475 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Egy szakszervezeti tisztségviselőt másik munkahelyre irányítottunk át, előreláthatólag egy hónapra. Az intézkedés előtt megkérdeztük a szakszervezeti titkárt, aki eddig velünk kapcsolatban eljárt, és akit felettesként jelöltek meg alapszabályzatukban. Ő meg is adta a hozzájárulást, így elindítottuk a kiküldetést. A munkavállaló viszont sérelmezte, hogy nem a jogosult felettes szakszervezeti szervtől kértünk egyetértést, és nem hajlandó felvenni a munkát a kijelölt munkahelyen. Keressük meg a másik szakszervezeti felettes szervet?

Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.

Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?

Kérdés: Munkahelyteremtő támogatásban részesült társaságunk 86 fő foglalkoztatásához kapcsolódóan. A támogatás folyósításával megegyező ideig, 2009 decemberéig fennálló foglalkoztatási kötelezettségünknek előreláthatólag nem tudunk eleget tenni. Kezdeményezni kívánjuk a támogatási szerződés módosítását annak érdekében, hogy a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettségünknek legalább 75%-ban eleget tudjunk tenni. Módosítható-e oly módon a szerződés, hogy a 86 fő felett foglalkoztatott további munkavállalói létszám is kerüljön figyelembevételre?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?

Kérdés: Az alkalmi munkavállalásról szóló jogszabály előírja a közteherjegy beragasztását az AM könyvbe. Gyümölcsszedésre alkalmazott alkalmi munkásokat célszerű teljesítménybérrel foglalkoztatni. A munkanap elején nem lehet tudni, kinek mennyi lesz a teljesítménye, így mekkora összeget írjunk a könyvbe. Be lehet-e írni azt az AM könyvbe, hogy pl. 300 Ft/láda a fizetendő munkabér, és a nap végén a ládákat összeadva beragasztják a megfelelő bélyeget?

Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?

Kérdés: A cégünknél működő üzemi tanács azt a határozatot hozta, hogy a tagjait megillető munkaidő-kedvezmény pótszabadság formájában illeti meg az üzemi tanács tagjait, valamint elnökét, az üzemi tanács az értekezleteit, illetve egyéb elfoglaltságait pedig e pótszabadság terhére oldja meg. Jogszerű-e ez a megoldás?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozunk. Az egyik kollégánk korábban a nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett egy diákszövetkezetnél végzett munkát. A szövetkezet kiadott egy igazolást számára azzal a tartalommal, hogy folyamatosan dolgozott a diákszövetkezetnél 1997. október 1-jétől 2000. március 31-ig. Kérdésem, hogy figyelembe vehető-e, beszámítható-e a diákszövetkezetnél végzett munka időtartama a közszolgálati jogviszonyba?