Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. február 4-én (80. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1551

[…] helyettesítési díj fizetését, kiküldetésnél pedig nem kötelező díjazást fizetni a munkaidőn kívül eső utazási időre. Nem változik, hogy a méltányosság elve alapján a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás nem járhat a munkavállaló aránytalan sérelmével [Mt. 6. § (3) bek.]. E körben figyelembe kell venni a munkavállaló személyi, családi körülményeit, egészségi állapotát, szakképzettségét stb.A szabadság új szabályai szintén 2013-tól hatályosak. A szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a korábbi szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekedett. Az új törvény viszont egységesen 20 napban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint 2012-ben (új Mt. 116-117. §). Az új szabályozás szűkíti azoknak az időtartamoknak a körét, amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság. Például ha a munkavállaló a teljes 2012-es évben beteg volt, az éves rendes szabadságára ekkor is jogot szerzett. Az új Mt. szerint a keresőképtelen betegségből azonban naptári évenként csak 30 napot lehet figyelembe venni szabadságra jogszerző időként [új Mt. 115. § (2) bek.]. Újdonság, hogy a fogyatékos gyermekek után további két munkanap pótszabadság jár. Az új törvény szerint az apának gyermeke születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár. A vak munkavállalót megillető pótszabadság helyett az új Mt. az 5 munkanap pótszabadságot mindenkinek biztosítja, akinél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os egészség­károso­dást állapított meg. Hozzá kell még tenni, hogy kollektív szerződés bármely pótszabadság mértékétől eltérhet a munkavállaló javára [új Mt. 118-120. §, 135. § (2) bek.].A szabadság kiadása vonatkozásában a legfontosabb változás, hogy az új törvény szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén azt órákban kell kiadni. (Lásd még erről részletesen az 1554., az 1558. és az 1559. számú kérdésekre adott válaszokat!)A betegszabadságot illetően fontos újdonság, hogy az év közben kezdődött munkaviszonyban időarányosan jár a betegszabadság, akkor is, ha a naptári évből járó 15 napból az előző munkaviszonyában a munkavállaló időarányosan már többet vett igénybe (új Mt. 126. §). A fizetés nélküli szabadságok új szabályai közül kiemeljük, hogy megszűnik a lakásépítés céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság. Fontos technikai szabály, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. E technikai szabályokat tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés esetén nem kell alkalmazni (új Mt. 133. §).A változások harmadik köre a távolléti díj számítását érinti. A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult [új Mt. 148. § (1)–(2) bek.]. Ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irány­adó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni (új Mt. 151. §).A távolléti díj meghatározásakor a munkaszerződésben foglaltak szerint [új Mt. 137. § (3) bek.] kifizetett teljesítménybért kell számításba venni, mégpedig a kifizetés időpontjától függetlenül, az irányadó időszakra jutó arányos részében. Ha a munkavállalót kizárólag teljesítménybérben díjazzák, a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. Ilyenkor csak a teljesítménybér és a bérpótlékok alkotják a távolléti díjat. A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám) (új Mt. 150. §).A távolléti díjjal elszámolt időszakokra a munkavállalót a bérpótlékok is megilletik, ha azokra a munkaidő-beosztása alapján egyébként jogosult lett volna. Ezért ilyen esetekben a bérpótlékokat nem kell […]