Munkabérfizetés – utalása devizaszámlára

Kérdés: Az egyik munkavállalónk euróban szerette volna kérni a fizetését, majd utána pedig eurós számlára szerette volna kapni a havi munkabérét. Úgy tudjuk, hogy euróban csak kivételes esetben és csak vezető beosztású munkavállalónak lehet bért fizetni. Lehet-e euróban, illetve lehet-e eurós számlára havi munkabért utalni? Ha igen, ennek mi a folyamata, illetve szükséges-e valamilyen dokumentáció hozzá?
Részlet a válaszából: […] A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni [Mt. 154. § (1) bek.]. Arra tehát nincs lehetőség, hogy a munkavállaló részére a munkabér is euróban legyen megállapítva vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Szabadság kiadása többmunkáltatós munkaviszonyban

Kérdés: Többmunkáltatós munkavállaló esetében a szabadságok nyilvántartása, kiadása melyik munkáltatónál kell, hogy legyen? A megállapodás alapján annál, amelyik a bért fizeti? Vagy a másik munkáltatónál is kell nyilvántartást vezetni úgy, hogy nincs bérfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A munkáltatók egyébként szabadon állapodhatnak meg abban, hogy egymás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Bérkifizetés akadályoztatott munkavállalónak

Kérdés:

Egy cégnél a dolgozó hosszas kórházi kezelésre szorul, valószínűleg már nem tér vissza dolgozni. A munkáltató nem találja a legjobb megoldást a bére kifizetésére, valamint a későbbi táppénzkifizetésre. A munkavállalónak nincs saját bankszámlaszáma, ahova lehetne utalni, készpénzben szokta a bért megkapni. A cég ügyvezetője azt javasolta, egyik kollégája vigye be neki a bért és a bérlistát aláírásra, hogy átvette. A munkavállalónak van egy kiskorú gyermeke, akinek az édesanyjával nem élnek együtt. Van-e arra lehetőség, hogy az anya átvegye a bért és táppénzt meghatalmazás ellenében, esetleg az ő számlájára utalni? Milyen kézenfekvő megoldás lehetséges egy ilyen helyzetben?

Részlet a válaszából: […] ...történő bérkifizetés esetén a munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Elszámolás negyedéves munkaidőkeretben

Kérdés:

Intézményünkben negyedéves munkaidőkeret szerint dolgozunk. A munkaidőkereten felüli munkaórák elszámolása (túlóra-kifizetés vagy szabadidő-megváltás) április hónapban megtörténhet-e?

Részlet a válaszából: […] ...§). Ha tehát a kérdéses esetben a munkaidőkeret negyedéves, úgy a január–március közötti időszak teljesítésével az áprilisi bérfizetési napig kell elszámolni.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

Kérdés: A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik annak meghatározására, így pontosan mit kell figyelembe vennie a munkáltatónak az Mt. 51. §-ának (5) bekezdésében meghatározott észszerű alkalmazkodás vonatkozásában, ha a munkavállaló keresőképes, de egészségileg alkalmatlan? A pótszabadságnál meghatározott fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülő személyi kört kell ebben az esetben is figyelembe venni? Pontosan miből vezethető az le, hogy a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége lenne a fogyatékos munkavállaló esetében az észszerű alkalmazkodás követelményének megfelelve, abban az esetben, ha munkavállaló keresőképes, de nem alkalmas az adott munkakör betöltésére? Csak a bírói gyakorlatból? Amennyiben megváltozott munkaképességű és például fogyatékossági támogatásban is részesülő munkavállaló esetében előáll az az állapot, hogy keresőképes, de foglalkozás-egészségügyi szempontból a (segédmunkás) munkakörének betöltésére alkalmatlan, és nincs a munkáltatónál olyan munkakör, amely számára ennél egyszerűbb/könnyebb feladatokat foglalna magában, akkor ez már eredményezheti azt, hogy Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettség nem terheli a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az észszerű alkalmazkodás feltételei­nek biztosításáról [Mt. 51. § (5) bek.]. E szűkszavú rendelkezés a 2000/78/EK irányelv 5. cikkében foglaltak átültetésére szolgál, értelmezéséhez pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Foglalkoztatási kötelezettség és a munkaköri alkalmatlanság

Kérdés: Munkavállalónk 2023. december 31-ig keresőképtelen állományban volt, ezt követően visszatért dolgozni, de az üzemorvos alkalmatlannak minősítette a munkaköre ellátására, így nem tudjuk foglalkoztatni. Mi ilyenkor a teendő? Kell másik munkakört felajánlanunk neki, esetleg fel kell mondanunk a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...(a tényállás szerint 2021. március 31-től) nem irányadó, és a munkáltatónak nincs sem állásfelajánlási, sem állásidőre járó munkabérfizetési kötelezettsége (BH2024. 16.). A kérdés szerinti esetben az újabb bírói szemlélet szerint úgy tűnik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Felmondási idő – "csúsztatott" kezdés

Kérdés: A felmondási idő legkorábban a felmondás átadását követő napon kezdődhet az Mt. előírása alapján. Van arra lehetőség, hogy a felmondásban egyoldalúan meghatározza a munkáltató, hogy 10 nap múlva kezdődjék a felmondási idő? Ez nem jelent esetlegesen "röghöz" kötést a munkavállaló számára? A munkáltatónak is többletköltséget jelent.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyának közelgő megszűnésére. Valóban, ez a helyzet nemcsak a munkaviszonyt, hanem a munkáltató foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettségét is meghosszabbítja, és elő­fordulhat az is, hogy a munkavállaló kevésbé lesz motivált azt követően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Bérfizetési határidő megváltoztatása

Kérdés: A munkaszerződéseink szerint a bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik napja. A bérszámfejtési rendszerünk átalakításának részeként szeretnénk ezt a határidőt az Mt.-nek megfelelően a tárgyhónapot követő 10. napra módosítani. Ezt a munkáltató egyoldalúan eldöntheti – a munkavállalók megfelelő tájékoztatása mellett –, vagy a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen [Mt. 158. § (1) bek.]. Azt már a munkáltató jogosult meghatározni, hogy e határidőig pontosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Kötbér áthárítása a kölcsönzött munkavállalóra

Kérdés:

A kölcsönvevőnél a műszakokban létszámproblémák vannak, és emiatt a kölcsönzési szerződésben kötbér van kikötve, ha az előírt létszámot egy adott napon nem tudjuk munkába állítani. A kölcsönbe adott munkavállalóink viszont rendszeresen nem jelennek meg a kölcsönvevőnél egy-egy napon, és igazolatlanul vannak távol. Át tudjuk hárítani a kötbért a munkavállalókra?

Részlet a válaszából: […] ...valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. § (2) bek.]. Ha az igazolatlan hiányzások miatti kötbérfizetési kötelezettségről a kölcsönbe adó tájékoztatja a kölcsönzött munkavállalókat, akkor ez számukra előre látható kár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkaidőkeret megállapítása hetekben

Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?
Részlet a válaszából: […] ...érinti, ha az adott hónap tartama alatt véget ért egy keret, mert az esetleges rendkívüli munkaidővel, vagy állásidővel csak a következő bérfizetésnél (azaz a hónap végén) kell elszámolni [Mt. 156. §]. A keret zárásakor egybe kell vetni a munkaidőkeret alatt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
1
2
3
12