GYED és GYES alatti szabadság kiadása a GYET-es munkavállalónak

Kérdés: Egy munkavállalónk GYES-e 2010. augusztus 31-én lejárt, szeptember 1-jétől GYET-re menne, és a munkába nem térne vissza, hanem a GYET lejártának időpontjáig tovább maradna fizetés nélküli szabadságon. Ki kell-e adni a munkavállalónak az elmúlt időszak (GYES-GYED) alatt összegyűlt rendes szabadságát, ha saját kérésére marad tovább fizetés nélküli szabadságon?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetés nélküli szabadság is) azakadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni részérea szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. Vagyis akkor köteles a munkáltatóa munkavállaló részére legkésőbb harminc napon belül kiadni a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vett fizetés nélküli szabadság is – az akadályoztatásmegszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éveeltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. A GYES-ről visszatérőközalkalmazott részére a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...munkabért kell figyelembe venni. Negyedévként pedig a naptárinegyedéveket kell figyelembe venni, és soha nem az átlagkereset esedékességétőlvisszafelé számított három hónapokat.Az átlagkereset-számítás alapja az irányadó időszakrakifizetett munkabér [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...A számítás során az Mt. 152. § (3) bekezdésealapján az időbérben fizetett munkabér esetén a személyi alapbért azátlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembevenni. Az előzőekben foglaltak alapján az utolsó négy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Vezető állású munkavállalók szabadsága és szabadságmegváltása

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vezető maga állapítja meg a pihenőidejének és szabadságának igénybevételét, vonatkozik-e rá az Mt. 134. § (3) bekezdése, amely szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni? Ha megszűnik a jogviszonya, meg kell-e váltani az igénybe nem vett szabadságait?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkoznak. Így például rá is irányadó egyrészt azMt. 134. § (3) bekezdése, amely szerint a szabadságot általános szabály szerintesedékességének évében kell kiadni. Másrészt ugyanúgy vonatkozik rá az Mt. 136.§-a is: ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Üres álláshely bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelentenie a munkáltatónak minden esetben a nála bármely okból megürült álláshelyet a munkaügyi központnak? Ha ezt nem teszi meg, érheti-e emiatt valamilyen szankció?
Részlet a válaszából: […] ...8. § (6) bekezdése alapján bejelentési kötelezettségterheli a munkaadót, amelynek keretében folyamatosan, de legkésőbb a betöltésesedékességekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet amunkaerőigényéről és annak megszűnéséről. A 30/2000. GM rendelet 16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Bérfizetés napja – banki átutalás esetén

Kérdés: Kérem, segítsenek értelmezni a munkabér kifizetésének esedékességét! Az Mt. szerint a bérfizetés napja legkésőbb minden hónap 10. napja. Mivel a banki átutalások teljesítési határideje általában egy-két banki munkanap, a munkabér-kifizetéskor a munkáltatónak a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig gondoskodnia kell az átutalásról, vagy a munkavállalóknak 10-ig meg kell kapniuk a munkabért?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 155. § (3) bekezdése értelmében a munkabért havonta,utólag egy ízben, a tárgyhónapot követő 10. napig kell elszámolni és fizetni,ha ettől munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés), vagy afelek megállapodása el nem tér. Mivel a bérfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Túlóráért járó díjazás esedékessége

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak, ezért náluk a rendkívüli munkavégzés legtöbbször munkaidőkereten felüli munkavégzésként merül fel. A rendkívüli munkavégzést bérpótlékkal és nem szabadidővel díjazzuk. Kérdésünk: munkaidőkeret alkalmazása esetén a túlóráért járó bérpótlékot milyen időpontig köteles a munkáltató a munkavállalók részére megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a bérpótlékok munkabérnek minősülnek,a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék kifizetésére és elszámolására amunkabér kifizetésére és elszámolására vonatkozó rendelkezések az irányadóak.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságok kiadása tekintetében akövetkezőképpen kell eljárnia. Az Mt. 134. § (3) bekezdésének b) pontja alapjánelvileg az esedékesség évében ki nem adott szabadságot a kismama munkábaállását követő harminc napon belül ki kell adnia. Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Kiszervezett munkavállalók jubileumi jutalma

Kérdés: Egy közigazgatási szervnél dolgozom már 1999 óta. 2001-ben "kiszerveztek" a Ktv. hatálya alól. Kérdésem, ha azóta is folyamatos a jogviszonyom ugyanannál a szervnél, akkor fizikai alkalmazottként jogosult vagyok-e jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánálfigyelembe kell venni, és a jubileumi jutalmat az így számított idő alapján -esedékességekor – ki kell részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
15
16
17
18