Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér rendeltetése szerint az elvégzett munkaellenértéke. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét az Mt. 142/A. §-arögzíti, ennek alapján az egyenlő értékű munka díjazásának meghatározása során– ide kell érteni a béremelést is – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 147. § (5) bekezdése szerint a rendkívüli munkavégzésellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalány is megállapítható. Mindezegyaránt irányadó nem csupán a díjazással (bérpótlékkal), hanem a szabadidővel(pihenőidővel) biztosított ellenértékre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlórapótlék a személyi alapbérben?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók munkaszerződésének módosításátannak érdekében, hogy a személyi alapbér ne foglalja magában a rendkívülimunkavégzés ellenértékét, azt ugyanis a fentebb idézett Mt. 147. §-ábanfoglaltak szerint kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Avulás figyelembevétele a kár összegének meghatározásakor

Kérdés: Egyik dolgozónk a munkavégzéshez átvett szerszámkészletből a fúrógépet az építkezésen leejtette, és az teljes mértékben összetört. Emiatt új gépet kellett rendelnünk, ami 200 000 Ft-ba került. A dolgozótól ilyen esetben ugye a teljes 200 000 Ft megtérítését követelhetjük?
Részlet a válaszából: […] ...pedig nem fejezné ki a munkáltató tényleges kárát (BH 1998. 557). Amunkáltató tehát nem követelheti a 200 000 Ft értékű új gép teljesellenértékének megtérítését, csupán azt az összeget, amit a fúrógép a károkozásidőpontjában – az avulásra tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása

Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót – az (1) bekezdés alapján járó munkabéren felül – azMt. 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti. Az idézett törvényi részletek alapján megállapítható, hogy ahavidíjas munkavállaló a munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Betegnek nem jár fizetésemelés?

Kérdés: Cégünk új vezetése a fizetésemelés feltételeit és a bónuszt újra kívánja szabályozni. Ennek során a fizetést, illetve emelést kizáró tényezőként kívánják rögzíteni a tárgyévben 10 munkanapot meghaladó betegszabadság időtartamát. Munkaügyesként kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ez jogszerű-e?
Részlet a válaszából: […] ...kérdések a munkabér megállapításának körébe tartoznak (abónusz is egyfajta teljesítménybér-forma). A munkabér az elvégzett munkaellenértéke, mértékének tehát az elvégzett munka értékéhez kell igazodnia. Abérmegállapítás elveinek meghatározásával az Mt. 142/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...végzett munka esetén a pótlék mértéke ötvenszázalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodásaelőírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehetkevesebb a végzett munka időtartamánál. Kérdés, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...alapjául – általános szabály szerint – az utolsó négynaptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.Munkabérnek a munkavégzés ellenértékeként kapott juttatásokszámítanak. A szabadságmegváltás a munkaviszony megszűnésekor a természetben kinem adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkabér – kinek utalják?

Kérdés: A dolgozó bérét lehet-e utalni a gyermeke nevén lévő bankszámlára, ha ő ezt így kéri, és nyilatkozik is erről? Nem akar nyitni saját bankszámlát, hogy megspórolja ennek költségét! Egy munkaügyi ellenőrzésen nem lenne-e ez probléma?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér a munkavégzés ellenértéke, amire amunkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. A munkabér védelmére vonatkozószabályok – többek között – kimondják, nincs akadálya, hogy a munkáltató -kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...– amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A vezetőt arendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték nem illeti meg. Az Mt.ezen szabálya ugyanúgy alkalmazandó mind az Mt. 188. §, mind az Mt. 188/A. §-aalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
19
20
21
22