Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés
2012. január 1-jétől módosult az Mt. 132. §-ának (2) bekezdése, amely a gyermek után járó pótszabadságról rendelkezik. Jól értelmezzük, hogy a jogszabály szerint valamennyi 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalót alanyi jogon megilleti ez a pótszabadság? Feltétele-e a jogosultságnak, hogy a gyermeket a szülő saját háztartásában nevelje, vagy az elvált és gyermekétől külön élő – szélsőséges esetben gyermektartást nem fizető – szülőnek is jár? Különbség van-e a vér szerinti és a nevelőszülők megítélésében? Amennyiben alanyi jogon jár a pótszabadság, akkor milyen tartalommal célszerű nyilatkoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. február 27-én (65. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1245
[…] megilleti a pótszabadság. Ezt az értelmezést – a 2012. január 1-jén hatályba lépett - Csvt. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja is megerősíti. E szerint a család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére – külön törvényben foglaltak szerint (amely "külön törvény" valójában az Mt.) – mindkét szülő pótszabadságra jogosult. Az Mt. semmilyen további feltételt vagy korlátozást nem ír elő, ezért ha a munkavállaló és a gyermek között fennáll a családi jogi kapcsolat – függetlenül attól, hogy vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekről van szó –, jár a pótszabadság. Nem feltétele a pótszabadságra való jogosultságnak az sem, hogy a gyermeket a szülő a saját háztartásában nevelje, így akár az elvált, illetve a gyermekétől külön élő szülőt is megilleti, tekintet nélkül arra, hogy teljesíti-e a gyermektartási kötelezettségét vagy sem. A szülők a szülői felügyeletet a családi jog általános szabályai szerint akkor is együttesen gyakorolják, ha már nem élnek együtt [Csjt. 72. § (1) bek.], a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben pedig közös szülői felügyelet hiányában is együttesen gyakorolják a jogaikat [Csjt. 72/B. § (1) bek.]. Ha azonban a külön élő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy szüneteltette, kétségesnek tűnik a pótszabadságra való jogosultság. Álláspontunk szerint ugyanakkor a nevelőszülőt is megilleti a pótszabadság, hiszen a nevelőszülő az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. február 27-én (65. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1245
[…] megilleti a pótszabadság. Ezt az értelmezést – a 2012. január 1-jén hatályba lépett - Csvt. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja is megerősíti. E szerint a család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére – külön törvényben foglaltak szerint (amely "külön törvény" valójában az Mt.) – mindkét szülő pótszabadságra jogosult. Az Mt. semmilyen további feltételt vagy korlátozást nem ír elő, ezért ha a munkavállaló és a gyermek között fennáll a családi jogi kapcsolat – függetlenül attól, hogy vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekről van szó –, jár a pótszabadság. Nem feltétele a pótszabadságra való jogosultságnak az sem, hogy a gyermeket a szülő a saját háztartásában nevelje, így akár az elvált, illetve a gyermekétől külön élő szülőt is megilleti, tekintet nélkül arra, hogy teljesíti-e a gyermektartási kötelezettségét vagy sem. A szülők a szülői felügyeletet a családi jog általános szabályai szerint akkor is együttesen gyakorolják, ha már nem élnek együtt [Csjt. 72. § (1) bek.], a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben pedig közös szülői felügyelet hiányában is együttesen gyakorolják a jogaikat [Csjt. 72/B. § (1) bek.]. Ha azonban a külön élő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy szüneteltette, kétségesnek tűnik a pótszabadságra való jogosultság. Álláspontunk szerint ugyanakkor a nevelőszülőt is megilleti a pótszabadság, hiszen a nevelőszülő az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
