733 talált cikk a gyermek kifejezésre

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.

Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egy­idejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkabéréből le kell tiltanunk az első felesége által kérelmezett végrehajtási eljárás szerinti gyermektartásdíj összegét. Most azonban a második felesége is végrehajtási eljárást kezdeményezett, és ezt a gyermektartást is letiltás útján szeretnék érvényesíteni. Az érintett munkavállaló heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik nálunk, így a két gyermektartásdíj összegét teljes egészében nem lehet levonni a munkabéréből. Nem tudjuk viszont, hogy ebben a helyzetben arányosan utaljuk-e a két gyermektartásdíj kapcsán a letiltható összeget, vagy fizessük ki az elsőt és, ha még lehet, akkor valamekkora összeget a második végrehajtásból is teljesítsünk?

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?

Kérdés: Társasházunk 1998 óta alkalmaz egy házfelügyelőt heti 20 órás részmunkaidőben. A hölgy 2002 decembere óta fizetés nélküli szabadságon van, ugyanis négy gyermeke született (2002. december, 2004. április, majd 2007. május és 2009. május). Időközben többször felmerült, hogy visszajönne dolgozni, de egyszerűbb volt megoldani a helyettesítését. Most jelezte, hogy legkésőbb az ősszel újra munkába állna, de nem nálunk, hanem rendes felmondással megszüntetné a jogviszonyát. Ezzel nem lenne gond, de kéri az időközben felhalmozódott szabadságnapok pénzbeli megváltását. Könyvelőnk számításai szerint ez nagyjából négyhavi bére lenne! Jogos a munkavállaló igénye? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kérem, vegyék figyelembe, hogy a társasház nem tud egy összegben kifizetni ennyi munkabért!

Kérdés: Az Mt.-ben nevesített egyik pótszabadság a 16 éven aluli gyermeket nevelő szülőnek jár. A törvény úgy fogalmaz, hogy arra – a szülők döntése alapján – a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállaló vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő jogosult [Mt. 132. § (2) bek.]. Kérdésem, hogy jogosult-e pótszabadságra a munkavállaló, ha a szülőpárja a GYES vagy GYED ellátás mellett fizetés nélküli szabadságon van, és gyermeküket otthonában gondozza? Jól gondolom, hogy ilyen esetben automatikusan az utóbbi szülő minősül a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállalónak, így a másiknak nem kell szülői pótszabadságot biztosítanom?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?

Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?

Kérdés: A 2011. április 2-ától hatályos szabályok kapcsán: jól értelmezzük-e, hogy csak az április 2. után 40 éves szolgálati időt szerzett nőknek kell megszüntetnünk a prémiumévek programját? Mi a teendő, ha a köztisztviselő késve hozza az igazolást arról, hogy a 40 éves szolgálati időt megszerezte?

Kérdés: Egyik dolgozónk GYES mellett áll munkaviszonyban. Gyermeke tartósan beteg, 2007. június 20-án született, óvodás. Az anyuka 30 órás munkaviszonyban van. Kérdésem, hogy 2011. március 31-e után is maradhat-e a GYES mellett munkaviszonyban? Másik dolgozónk jelenleg GYED-en van. Kisfia 2011. augusztus 20-án tölti be második életévét. Szeretne visszajönni dolgozni, ha gyermekét bölcsődében el tudja helyezni. Kérdésem, hogy a GYES-t igénybe veheti-e?