Találati lista:
1. cikk / 5 Munkavégzés helye – a munkáltató székhelye más városba költözött
Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében így szerepel a munkavégzés helye: X cég székhelye, ami jelenleg egy város. Szükséges-e munkaszerződés-módosítást aláírni, ha a cég székhelye másik városba kerül át? A munkáltató szerint nem, álláspontunk szerint igen, mert a mindenkori szó nem szerepel a munkaszerződésben. A munkavállaló nem szeretne másik városba járni dolgozni, akkor sem, ha nem okozna számára aránytalan sérelmet. Önök szerint melyik félnek van igaza?
2. cikk / 5 Munkaerő-kölcsönző székhelyváltozásáról szóló tájékoztatás
Kérdés: Ha a munkaerő-kölcsönző cég székhelye megváltozik, akkor a dolgozókat erről írásban kell-e értesíteni?
3. cikk / 5 Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"
Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
4. cikk / 5 Munkaszerződés-módosítás székhelyváltozás esetén
Kérdés: Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?
5. cikk / 5 Ha költözik a cégközpont
Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
