176 talált cikk az állásidő kifejezésre

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?

Kérdés: Cégünknél előre tervezett a szabadságok kiadása, mégis előfordult, hogy a helyi vezető ettől eltért, és a munkavállaló részére a tervben szereplőnél több szabadságot adott ki, így az év végére az ünnepek közötti egységesen kiadandó szabadságra nem maradt elegendő szabadságnapja. Helyesen járunk-e el, ha a hiányzó napra fizetés nélküli szabadságot engedélyezünk, ha a munkavállaló is egyetért ezzel? E napra meg kell téríteni az egynapi egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Kollektív szerződésünk szerint termelési érdekből a munkáltató jogosult hat munkanapot felcserélni szabadnappal. Milyen feltételeket kell betartania, és mire kell ügyelnie?

Kérdés: Munkatársaink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, minden héten hétfőtől péntekig. Kivételesen előfordul, hogy szombatra is munka­időt osztunk be nekik, termelési csúcsok esetén. Ezeket a pluszszombatokat minden hónapban elszámoljuk rendkívüli munkaidőként, ha az adott hónapban nem lehet helyettük másik pihenőnapot beosztani. Augusztus hónapban azonban volt egy olyan szombat, amire előre beosztottuk a kollégákat nyolc órára, ám végül – anyaghiány miatt – mégsem kellett bejönniük. E napra állásidőt fizettünk nekik. Kérdésem, hogy ilyenkor az erre a szombatra eső nyolc órát is bele kell-e számítani a munkaidőkeretben teljesített időbe? Előfordulhat, hogy e miatt a valójában le sem dolgoztatott nyolc óra miatt kell munkaidőkereten felüli túlórát fizetnünk?

Kérdés: Irodacsere folytán szükségessé vált az abban érintett munkavállalókkal munkaszerződésük módosítása, mivel az a munkaszerződésükben foglalt munkavégzési hely módosulásával jár. A helyszín változására Budapesten belül kerül sor. A módosítás aláírását néhány munkavállaló megtagadta. Jogszerű-e a munkáltató intézkedése, ha egyoldalú munkáltatói utasítással határozza meg az új munkavégzési helyet (mint kiküldetés), ha egyébként a kollektív szerződés alapján éves szinten 220 munkanapnyi munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra jogosult? Amennyiben esetlegesen megtámadják a munkavállalók ezt az intézkedést, milyen igényt támaszthatnak a keresetükben? Csupán a munkáltató egyoldalú intézkedésének hatályon kívül helyezését a bíróság által? Vagy mást is?

Kérdés: Élelmiszerüzlet vagyunk, a nyitva tartásunk alapján (mindennap 6-22 óráig) több műszakos munkarendben dolgoznak munkavállalóink. Rendkívüli esetben (mondjuk betegség miatt) elő­fordul, hogy a délutános műszakból, amely 22 óra 10 percig tart, délelőttös műszakba kellene visszajönnie a dolgozónak. A délelőttös műszak 5 óra 50 perckor kezdődik, de így nincs meg a 8 óra pihenőidő sem (kollektív szerződésünk nincs a dolgozókkal). Van valami lehetőség ebben az esetben, hogy a dolgozót mégis visszarendeljük? Ilyenkor utólag kellene megadni neki a pihenőidőt?

Kérdés: Évente két alkalommal, nyáron két hétre, decemberben egy hétre leállunk. Fiatal munkavállalóinknak nincs megfelelő számú szabadsága. Lehet-e igazolt, nem fizetett napot adni ebben az esetben?

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?

Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?