Keresőképtelenség – igazolás nélkül?


Egyik munkavállalónk – aki egyébként programozó informatikus – ínhüvelygyulladást kapott, és mivel nem tud gépelni, így nem tud munkát végezni sem. A háziorvosa korábban keresőképtelen állományba is vette, azonban a napokban a munkavállaló azzal jött be, hogy a háziorvos szabadságra ment, a helyettese pedig nem hajlandó kiállítani neki folytatólagos keresőképtelenségi igazolást; ugyanakkor le sem zárja a keresőképtelenségi állományt, és nem minősíti a munkatársunkat keresőképesnek. Ilyen esetben hogyan kell eljárni, minek kell minősíteni a – munkában nem töltött – időtartamot?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. augusztus 29-én (57. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1096

[…] aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni [Ebtv. 44. § a) pont]. A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult [Ebtv. 45. § (1)–(2) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavállaló akkor keresőképtelen, ha ezt a kezelőorvos a vonatkozó szabályok szerint igazolja. Ugyanakkor álláspontunk szerint a nyilvánvaló keresőképtelenség esetén, amikor az arra vonatkozó igazolást mindösszesen azért nem tudja bemutatni a munkavállaló, mert azt adminisztratív okok miatt nem kapja meg, az igazolás hiányában is – munkajogi szempontból – keresőképtelennek kell tekinteni, és a munkában nem töltött időt az Mt. 107. § idézett pontja alapján igazolt távollétnek kell minősíteni (a keresőképtelenségét vélelmezni kell). Amennyiben a munkavállaló ilyen esetben […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.