Prémium – a kifizetés esedékessége és a joglemondás

Kérdés: Munkaviszonyom április 1-jével közös megegyezéssel megszűnt. A megállapodás szerint "a felek kölcsönösen kijelentik, hogy a munkaviszonyból eredő minden igényüket kielégítettnek tekintik, és további követeléseket egymással szemben nem támasztanak". Az április havi bérelszámolásokban munkáltatóm bruttó 228 000 Ft prémiumban részesítette három kollégámat, akik az első negyedévben teljesítették az előírt 10%-os forgalomnövekedést. A kifizetésre az április 5-én kelt havi elszámolás alapján került sor. Nekem nem jár ez a prémium, ha én is teljesítettem a feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...prémium az Mt. által külön nem nevesített, de ettől mégjogszerűen létező díjazási jogcím, egyfajta teljesítménybér, amely egyértelműenmunkabérnek minősül. Az Mt. garanciális szabálya szerint a munkavállaló előrenem mondhat le munkabérére vonatkozó igényéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkeret alkalmazásakor is jár az ellenérték

Kérdés: Több munkavállalónk esetében havi 172 óra munkaidőkeretről rendelkeztünk, egyben azt is kikötve, hogy amennyiben a munka a havi munkaidőkereten belül nem végezhető el, erről kötelesek haladéktalanul a rugalmas munkaidő-beosztást engedélyező vezetőt tájékoztatni, aki rendelkezik a túlmunka elrendeléséről vagy a feladatok átcsoportosításáról. Az érintettek munkaszerződése szerint a munkavállalót csak a tájékoztatási kötelezettsége és a túlmunka szabályszerű elrendelése esetén illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...helyezkedik, hogy amunkavállaló a 172 órás havi munkaidőkeretet megkötöttség nélkül ledolgozhatja,és csak akkor tarthat igényt túlmunkadíjazásra, ha arra elrendelés alapjánkerült sor. Amennyiben például a munkáltatónál a munkaidő-nyilvántartásalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...lehet beszámítani a rendkívülimunkavégzést. A készenlét nem számít bele a heti munka­időbe.Az ügyelet alatti rendelkezésre állás a díjazásvonatkozásában nem minősül munkaidőnek, így nem tekinthető rendkívülimunkavégzésnek sem. Így a korábban is hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Jutalékelőleg – visszakövetelhető-e a munkaviszony megszűnése után?

Kérdés: Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?
Részlet a válaszából: […] A jutalékelőleg az általános elévülési időn belülkövetelhető vissza, ha egy éven belül a jutalék tárgyát képező szerződésekmegszűntek. A kérdésben szereplő esetben az üzletkötő által megkötöttbiztosítási szerződések megszűnése miatt vissza kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Téves közalkalmazotti besorolás – csökkenthető-e az illetmény?

Kérdés: Jogszerűen, a hozzájárulása nélkül visszasorolhatjuk-e a közalkalmazottunkat a munkakörének megfelelő fizetési osztályba, tekintettel arra, hogy korábban nem a megfelelő Kjt. végrehajtási rendelet alapján, tévesen lett besorolva? Csökkenthető-e egyoldalúan az említett tévedés miatt a kinevezésben foglalt illetménye?
Részlet a válaszából: […] ...Mindez nem akadályozza a fizetési osztály jogszabálynakmegfelelő újbóli meghatározását, a visszasorolásnak így a jövőre nézve adíjazás tekintetében lehet kedvezőtlen hatása. A fizetési osztályhoz, illetvefizetési fokozathoz kapcsolódónál magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt

Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
Részlet a válaszából: […] ...sztrájk miatt munkahelyükön megjelenninem tudó munkavállalók kiesett munkaideje igazolt, nem fizetett távollétnekminősül. A kieső időre díjazás nem jár, azonban kollektív szerződés, vagy afelek megállapodása, illetve a munkáltató döntése alapján lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Fegyelmi szabályzat – büntetésként alapbércsökkentés

Kérdés: Egy munkavállalónkkal szemben a kollektív szerződésben foglalt házi fegyelmi szabályzat szerint 10 százalékos személyialapbér-csökkentést alkalmaztunk két hónapra. Kollektív szerződésünk a munkavállaló bérpótlékait a személyi alapbér százalékában adja meg. Ez azt jelenti, hogy a következő két hónapban a bérpótlékokat is a csökkentett összeg alapján kell kiszámolni? Ráadásul ugyanazon fegyelmi vétség miatt további két munkavállalóval szemben is ezt a büntetést szabtuk ki, de mivel ők nem műszakban dolgoznak, nem is jogosultak bérpótlékra. A munkavállaló azt sérelmezi, hogy "műszakosként" súlyosabb büntetést kapott (több bértől esett el) ugyanazért a vétségért. Érvényesíthet-e valamilyen igényt?
Részlet a válaszából: […] ...érinti, mint az azonos cselekménytelkövető két munkatársát. Ez az eljárás önmagában nem jogellenes, feltéve hogya munkavállalók díjazását azonos súlyú cselekményért azonos arányban csökkenti.A büntetés konkrét összege viszont a munkabér nagysága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
93
94