Munkáltatói hűségjutalom – a jogszerző idő és a jogutódlás


Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. december 12-én (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1191

[…] eltérést nem engedő szabálya, amelyet a 85/A. § (2) bekezdése fogalmaz meg. Ettől a szabálytól a felek megállapodása, illetve a kollektív szerződés nem térhet el, így ha egy munkavállaló munkáltatói jogutódlás révén kerül át a leányvállalattól az anyavállalathoz, akkor a munkaviszonyát minden szempontból jogfolytonosnak kell tekinteni, így a jogutód kollektív szerződésében foglalt hűségjutalom szempontjából is. A kollektív szerződés ugyanis nem írhatja felül az Mt. idézett szabályát. A leányvállalatnál eltöltött idő figyelmen kívül hagyására vonatkozó szabály ehhez képest csak akkor alkalmazható, ha az adott munkavállaló nem munkáltatói jog­utódlással, hanem valamilyen más módon kerül át az egyik cégtől a másikhoz. Például ha a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette munkaviszonyát 2003 előtt a leányvállalatnál, majd másnap új munkaszerződést kötött az anyacégnél, úgy ez a változás már nem munkáltatói jogutódlás. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.