136 talált cikk a végkielégítés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.

Kérdés: Ha a munkavállalónk határozatlan idejű munkaviszonyát felmondjuk, és abban több felmondási indokot is feltüntetünk oly módon, hogy egyszerre hivatkozunk a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képességeire és a kialakult gazdasági helyzet által szükségessé tett létszámcsökkentésre, kell-e fizetnünk a munkavállaló részére végkielégítést?

Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?

Kérdés: A Kttv. 62/B. §-a alapján "ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni". Ebben az esetben, ha a Kit. hatálya alól a Kttv. hatálya alá 30 napon belül érkezik új dolgozó, akkor hogyan kell figyelembe venni a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése közötti időt az alábbiak tekintetében: besorolás, jubileumi jutalom, végkielégítés, szabadságszámítás?

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó az Mt. azon rendelkezése, melynek értelmében a végkielégítésre való jogosultság feltétele az, hogy a felmondás (a Kjt. szerint értelemszerűen a felmentés) közlésének időpontjában álljon fenn a munkaviszony a törvényben meghatározott időtartamban?

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?

Kérdés: Közalkalmazottaink hozzájárultak a Módtv. szerinti, Mt. hatálya alatti tovább-foglalkoztatásukhoz. A nők negyven év szolgálati idővel igénybe vehető, valamint az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel rendelkeznek, eddig azonban nem kívántak vele élni. Mivel 2020. november 1. napjával a munkaviszony mellett "büntetlenül" igényelhetik a nyugdíjazást, a jogviszonyuk megszüntetését 2020. október 31. napjával kérnék. Így végkielégítést kapnának, 2020. november 1. után pedig a nyugdíj folyósítása mellett újra visszajönnének dolgozni. Jár-e így részükre a végkielégítés, mivel ők kérik a jogviszony megszüntetését? Módosíthatják-e a hozzájáruló nyilatkozatot, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony, amely alapján jár-e részükre a végkielégítés? Mivel hozzájárultak a továbbfoglalkoztatáshoz, ez esetben nekik kell indítványozni a jogviszony megszüntetését felmentéssel vagy közös megegyezéssel? Melyen ellátásra lehetnek így jogosultak (felmentési idő, végkielégítés)?

Kérdés: A Módtv. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Amennyiben a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át, azaz a munkáltató időközben megváltozik, akkor az átvett munkavállalók esetében még öt évig alkalmazni kell-e a Kjt. végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait?

Kérdés: Közművelődési területen dolgozom. Szeptember 1-jétől törvényi változás miatt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerül az intézményünk. Ugyanakkor szeretnék élni a lehetőséggel, hogy inkább megszűnjék a jogviszonyom, feltéve, ha a végkielégítésemet megkaphatom. Jár-e nekem végkielégítés, ha nemet mondok a munkaszerződésre? Ilyen esetet ugyanis a Kjt. nem sorol fel a végkielégítésre jogosító esetek között. Ha a két gyermekemmel 3-3 évet töltöttem fizetés nélküli szabadságon, ez a végkielégítésem szempontjából beszámítható-e?

Kérdés: Jelenleg szakgimnáziumi tanár vagyok egy szakképzési centrumban. 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerülünk át, amihez nem kívánok hozzájárulni, mert a városban működő Pedagógiai Oktatási Központban szeretnék elhelyezkedni 2020. július 1-jétől. Jelenti-e ez azt, hogy emiatt elveszítem a végkielégítésre való jogomat az új szakképzési törvény átmeneti szabálya alapján?