Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"


A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. szeptember 5-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4778

[…] kérdés. A rugalmas munkarend pedig azt jelentené, hogy a munkavállaló számára a munkáltató a munkaidő egy részét beosztja ("törzsidő"), egy részét (a "peremidőt") azonban a munkavállaló oszthatná be (pl. előírhatja a munkáltató, hogy naponta 10 óra és 14 óra között "bent kell lenni", ám azt, hogy a többi munkaidőt a munkavállaló mikor dolgozza le, saját maga határozhatja meg). Mivel a kérdésből nem tűnik ki, hogy ezekről van szó, ezért arra következtetünk, hogy a munkavállaló kötött munkarendben dolgozik. A munkaidő-beosztás szabályait (azaz a munkarendet) az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató állapítja meg, és erről az Mt. 18. §-a szerint a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a munkavállalót. A munkáltatónak az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében egyébként legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót a napi munkaidő tartamáról, valamint a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, valamint arról, ha a munkáltató tevékenysége sajátos jelleggel bír [Mt. 90. §]. A munkáltató nemcsak a munkarendet határozhatja meg, hanem a munkaidőt is egyoldalúan oszthatja be az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban kell közölni a munkavállalóval. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irány­adó. A munkáltató a már közölt munkaidő-beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban akkor módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. A közölt munkaidő-beosztás azonban a munkavállaló írásbeli kérésére is módosítható [Mt. 97. § (4)–(5) bek.] A munkáltató alkalmazhat a kérdésben jelzett esetben akár általános munkarendet is (amikor a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be), de – munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – akár dönthet úgy is, hogy egyenlőtlenül osztja be azt [Mt. 97. § (2)–3) bek.]. A mindennapokban gyakran "túlóraként" hivatkozott rendkívüli munkaidőnek több fajtája van. Ennek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meg­haladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama [Mt. 107. §]. Ha például a munkáltató hétfőtől péntekig osztotta be a munkavállaló munkaidejét, de az előzőleg közölt beosztástól eltérően munkavégzésre kötelezi a munkavállalót, az rendkívüli munkaidő (pl. az előre beosztott hétfői 8 óra után plusz egy órát még munkát kell végeznie, vagy a korábban közöltektől eltérően szombaton is dolgoznia kell). Az is rendkívüli munkaidő lesz a kérdésben írottak alapján, ha a munkáltató egy héten 40 óránál több munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. A rendkívüli munkaidő ellenértékének mértékére […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.