690 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Ha a hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak a munkaidőkeret végére nem az összes rendes munkaideje lett beosztva, a munkaidőkeret zárásakor a különbözetet hogyan kell elszámolni és kifizetni? A havibéres például a teljes havibérét megkapja június hónapra is, feltüntetve, hogy 50 órára állásidőre járó alapbér kerül elszámolásra? Tehát aki a teljes munkaidőkeretet ledolgozta (984 órát), az is a havibérét kapja júniusra ledolgozott időre járó munkabérként, és aki például 50 órával kevesebbet, az is csak 50 óra állásidőre járó alapbért kap?

Kérdés: A beosztástól eltérő munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre járó díjazást az adott hónapnál kell elszámolni. Csak az 50%-os bérpótlékot vagy a rendkívüli munkavégzés munkabérét is? Például a munkavállaló májusban 22 x 8 = 176 órára van beosztva. Két munkanapon 12-12 órát dolgozik, az összes ledolgozott órája így 184 óra. Ilyenkor is 176 órára kapja az órabérét és 8 órára 50%-os bérpótlékot, vagy 184 órára kap órabért + bérpótlékot? Ezt a 8 órát hogyan vesszük figyelembe a munkaidőkeret zárásánál?

Kérdés: Az adott hónapban a munkanapok száma 20, a teljesítendő munkaidő 160 óra. A munkavállaló – aki hétfőtől péntekig 8 és 16.20 között végez munkát – a hónap 3. hetének hétfőjétől a 4. hét péntekéig szabadságon lett volna, de a munkavállalónak a 2. hét pénteken reggel 8 órakor szóltak, hogy súlyos eset következett be, és a szabadságnapokat a munkavállalónak munkával kell eltöltenie. Melyik megoldás a helyes ebben az esetben?
1. Rendes munkaidő: az első két hét (80 óra) és a 3. hét keddtől a 4. hét péntekig (72 óra); beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő: a 3. hét hétfő (8 óra); állásidő: 160-(80+72) = 8 óra?
2. A szabadság teljes időtartama szükségszerűen rendkívüli munkavégzés lesz, és nem érvényesül a 96 órás beosztásmódosítási határidő, ezáltal a rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő és az állásidő is 80-80-80 óra lesz, valamint a munkavállaló 240 óra alapbérre és 80 óra bérpótlékra jogosult? A bérpótlék mértéke mindkét esetben 50% vagy 100% lesz?

Kérdés: Az Mt. XVI. fejezete szerinti kölcsönbe adó olyan kölcsönvevőkkel áll kapcsolatban, akiknél munkaidőkeret van érvényben. Értelmezésünk szerint ilyen esetben a kölcsönzött munkavállalóra is irányadó a kölcsönvevőnél alkalmazott munkaidőkeret. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkaidőkeret lejárta előtt átmegy a kölcsönzött munkavállaló egy olyan munkáltatóhoz, amelyiknél szintén munkaidőkeret van érvényben? Hogyan kell elszámolni/lezárni a munkaidőkeretet? Van-e törvényi kizáró ok a fentiekre?

Kérdés: Rugalmas munkarendben, törzsidővel és peremidővel alkalmazott munkavállalóinkat féléves munkaidőkeret alapján foglalkoztatjuk. Jogszerűen járunk-e el, hogy amennyiben a munkaidőkeret végén megállapítjuk, hogy a munkavállaló nem dolgozta le a munkaidőkeretre eső óraszámot, a negatívum terhére szabadságot írnak ki a bent töltött munkaidő mellé? Azaz: csak a törzsidőt dolgozzák le, a peremidőre szabadságot kapnak? Mindezt véleményünk szerint lehetővé teszi, hogy a szabadságukat órákban állapítjuk meg és számoljuk el.

Kérdés: A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottaknak. Jelenleg – ismereteim szerint – sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is az általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szíves véleményüket!

Kérdés: A munkavállalót heti 24 órában, egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása alapján hétfőn, kedden és szerdán napi 4 órát, csütörtökön napi 12 órát dolgozik, így adja ki munkaideje a heti 24 órát. Hogyan kell elszámolni a szabadságát, mennyi nap szabadságot, illetve óraszámot, távolléti díjat számoljunk neki, amennyiben csak csütörtökön vagy csak kedden van szabadságon egy héten, illetve, ha a hét minden munkanapján, hétfőtől csütörtökig szabadságon van?

Kérdés: Az Mt. 2019. január 1-jei hatálybalépésével módosult a munkaszüneti napokon történő munkavégzés feltétele. Jól értjük, hogy ettől az évtől nem kell munkaidőkeretet elrendelni akkor, ha a munkavállalót be szeretnénk osztani munkaszüneti napra dolgozni? Mi lesz ilyen esetben a fizetett ünneppel?

Kérdés: Egy kisgyermekes édesanyát szeretnénk foglalkoztatni, aki nem egyedülálló, gyermekeinek kora két és négy év. Munkarendje általános munkarend, hétfőtől péntekig napi 8 óra. Munkaköre laboratóriumi tevékenységhez kötött, és minden harmadik hét szombatján és vasárnapján túlmunkát kellene végeznie. Beoszthatjuk-e munkavégzésre, amennyiben ő nyilatkozik, hogy vállalja a hétvégi rendkívüli munkát?

Kérdés: Munkaközvetítő (kölcsönbe adó) által dolgozom egy multinacionális cégnél (kölcsönvevőnél), minden hónapban a teljesített munkám alapján mozgóbért kapok a kölcsönvevő szabályai szerint. Béremelés történt a kölcsönbe adó által, de megvonta a mozgóbérem; bár az elutalt januári béremet még mozgóbérrel fizette ki. Jogos-e, hogy visszavonja a ledolgozott hónap után járó mozgóbért, amit már kifizetett nekem, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevőnél a szabály január 1-jétől változott?