184 talált állásfoglalás az áthelyezés kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben dolgozó egyik közalkalmazott 2011. március 18-án negyven év jogosultsági idővel fog rendelkezni, így öregségi teljes nyugdíjra válik jogosulttá. Mivel jelenleg harminckilenc év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, jelezte a harmincöt éves jubileumi jutalomra való igényét, ezt azonban elutasítottuk. Véleményünk szerint a Kjt. értelmében nem minősül nyugdíjasnak, így nem illeti meg a jubileumi jutalom. Helyesen jártunk el a fenti esetben?

Kérdés: Közalkalmazottunk közös megegyezéssel menne el nyugdíjba, mivel megszerezte a 40 év szolgálati időt. Ebből 36 évet töltött el közalkalmazottként. Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom – előrehozottan? Hasonló cipőben jár egy másik kolléganőnk, de ő már prémiumévek programban van. Az ő esetében mi a helyzet?

Kérdés: Munkavállalóinknak a heti pihenőnapját át kívánjuk helyezni egy héttel későbbre, így az első héten 6, a második héten 4 munkanapot dolgoznának. Van olyan munkavállalónk, aki mindkét héten szabadságát tölti, összesen 10 napot. Ilyen esetben az egyes hetekre hogyan kell elszámolni a szabadságokat, kell-e alkalmazni a heti kettőnél több, illetve kettőnél kevesebb pihenőnapot biztosító munkarendre vonatkozó szabályokat?

Kérdés: Egyik új közalkalmazottunk áthelyezés folytán kerül át költségvetési intézményünkhöz. Az áthelyezés előkészítése során azt tapasztaltuk, hogy a korábbi munkáltatója tévesen sorolta be. Megítélésünk szerint a közalkalmazottat nem alkalmazhatjuk a téves besorolás szerint, ha viszont ez igaz, akkor egyértelműen csökkentenünk kell az illetményét is. Helyesen gondoljuk-e ezt?

Kérdés: Közalkalmazottunk áthelyezéssel úgy került át egy másik Kjt.-s munkáltatóhoz, hogy közben intézményünknél maradt részmunkaidősként. Az áthelyezéskor kiadtuk a közalkalmazott részére a teljes munkaidős jogviszony megszűnését igazoló okmányokat, azonban a fennmaradó státuszára tekintettel nem tudjuk egyértelműen értelmezni a Kjt. szabályait. Ebben az esetben az áthelyezés az intézményünk részéről jogviszony-megszüntetésnek vagy módosításnak minősül-e? Kell-e a közalkalmazott részére új kinevezést készítenünk, vagy elég a kinevezésének módosítása? A közalkalmazottnak még az előző évről is maradt ki nem adott szabadsága, ezért kérdéses, hogy a részére járó előző évi és tárgyévi szabadságot az áthelyezés időpontjában ki kell-e fizetnünk, vagy a részmunkaidős jogviszonyában lehetséges-e azt kiadnunk?

Kérdés: Egy köztisztviselő a másik önkormányzattól áthelyezéssel kerül hozzánk. Az átadó önkormányzatnál a köztisztviselő gyorsított előmenetel szerint került besorolásra, így ahhoz képest a magasabb besorolási osztály legalacsonyabb fizetési fokozatába került át. Kérdésünk, hogy ekkor az év közbeni áthelyezéskor az új munkáltatójánál a korábbi magasabb besorolásra lesz jogosult, vagy a besorolása szerintire?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban új jegyző kinevezésére kerül sor. Vita merült fel abban a kérdésben, hogy kell-e próbaidőt kikötnünk a jegyző esetében?

Kérdés: Lehet-e egy szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményben intézményvezető (kinevezett magasabb vezető) az a személy, aki a pályázati feltételeknek megfelel ugyan, de pályakezdőnek minősül? Megítélésünk szerint a Kjt. ezt nem zárja ki. Vajon helyes-e a vélekedésünk?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk, aki I. besorolású főtanácsos, még nem tette le a közigazgatási szakvizsgáját, pedig már aktuális lett volna. Ennek oka: korábban hosszú ideig beteg volt, majd ezt követően a vezető engedélyezte, hogy később vizsgázzon a felhalmozódott munka miatt. Köztisztviselőnk jelezte, ha nem ütközik jogszabályba, akkor ő nem kívánja letenni a szakvizsgát. Kérdésem, javaslata sért-e valamilyen szabályt? Kötelező-e a szakvizsga akkor is, ha a köztisztviselő úgy gondolja, nem akar magasabb fizetési fokozatba kerülni? Kérhet-e mentesítést a szakvizsga alól? Milyen jogkövetkezménye van, ha nem tesz szakvizsgát?

Kérdés: Az Mt. 119. § új, 2010. január 1-jétől hatályos (9) bekezdése szerint munkaidőkeret hiányában az Mt. 125. § (5) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a 119. § (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó. Nem egyértelmű számunkra az idézett bekezdés tartalma, kérjük értelmezésüket e szabállyal kapcsolatban!