Találati lista:
201. cikk / 235 Díjazás hétvégi továbbképzésre?
Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállalóinkat péntek délután és szombaton továbbképzésre köteleztük. Megilleti-e a munkavállalókat a képzés idejére valamilyen díjazás?
202. cikk / 235 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke
Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
203. cikk / 235 Munkaruha – mit kell fizetni, ha elvész vagy tönkremegy
Kérdés: Cégünknél a munkaruhát olyan módon biztosítjuk, hogyha az elvész, illetve tönkremegy, a munkavállalóknak ki kell fizetniük egy új munkaruha értékét, mivel a cégnek is újat kell venni. A munkavállalók közül néhányan ezt kifogásolták. Helyesen járunk el?
204. cikk / 235 Próbaidő alatti bérvisszatartás
Kérdés: Lehetséges-e a munkaszerződés megkötése olyan tartalommal, hogy előírjuk a munkavállaló számára, hogy a próbaidő alatt a munkabérének csak 80%-ára jogosult, a különbözet pedig a véglegesítéskor kerül kifizetésre?
205. cikk / 235 Munkabér visszafizetése – az időarányosnál több szabadság igénybevételekor
Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?
206. cikk / 235 Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?
Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
207. cikk / 235 Munkaviszony vagy termékértékesítés?
Kérdés: Mezőgazdasági vállalkozóként a le nem szedett, be nem gyűjtött, ily módon visszamaradt terményt gyakorta csak oly módon tudom értékesíteni, hogy azt méltányos áron azok számára adom el, akik saját háztartási céljaikra leszedik. A terményeket leszedő és azokat megvásároló személyek esetében elképzelhető, hogy munkavégzésüket egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával munkaviszonynak minősítse a munkaügyi hatóság?
208. cikk / 235 Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?
Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
209. cikk / 235 Túlóraátalány – számítási szabályok
Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
210. cikk / 235 Túlórapótlék a személyi alapbérben?
Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
