184 talált állásfoglalás az áthelyezés kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottunk bejelentette, hogy jogosulttá vált 2012 májusában a nők kedvezményes negyvenéves öregségi nyugdíjára, és kérte felmentését. Részére nyolc hónap felmentési idő járna. Közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére azonban nincs fedezet, mivel a 2012. évi költségvetés tervezésekor nem jelezte nyugdíjba vonulási szándékát. A közalkalmazott írásban kérte, hogy a számára adható nyolc hónap felmentési időt szeretné lerövidíteni, mert még 2012-ben igényelni kívánja a nyugdíjat. Jogviszonyának tervezett megszűnési időpontja 2012. október 31-e lenne úgy, hogy negyven­éves jubileumi jutalmat fizetünk részére szeptemberben. Tudjuk, hogy a jogszabály a felmentés lehetőségét a munkáltató mérlegelési jogkörébe helyezi. Hogyan tudjuk szabályosan megszüntetni a jogviszonyt, ha intézményünk a munkavégzés alól csak két hónapra tudja felmenteni, és csak két hónap felmentési illetményt tudunk fizetni neki a munkavégzés alóli felmentési időre? Tehát összesen négy hónap felmentési időt tudnánk kifizetni a nyolc hónap helyett. Bennünk két megoldási lehetőség merült fel:
1. Felmentjük a közalkalmazottat nyolc hónap helyett négy hónap felmentési idővel, és jubileumi jutalmát kifizetjük szeptemberben, amikor esedékes. A közalkalmazott nyilatkozik, hogy ő kéri a négy hónap felmentési időt a nyolc hónap helyett. Ha így döntünk, ezt később a közalkalmazott meg tudja-e támadni azzal az indokkal, hogy a felmentési idő szabályai szerint neki nyolc hónap felmentési idő jár, vagy a mérlegelési jogkörbe az is beletartozik, hogy a munkáltató akár kevesebb felmentési időt is meghatározhat?
2. A másik lehetőség, hogy a közalkalmazott augusztus 31-én írásban jelzi közalkalmazotti jogviszonyáról való lemondási szándékát. Mivel a lemondási idő két hónap, erre az időre mentesítenénk a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Viszont ebben az esetben is kifizethetjük neki szabályosan a szeptemberben járó jubileumi jutalmát, amely a lemondási idő alatt esedékes. Ez jogszerű megoldás lehet?

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, 40 év szolgálati idővel rendelkezem, és erre tekintettel nyugdíjba akarok menni. A fennmaradó szabadságomat kivehetem, vagy a munkáltató köteles megváltani azt? Milyen módon kérjem jogviszonyom megszüntetését: rendes felmondással vagy közös megegyezéssel? Sajnos nem mentenek fel, mert nincs rá pénze a munkáltatómnak.

Kérdés: 12 éve dolgozom csatornaőrként az egyik környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál. Mennyi végkielégítést kapnék, ha a munkáltató felmondana?

Kérdés: 2008. év közepétől öregségi nyugdíjamat kérelmemre folyósítják. Köztisztviselői jogviszonyom folytonos, határozatlan idejű kinevezésemmel továbbra is fennállt. 2010 áprilisában végleges áthelyezéssel egy másik minisztériumba kerültem, ahol 2010 júliusában kormánytisztviselő lettem. Köztisztviselőként a 40 éves jubileumi jutalmam 2010. november elején lett volna esedékes, így a Ktv. 14. § (3) bekezdésére hivatkozva – a nyugdíjba vonult köztisztviselőnél, illetve a végleges áthelyezés esetén követendő eljárás alapján – kértem, hogy úgy járjanak el, "mintha a közszolgálati jogviszonyom megszűnt volna". Erre figyelemmel a ki nem vett szabadságot 2010 októberében kifizették, de kérésemet egyebekben elutasították, mivel kormánytisztviselőként már más szabályok vonatkoznak rám. Így ugyanis még nem értem el a 20 éves jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt sem. Van-e esély arra, hogy az "elveszett" 5 havi illetményemnek megfelelő jubileumi jutalom összegét a végleges áthelyezésemre vagy a korábbi nyugdíjba vonulásomra tekintettel megkapjam?

Kérdés: A jogirodalomban olvastam, ha az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazott jogviszonya nem felmentéssel (hanem közös megegyezéssel, lemondással stb.) szűnik meg, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszony alapján járó jubileumi jutalom nem illeti meg. Dolgozónk jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, másnaptól megállapították a nyugdíját. A bíróság viszont kötelezett a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére. Melyik álláspont a helyes? Másik kérdésem: a közalkalmazott jogviszonya munkaköri alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg. Rendelkezik 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, a jogviszony megszűnését követő naptól előrehozott öregségi nyugdíjat vett igénybe. Jogszabály szerint jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Az alapító önkormányzat a közterület-felügyeletet megszünteti oly módon, hogy az beolvad a polgármesteri hivatalba. Ebben az esetben a közterület vezetőjének továbbfoglalkoztatása a jogutód szervezetnél milyen módon valósulhat meg: áthelyezés, esetleg új kinevezés révén? A korábbi intézményvezetői megbízása helyett vezetőként történő áthelyezése megvalósulhat-e úgy, hogy osztályvezetői megbízást kap? Hogyan tarthatja meg a végkielégítésre való jogosultságát? A közterület-felügyeletnél foglalkoztatott köztisztviselők számára elegendő-e a tájékoztatás a munkáltató személyének megváltozásáról, vagy kinevezésmódosítás, illetve új kinevezés is szükséges? Az ő esetükben a végkielégítésre jogosító szolgálati idő folyamatosnak tekintendő-e?

Kérdés: A közalkalmazott átszervezés következtében köztisztviselővé vált. Az eltérő számítás miatt a közalkalmazotti jogviszonyban azonnal esedékessé válik a 25 éves és a 30 éves jubileumi jutalom kifizetése. Mire kötelezett a munkáltató? Jár-e a köztisztviselőnek mindkét jubileumi jutalom?

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozó egyik köztisztviselőnk 1978 júliusában kezdte a pályáját egy állami vállalatnál munkavállalóként. 1986. október 15-én került az akkori városi tanács idősek otthonához, ott időközben közalkalmazottá vált, majd 2009. január 1-jével áthelyezéssel került hozzánk, a városi önkormányzathoz, köztisztviselői jogviszonyba. Időközben nem volt egyetlen nap megszakítása sem. Jár-e neki a 25 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Nem látunk tisztán, mi is a helyzet most a 40 éves szolgálati idővel nyugdíjba vonulás címén felmentett közalkalmazott hölgyek jubileumi jutalmának előrehozott kifizetésével kapcsolatosan?

Kérdés: 2011. évi márciusi munkanap-áthelyezéssel kapcsolatosan a következő probléma merült fel társaságunknál. Kollégánk 2011. március 16-án lépett be hozzánk, és véleménye szerint, mivel 2011. március 14-én még nem volt cégünk munkavállalója, 2011. március 19-én szombaton neki nem kell ledolgoznia a 14-ei napot. Véleményünk szerint azonban a munkanap-áthelyezés nem érinti az új munkavállaló ledolgozandó munkanapjait, és március 19-én szombaton, ahogyan más, heti ötnapos (hétfőtől péntekig) egyenlő, 40 órás munkaidő beosztásban dolgozónak vagy dolgoznia kell, vagy szabadságot vehet ki, hiszen rendelet szabályozza a munkaszüneti napok körül a munkarendet, valamint hogy milyen ellátást kell számfejteni neki arra a napra.