Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás
Kérdés
Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. november 6-án (156. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3096
[…] 30 napot meghaladó keresőképtelenségnél egyébként hivatalból is köteles a felülvizsgáló főorvos havonta felülvizsgálni a keresőképtelen beteg állapotát. A munkáltatónak a járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie (15 800 Ft-ot az 50/1996. NM rendelet alapján). A keresőképtelenség felülvizsgálata adott esetben egy elhúzódó eljárás lehet, de annak hivatalos orvosszakértői megállapítására alkalmas, hogy a köztisztviselő rendeltetésszerűen vette-e igénybe a betegszabadságot vagy a táppénzt.A Kttv. 103. §-ának (4) bekezdése alapján a munkáltató az alapszabadság kétötödének megfelelő szabadságot köteles legfeljebb kiadni a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban a szabadságolási tervtől eltérően – feltéve, hogy az erre vonatkozó igényét a köztisztviselő 15 nappal előtte bejelenti. Ha a köztisztviselőt érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a köztisztviselő erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság kétötödéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A köztisztviselő a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A fenti eseteken kívül a munkáltató nem köteles a betegszabadságra, táppénzre már nem jogosult köztisztviselő szabadság iránti kérelmét teljesíteni.A köztisztviselő kinevezés szerinti munkakörét a munkáltató egyoldalúan – a köztisztviselő beleegyezése nélkül – módosíthatja [Kttv. 48. § (2) bek. d) pont]. A kinevezés szerinti munkakör egyoldalú módosításának azonban vannak bizonyos törvényi korlátai is. Az új munkakörnek meg kell felelnie a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, továbbá – a vezetői munkakört betöltő köztisztviselőket kivéve – nem okozhat számára különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet. A kinevezés egyoldalú módosítása a keresőképtelenség miatt távol lévő köztisztviselővel is közölhető, és ezzel be is következnek annak joghatásai. A Kttv. 20. §-ának (6) bekezdése alapján a kinevezésmódosítás mint írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. november 6-án (156. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3096
[…] 30 napot meghaladó keresőképtelenségnél egyébként hivatalból is köteles a felülvizsgáló főorvos havonta felülvizsgálni a keresőképtelen beteg állapotát. A munkáltatónak a járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie (15 800 Ft-ot az 50/1996. NM rendelet alapján). A keresőképtelenség felülvizsgálata adott esetben egy elhúzódó eljárás lehet, de annak hivatalos orvosszakértői megállapítására alkalmas, hogy a köztisztviselő rendeltetésszerűen vette-e igénybe a betegszabadságot vagy a táppénzt.A Kttv. 103. §-ának (4) bekezdése alapján a munkáltató az alapszabadság kétötödének megfelelő szabadságot köteles legfeljebb kiadni a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban a szabadságolási tervtől eltérően – feltéve, hogy az erre vonatkozó igényét a köztisztviselő 15 nappal előtte bejelenti. Ha a köztisztviselőt érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a köztisztviselő erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság kétötödéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A köztisztviselő a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A fenti eseteken kívül a munkáltató nem köteles a betegszabadságra, táppénzre már nem jogosult köztisztviselő szabadság iránti kérelmét teljesíteni.A köztisztviselő kinevezés szerinti munkakörét a munkáltató egyoldalúan – a köztisztviselő beleegyezése nélkül – módosíthatja [Kttv. 48. § (2) bek. d) pont]. A kinevezés szerinti munkakör egyoldalú módosításának azonban vannak bizonyos törvényi korlátai is. Az új munkakörnek meg kell felelnie a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, továbbá – a vezetői munkakört betöltő köztisztviselőket kivéve – nem okozhat számára különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet. A kinevezés egyoldalú módosítása a keresőképtelenség miatt távol lévő köztisztviselővel is közölhető, és ezzel be is következnek annak joghatásai. A Kttv. 20. §-ának (6) bekezdése alapján a kinevezésmódosítás mint írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
