184 talált állásfoglalás az áthelyezés kifejezésre

Kérdés: Jegyzőként dolgozom már évek óta. Most egy másik településen megpályáztam ugyancsak a jegyzői állást. A pályázati kiírásban szerepel, hogy a pályázónak kell versenyvizsga a jegyzői kinevezéshez. Kérdésem, hogy ha van közigazgatási szakvizsgám és jogi szakvizsgám is, akkor is feltétele-e a kinevezésnek a versenyvizsga?

Kérdés: Közalkalmazottként áthelyezéssel mentem át a polgármesteri hivatalba, ahol köztisztviselői kinevezést kaptam. A Ktv. alapján újból elértem a 30 éves jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt. Közalkalmazottként ugyan megkaptam a 30 éves jubileumi jutalmamat, de szerintem köztisztviselőként is jár nekem ez a juttatás. A munkáltatóm azonban nem akarja kifizetni. Jogos-e az igényem?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó áthelyezéssel kerülne kinevezésre a polgármesteri hivatalba. Az áthelyezéssel kapcsolatos megállapodás még csak most kezdődött, így várhatóan december közepén történhet meg köztisztviselői kinevezése. Áthelyezés esetén pályáznia nem kell, azonban felmerült, hogy kell-e versenyvizsgát tennie. Mikor járunk el helyesen, ha alapvizsgára kötelezzük, vagy ha versenyvizsgára?

Kérdés: A munkanap-áthelyezésről szóló miniszteri rendelet alapján augusztus 21-ét augusztus 29-én kellett volna ledolgozni. Cégünk ehelyett – a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva – augusztus 14-én pénteken és augusztus 28-án pénteken oly módon dolgoztatta le ezt a napot, hogy a napi 8 órás munkaidő helyett napi 12 óra munkavégzést (8 + 4 óra) rendelt el ezen a két pénteken. Azon munkavállalók részére, akik a két pénteki nap közül csak az egyik napon voltak szabadságon, másfél nap szabadságot számoltunk el, akik viszont mindkét napon szabadságon voltak, részükre plusz egy munkanap szabadságot számoltuk el. Helyes az eljárásunk?

Kérdés: Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?

Kérdés: A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk – a szakszervezet kérésének megfelelően – augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?

Kérdés: Egyik kolléganőnk, aki közalkalmazotti jogviszonyban állt, tavalyi év során történt áthelyezését követően köztisztviselő lett. Közalkalmazottként idén júliusban lett volna jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, azonban mivel tavaly távozott, így nem került számára kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalom. Köztisztviselőként a szolgálati idő számításakor a kollégák megállapították, hogy a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosító időnél már több szolgálati ideje van, és meghatározták, hogy mikor illeti majd meg a 30 éves jubileumi jutalom. Tehát köztisztviselőként sem kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmat, mert annál már több szolgálati ideje volt. A kolléganő felháborodott, hogy így elesett a 25 éves jubileumi jutalomtól, és perrel fenyegetőzik. A jogviszonyba beszámító időket a Kjt., illetve a Ktv. alapján számítottuk, amelyet a kolléganő nem vitat. A kérdésem, hogy helyes jártunk-e el, hogy nem fizettük ki a közalkalmazotti 25 éves jubileumi jutalmat? Tényleg elesik-e a köztisztviselői 25 éves jubileumi jutalomtól?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most a II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba került, mivel megszerezte az átsoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Az év elején – tekintettel a jó munkájára – eltérítettük az illetményét. Most az átsorolás miatt újra megállapítjuk az illetményét. Így azonban a többi kollégához képest már túl magas lenne az illetménye, és ez feszültséget okozna. Kérdésünk, hogy módosíthatjuk-e az év eleji eltérítés mértékét?

Kérdés: Az egyik kolléganőnk illetményét még 2006-ban eltérítettük. Ezt követően gyermekével GYES-re ment (majdnem 3 év). Most újra visszajön, és szeretné a régi, eltérített illetményét kapni. A kolléganő korábbi munkája mindig kifogástalan volt. Kérdésem, hogy most, mikor visszajön, év közben is eltéríthetjük-e az illetményét?

Kérdés: Városi könyvtár vagyunk. Másfél éves határozott időtartamú együttműködési megállapodást kívánunk kötni egy másik megyei városi könyvtárral. Könyvtárunk közalkalmazottai milyen módon foglalkoztathatók tovább a másik városi könyvtárnál úgy, hogy biztosítva legyen a közalkalmazotti jogviszonyuk folyamatossága? A másik könyvtár vállalná a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatást, és megfizetné a közalkalmazottak illetményét, a járulékokat, a közterheket és az egyéb költségeket is. A másfél év leteltét követően könyvtárunk ismételten szeretné foglalkoztatni az érintetteket.