646 cikk rendezése:
631. cikk / 646 Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén
Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
632. cikk / 646 Munkaidőkeret – számítása munkaszüneti napi munkavégzés esetén
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidőkeretéből (egyéves), ha az önök véleménye szerint beszámítandó a munkaszüneti nap (2008-ban ez 8 nap; 64 óra), akkor idén 262 nap helyett csak 254 napot, 2096 óra helyett csak 2032 fizetett órát kell dolgozni? A munkavállalóinknak minden nap munkanap, a fizetett ünnepre külön bérezés nem jár. Így ők a törvényes munkaidőnél kevesebbet dolgoznak az idén, jó ez így?
633. cikk / 646 Tandíj-finanszírozás – a szakképzési hozzájárulás terhére?
Kérdés: Ha egy dolgozónkat felsőfokú oktatási intézményben szeretnénk tovább képezni, akkor van-e lehetőségünk arra, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozzuk a tandíját? Ha van rá mód, akkor hol tudhatjuk meg, milyen konkrét lépéseket kell tenni ennek érdekében?
634. cikk / 646 Munkaidő-kedvezmény – a közalkalmazotti tanács tagjának
Kérdés: A Munkaadói Levelek 1. évf. 2. száma 22. kérdéséhez hasonlóan alkalmazandó-e a munkaidő-kedvezmény a közalkalmazotti tanácsban? A tanács évi 1-2 ülést tart, viszont a tagjai és az elnöke a heti kötelező órájából 2, illetve 3 óra kedvezményt kap, ami mögött teljesítmény nem látszik, viszont így túlórája keletkezik. Mennyi munkaidő-kedvezmény jár (általános iskolában) a közalkalmazotti tanács tagjainak, illetve elnökének?
635. cikk / 646 Munkába járási költség – ki fizet?
Kérdés: A munkáltatónk különbusszal biztosítja a beutazást a munkahelyre. A munkaszerződés megkötésekor tájékoztatott arról, hogy fizetésünkből minden hónapban levon egy meghatározott összeget azért, mert a munkáltató a munkába járás költségének csak 80%-át köteles megtéríteni. Valóban így van ez?
636. cikk / 646 Felmentés – forma, tartalom, közlés
Kérdés: A munkáltató felmentéssel megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyomat. Annak közlése során nem a közszférában kötelező formanyomtatványon – megfelelő formában és tartalommal – tette ezt. Ugyan készült egy felmentésről szóló értesítés, amely tartalmazta, hogy ez a nyilatkozat megszünteti jogviszonyomat, ennek indokát is adta, megjelölte a felmentési idő kezdetét, az utolsó munkában töltött napot (azaz a munkavégzés alóli felmentés napját), továbbá a jogviszonyom megszűnésének várható napját. Azonban én ezt nem vettem át. Kérdésem, hogy a felmentésem jogszerűen történt-e, ha arra nem a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és átadásával került sor?
637. cikk / 646 Betegszabadság arányosítása munkaviszony-megszűnéskor
Kérdés: Miként járjunk el, ha munkavállalónk munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, de több napot volt betegszabadságon idén, mint amennyi időarányosan járt volna? Betegszabadságra vagy táppénzre jogosult a részére járó időarányos betegszabadságnapok túllépése esetén? Ha táppénzre jogosult, hogyan igényelhetjük tőle vissza a jogosulatlanul igénybe vett, a betegszabadságra járó díjazást?
638. cikk / 646 Károkozás megállapítása büntetőítéletben
Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
639. cikk / 646 Betegszabadság – a tárgyévi elszámolás
Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.
640. cikk / 646 Eltűnt étkezési jegyek – a munkáltatónak vissza kell fizetni az önkéntes hiánypótlást?
Kérdés: Az étkezési jegyek kiosztásáért felelős munkavállalónk jelezte, hogy a kiosztás során hiányt észlelt. Kiderült, több esetben megszegte a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat, a hiányt megpróbálta saját pénzével pótolni, és csak pár nappal a felmerülése után jelezte az esetet. A jegyek kiosztása nálunk minden esetben az erre kialakított helyiségben történik, ahol elvileg a kezelőn kívül más nem férhet hozzájuk. Összességében kárunk nem keletkezett. A munkavállaló viszont most visszaköveteli tőlünk azt az összeget, amit a hiány pótlására fordított. Kötelesek vagyunk azt visszafizetni neki?
