1015 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Az éves szabadsággal kapcsolatban kérdezem: ha kiveszi az ember a szabadságát, majd kilép (szeptember, október környékén), visszakérheti-e a cég a kivett szabadságot pénzben?

Kérdés: A válságra tekintettel bevezettük a négynapos munkahetet. (Dolgozóinkkal munkaszerződést módosítottunk.) Ennek alapján hétfőtől csütörtökig 32 órát ledolgoznak, a péntek szabad. Idén május 1-je péntekre esik. Ez most nekik fizetett ünnep vagy sem? Lehet-e, hogy emiatt egy nappal több bért kell nekik fizetni május hónapra?

Kérdés: Hétfőtől péntekig tartó munkarendben működünk. Idén január 2-a, péntek a munkanap-áthelyezések miatt pihenőnap volt, ezt kell március 28-án, szombaton ledolgozni. Ugyanakkor több munkavállalóval 2009. január 2-a után létesítettünk munkaviszonyt. Ezen munkavállalók számára is munkanapnak minősül március 28-a? Ők ugyanis még nem voltak jogosultak a január 2-ai pihenőnapra, vagyis nincs mit ledolgozniuk március 28-án. Hogyan kell értelmezi a rendelet szabályait ezen munkavállalók vonatkozásában?

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.

Kérdés: Cégünknél sok külföldi munkavállaló dolgozik. Munkaszerződésükben nincs szabályozva, hogy az állandó lakóhelyükre, vagyis külföldre történő hazautazásukkal kapcsolatos költségeket ki viseli. Kérdésünk: van-e olyan jogszabály, amelyik a munkavállalók külföldre történő hazautazásával kapcsolatos költségtérítését szabályozza?

Kérdés: Annak a férfinak, illetve nőnek, aki 1952-ben született, hány év szolgálati időre van szüksége ahhoz, hogy 2009-ben korengedményes nyugdíjazásáról megállapodást köthessen a munkáltatójával?

Kérdés: Férjem közalkalmazottként dolgozik egy iskolában 1986. május 1-je óta. 1948. december 28-án született, 2007. december 31-ig 42 év szolgálati időt szerzett. 2009 januárjában kérte munkáltatójától a felmentését, mivel előrehozott öregségi nyugdíjat szeretne igénybe venni. A felmentést a munkáltató 2009. február 16-án közölte, a felmentés indoka: a közalkalmazott nyugdíjra való jogosultsága. A közalkalmazotti jogviszony 6 havi felmentési idővel 2009. augusztus 17-én szűnik meg, melynek a felét a férjemnek le kell dolgoznia. A munkáltató szerint nem jár számára végkielégítés. Amennyiben a férjem a nyugdíjazását 2009. augusztus 18-ától igényelné, járna-e részére végkielégítés, és ha igen, mennyi?

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogyha hónap közepén megszűnt azonnali hatállyal a munkaviszony, számfejti ugyan a bért (kiadja a dolgozónak a bérlapot is másnap), de azzal, hogy azt majd a következő hónap fizetésnapján utalja el?

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?