Jegyző személyi illetménye

Kérdés: A Kttv. 235. §-a alapján az önkormányzati hivatalban személyi illetményt állapíthat meg a jegyző a polgármester jóváhagyásával minősítés, illetve teljesítményértékelés alapján a kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére. A személyi illetmény a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozik, határozott időre. A Kttv. 246. §-a szerint a jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a X. fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően alkalmazni kell. A Kttv. 254. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyző részére a polgármester – a minősítésétől, ennek hiányában a teljesítményértékeléstől függően – személyi illetmény megállapítására is jogosult. A jegyző részére a személyi illetmény megállapítása, összhangban a Kttv. 235. §-ában foglaltakkal, a tárgyév március 1-jétől következő év február végéig határozott időre állapítható meg, vagy megállapítható határozatlan időre, és csak akkor kell módosítani, ha esetleg a minősítés vagy ennek hiányában a teljesítményértékelés nem kivételes, vagy ha emelésre kerül sor?
Részlet a válaszából: […] tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A Kttv. 254. §-ának (2) bekezdése szerint a főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester – a minősítésétől, ennek hiányában a teljesítményértékeléstől függően – személyi illetmény megállapítására is jogosult. Személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető.Figyelemmel arra, hogy a Kttv. 246. §-a értelmében a jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a Kttv. X. fejezetében [ld. Kttv. 246–257. §] foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni, továbbá ahol a Kttv. „köztisztviselőt” említ, azon a X. fejezet alkalmazásában „jegyzőt” kell érteni, álláspontunk szerint a jegyző személyi illetménye esetében is irányadóak a Kttv. 235. §-ában rögzített további feltételek. Ennek megfelelően a személyi illetmény csak a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó jegyző részére állapítható meg, mégpedig a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra. Ezen túlmenően a határozott időre megállapított havi személyi illetmény ebben az esetben sem haladhatja meg a KSH által közzétett, tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A jegyző közszolgálati jogviszonya tekintetében ugyanis a Kttv. 246. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jubileumi jutalma

Kérdés: Óvodapedagógusunk jogosulttá válik (2024. XI. 13.) a nők kedvezményes – negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető – nyugdíjára. Jogviszonya felmentéssel 2024. 11. 13-án kerül megszüntetésre. A közalkalmazotti jogviszonyban a dolgozó a 40 éves jubileumi jutalomhoz 37 év jogosultsági idővel rendelkezik, mely alapján jogosult a jubileumi jutalomra. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetében nyugdíjazásakor jár részére a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] szabályokat sem lehet alkalmazni, ehelyett az óvodapedagógusok köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosultak. Így a nyugdíjba vonuláskor sem a 40 éves jubileumi jutalmat, hanem a köznevelési foglalkoztatotti jutalmat kell kifizetni, ha annak feltételei fennállnak. A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időbe azok az idők is beszámítanak, amelyeket az óvodapedagógus munkaviszonyban, de szakmai gyakorlatnak minősülően töltött el (pl. magánóvodában). A köznevelési foglalkoztatotti jutalom előrehozott kifizetésére is van mód, mivel a Púétv. 105. §-ának (3)–(4) bekezdései a következő szabályokat tartalmazzák:– Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya arra tekintettel szűnt meg, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a felmentés közlésének vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, részére a megszűnés évében esedékessé váló köznevelési foglalkoztatotti jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.–[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Helyettesítési díj összege – akinek az illetményétől függ

Kérdés: A Kttv. 52. §-ának (4) bekezdése szerinti helyettesítés esetében, amikor betöltetlen köztisztviselői munkakört kell ellátni, hogyan határozható meg a helyettesítők száma és a díj mértéke? Lehetséges-e, hogy egy betöltetlen munkakört akár három fő helyettesítsen a saját illetményének 35%-a, 25%-a és 25%-a mértékéig? Kell-e a helyettesítési díjat úgy értelmezni, hogy az csak 50%-ig terjedhet, azaz vagy egy fő helyettesít 25% és 50% közötti illetményért, vagy maximum két fő 25-25%-ért? A Kttv. 52. §-ának (2) és a (4) bekezdéseiben foglalt helyettesítés esetében az elhatárolás alapja az, hogy a helyettesítőnek a munkakörébe tartozik-e a helyettesítés a munkaköri leírás alapján, vagy sem? Ettől függ, hogy a díjra a helyettesítő a helyettesített vagy a saját illetménye alapján és az első naptól vagy a harminc nap után jogosult?
Részlet a válaszából: […] bek.]. Ennélfogva nem kizárt, hogy a három helyettesítő megkaphassa a saját illetményének 35, 25 és 25%-át a fenti esetben. A helyettesítési díj mértékére vonatkozó rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az ilyen esetben egyfelől köztisztviselőnként csak legfeljebb a saját illetmény 50%-áig terjedhet, másfelől nem jelenti azt, hogy legfeljebb csak két köztisztviselő helyettesíthet a betöltetlen munkakörön az illetménye 25-25%-áért. Az arányokban megmutatkozó különbséget megalapozhatja például, hogy ki mennyi többletfeladatot lát el, mennyi időt tölt el azzal, illetve a helyettesítés milyen erőfeszítést kíván meg tőle. Értelemszerűen a helyettesítők között nem tehető hátrányos megkülönböztetés.A Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Az előbb ismertetett Kttv. 52. §-ának (4) bekezdése értelmében a köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészében többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. A két eset közötti elhatárolás alapja, hogy az első esetben a helyettesítő a munkakörébe nem tartozó munkát végez, és emellett az eredeti munkakörét is ellátja, a másodikban ugyanez a kiindulópont, viszont ott többletkörülményként vagy tartósan távol lévő köztisztviselő helyettesítéséről van szó, vagy részben vagy egészében többletfeladatként kifejezetten betöltetlen munkakört lát el. Az első esetben [Kttv. 52. § (2) bek.] egyéb okból szükséges a helyettesítés, azaz nem tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít a köztisztviselő, illetve nem betöltetlen munkakör ellátásáról van szó. Az, hogy a helyettesítési díjra a helyettesítő a helyettesített vagy a saját illetménye alapján jogosult, attól függ, hogy a helyettesítés a Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése vagy (4) bekezdése alá esik a fentiek szerint. A Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben ugyanis a helyettesítési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Helyettesítési díj NOKS munkakörben

Kérdés: Egy ötcsoportos óvodában két dajka is táppénzen (kb. 2-3 hét) van; feladataikat a többi dajka saját munkaidején túl is elvégzi. Milyen módon fizethető ki jogszerűen a munkaidőn túli helyettesítés? Fizethető-e nekik többlettanítási óradíj?
Részlet a válaszából: […] [Púétv. 78. §]. A Púétv. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a kötött munkaidőben foglalkoztatott számára a munkáltató rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést rendelhet el. Rendkívüli munkavégzésnek általános szabály szerint a munkáltató által előírt munkaidő-beosztástól eltérő (azaz a beosztott rendes munkaidőn túli) munkavégzés minősül. A Púétv. 3. melléklet „A) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók részére járó eseti pótlékok a havi illetmény egy órára járó összegének százalékában” pontjában szereplő táblázat alapján a munkanapon történő rendkívüli munkavégzésért 50%-os pótlék jár.A NOKS munkakörben dolgozók munkaideje nem oszlik fel a feladatok ellátása szerint kötött (ezen belül neveléssel-oktatással lekötött) és szabad felhasználású munkaidőre – ez csak a pedagógus (óvodapedagógus) munkakörben dolgozók esetében van így [Púétv. 79. § (1) bek.]. Mivel a többlettanítás a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felüli, tartós helyettesítés címén történő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom – nem jár munkaviszonyban

Kérdés: Önkormányzatunknál a telefonközpontos és a gépkocsivezető – mint fizikai alkalmazott – 2001-ben kikerült az Mt. hatálya alá. Az akkori tájékoztatás, átsorolás a Ktv. 107. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kimondta, hogy „A közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, …továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett”. A Kttv. jelenlegi 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a Ktv. alatt megszerzett jogosultsági időt a jubileumi jutalomra jogosító időnél figyelembe kell venni. A fenti jogszabályváltozások ellenére a jelenleg Mt. alá tartozó fizikai állományba tartozó munkaviszonyos munkavállaló részére kifizethető-e a 25, illetve 30 éves jubileumi jutalom összege?
Részlet a válaszából: […] továbbfoglalkoztatást vállalja, továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre a Módtv. hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett. Ugyancsak e jogszabályhely úgy rendelkezett, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése szempontjából a munkaviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha a munkavállaló közszolgálati jogviszonyban töltötte volna el.Jelenleg a helyi önkormányzatnál munkaviszonyban álló, ún. közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra irányadó rendelkezéseket a Kttv. 258. §-a, valamint az Mt. tartalmazza. A Kttv. 258. §-ának (1) bekezdése ugyanis úgy fogalmaz, hogy a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit a Kttv. 258. §-ában foglalt eltérésekkel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Jubileumi jutalom számítása

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazottként dolgozó, ápoló munkakörben foglalkoztatott dolgozónak 30 éves jubileumi jutalma lesz. A 3 havi jubileumi kifizetésnél bele kell számolni a szociális ágazati pótlékot, az egészségügyi kiegészítő pótlékot, valamint a munkahelyi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.Ha a miniszteri rendelet akként rendelkezik, a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a külön végrehajtási rendeletben megállapított ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani [Kjt. 78. § (1)–(2a) bek.]. A szociális ágazatban végrehajtási rendelet megállapít ágazati pótlékokat, mint a munkahelyi pótlék [257/2000. Korm. rendelet 15. § (1)–(2) bek.], szociális ágazati összevont pótlék [257/2000. Korm. rendelet 15/A. §][…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkaszerződés módosítása fegyelmi büntetésként

Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] munkáltatónak a kérdésben [Mt. 277. § (2) bek.].A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket (azaz fegyelmi büntetést) állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyana) a munkaviszonnyal összefüggő,b) annak feltételeit határozott időre módosítóc) hátrányállapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét [Mt. 56. § (1)–(2) bek.]. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni, és indokolni kell [Mt. 56. § (5) bek.] – ez a fegyelmi határozat.A fegyelmi határozat önmagában kiváltja az abban foglalt joghatást; így például, ha a fegyelmi büntetés az, hogy a munkavállaló más munkakörben köteles dolgozni 1 hónapig, akkor ez a munkavállaló akaratától, egyetértésétől függetlenül kötelező lesz rá[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt

Kérdés: Az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján bármely fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt a próbaidő tartama alatt. Az „indokolás nélkül” történő megszüntetésre vonatkozó fordulatot hogyan kell pontosan értelmezni? Nem kell fennállnia valamilyen indoknak, vagy pedig fenn kell állnia, de azt közölni nem kell a munkavállalóval? Az Mt. 2023-ban hatályba lépett szabályai közé tartozik a 64. § (3) bekezdése, melynek értelmében – az említett bekezdésben meghatározott esetekre történő munkavállalói hivatkozás esetén – annak ellenére is meg kell indokolni a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, hogy a törvény indokolásnélküliséget ír elő. Abban az esetben, ha a munkavállaló él az Mt. 64. §-ának (3) bekezdésében foglalt hivatkozással, és ennek következtében a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást a munkáltatónak meg kell indokolnia, akkor a munkáltató indokolásának – tekintettel arra is, hogy a próbaidő célja az, hogy „a felek egymást kipróbálják” – milyen feltételeknek kell megfelelni, az Mt. 64. §-a (2) bekezdésének? Milyen okra történhet a hivatkozás, az Mt. 78. § (1) bekezdése a) és b) pontjainak megfelelő okokra?
Részlet a válaszából: […] bizonnyal meg tudja fogalmazni, hogy arra miért került sor. Ezt az okot a munkáltatónak az Mt. 2023. január 1-jei módosítását megelőzően praktikusan csak olyan esetekben kellett felfednie egy jogvitában, ha a másik fél arra hivatkozott, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy joggal való visszaélést valósított meg.Az Mt. 64. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát (így a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást is), ha a munkaviszony megszüntetésére – a munkavállaló hivatkozása szerint – a gondozói munkaidő-kedvezmény [Mt. 55. § (1) bek. l) pont], az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele [Mt. 128. §], vagy a munkaszerződés, illetve a munkarend módosítására irányuló – Mt. 61. § (2) és (4) bekezdése szerinti kérelme – miatt került sor. A munkavállaló a megszüntető jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti, a munkáltató pedig köteles az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közölni [Mt. 64. § (4) bek.].Az Mt. szerint a munkáltató által feltárt „utólagos” indokolásnak az Mt. 64. §-ának (2) bekezdésében rögzített hármas követelményrendszernek kell megfelelnie: a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, annak valósnak és okszerűnek kell lennie, melyet a munkáltató köteles bizonyítani. E három[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Osztószám meghatározása órabér számításánál

Kérdés: Kölcsön vevő partnerünknél a munkavállalók alapbére havibérben van meghatározva, viszont egyenlőtlen munkarendben dolgoznak, négyféle műszakrendben, 12 órás műszakokban, háromhavi munkaidőkeretben. A kölcsön vevő partner „saját” havi ledolgozandó órát alkalmaz a munkavállalók elszámolásánál, és ezt kéri alkalmazni a kölcsönzött munkavállalók esetén is. A kölcsönvevő által megadott havi ledolgozandó „osztószám” eltér a munkaügyi naptár szerinti havi ledolgozandó óraszámtól, és műszakrendenként eltérő.
1. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 12 napot 12 órás munkarendben, azaz 144 órát. 3 nap szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 180 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/180 óra×144 óra = 233 200 Ft. A 36 óra szabadságra a távolléti díj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/180 óra×36 óra = 58 300 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (230 200 Ft+58 300 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
2. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 11 napot 12 órás munkarendben, azaz 132 órát. 3 napon szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 168 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/168 óra×132 óra = 229 036 Ft. A 36 óra szabadságra a távollétidíj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/168 óra×36 óra = 62 464 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (229 036 Ft+62 464 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
Részlet a válaszából: […] az általános munkarend szerinti óraszámot kell figyelembe venni, és nem azt, hogy a munkavállaló az adott hónapban összesen hány órára volt beosztva. Ettől a szabálytól csak a munkavállaló javára lehet eltérni [Mt. 165. § (1)–(2) bek.], ezért nem alkalmazható a törvény szerintinél magasabb osztószám. A kérdésben leírt elszámolási módszer jogellenes eredményre vezethet, amikor a távol töltött időre nem jár bér a munkavállalónak, hiszen ilyenkor a ledolgozott időre járó bért magasabb osztószámmal számítják majd, ezzel alacsonyabb havi járandóságot kalkulálva ki, mint kellene. Emellett az általános munkarend alapulvételével adható[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás közlése postai úton

Kérdés:

Az Mt. 15. §-ának (4) bekezdése szerint, az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza. Munkáltatói egyoldalú jognyilatkozatok körébe tartozik a felmondás, azonnali hatályú felmondás (próbaidő alatti és annak lejártát követő esete is). A közlés történhet személyes, postai vagy elektronikus úton. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A (2) bekezdés a) és b) pontjai részletezik, hogy a postai úton, tértivevénnyel feladott jognyilatkozatot mikor kell kézbesítettnek, vagyis közöltnek tekinteni. A postai úton közölt felmondás esetén a felmondási idő az a) vagy b) pontban foglalt esetek figyelembevételével megállapított közlési dátumot követő naptól indul, és a felmondási idő lejártával szűnik meg a munkaviszony. Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony megszűnésének dátuma az a) vagy b) pont szerinti közlési dátummal egyezik meg. Ez egyaránt vonatkozik a próbaidő alatti és annak lejártát követő esetekre is. A próbaidő alatti közlést érintő változás 2023. január 1-jétől, hogy nem kell a próbaidő tartama alatt megérkeznie az azonnali hatályú felmondást tartalmazó levélnek a címzetthez, elégséges, ha azt még a próbaidő során postára adják, vagyis akár a próbaidő utolsó napján [Mt. 26. § (2) bek.]. Mivel az azonnali hatályú felmondás közlésére is az általános szabályok vonatkoznak, próbaidő alatt postázott jognyilatkozat esetén is a közlési (átvételi) dátum lesz a munkaviszony megszűnésének napja, még abban az esetben is, ha a próbaidő utolsó napján adják fel a levelet, tehát azt mindenképp csak próbaidőn túl veszi át a címzett. Helyes-e az eddigi levezetésem?

Az azonnali hatályú felmondásról szóló okiratból ki kell derülnie a közlő fél azonnali hatállyal történő munkaviszony-megszüntetésre vonatkozó szándékának, és annak, hogy a munkaviszony vége mely időpontra esik. Postai úton közölt azonnali hatályú felmondásban elegendő-e konkrét dátum helyett azt feltüntetni, hogy a közlés napjával [Mt. 24. § (2) bek. a) vagy b) pont] szűnik meg a munkaviszony, tekintve, hogy előre bizonyosan nem lehet tudni, mikor kerül kézbesítésre a jognyilatkozat? Amennyiben nem, milyen dátumot kell beleírni?

Részlet a válaszából: […] a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás is, mivel a próbaidőt időtartamnak tekintjük. Valóban lehetséges tehát, hogy a fél a próbaidő utolsó napján adja postára az azonnali hatályú felmondást, amely így biztosan csak a próbaidő lejárta után lesz közölve a címzettel. Az idézett szabály alapján ez a próbaidő alatti szabályos közlésnek minősül (nem elkésett), akkor is, ha a tényleges közlés már a próbaidő lejárta után történik meg. Ilyenkor a jognyilatkozatban valóban nem lehet előre pontosan megadni a munkaviszony megszűnésének időpontját. A jó gyakorlat az, ha a nyilatkozatban a közlési szabályokra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.
1
2
3
9