987 januárjától képesítés nélküli nevelőként dolgozott egy iskolában. 1991-ben kapott szlovák szakos általános iskola tanári diplomát. 2004-ig dolgozott folyamatosan közalkalmazottként, tanárként egy iskolában, majd 2004-től munkanélküli. 2008 júniusában befejezi egy egyetem pedagógiai szakát. Kollégiumi nevelőtanárként szeretnénk alkalmazni középiskolánk kollégiumában. 1997 óta magyar állampolgár, a szlovák állampolgárságát is megtartotta. Csehszlovákiában lévő munkaviszonyát el kell-e ismerni a besorolás éveinek szempontjából? Magyarországon a vasipari vállalatnál végzett munkaviszonyát el kell-e ismernem? A szlovák szakos általános iskolai tanári diplomája alapján alkalmazhatnánk-e kollégiumi nevelőtanárnak (iskolánkban angol és német nyelvet tanulnak jelenleg a tanulók, egy 12. évfolyamos osztály orosz nyelvet tanul, szlovákot nem akarunk indítani), vagy csak a megszerzendő pedagógia szakos egyetemi végzettsége alapján lehetne-e felvenni?
Részlet a válaszából: […] ...kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, így középiskolában akilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintűtanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozástantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
1
44
45