Szabadság- és pótlékalap-számítás – heti 24 órás részmunkaidőnél

Kérdés: Dolgozónk heti 24 órában dolgozik, amit hétfőn, szerdán és szombaton teljesít napi 8 órában. Két hét egybefüggő szabadságon van. Mennyi nap szabadságot számoljak a két hétre, 6 vagy 10 napot? 10 nap esetében hány órára kell távolléti díjat fizetni? Hogyan alakul a részmunkaidősök esetében a pótlékalap számítása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) bek.]. A kérdéses esetben a munkavállaló heti beosztása úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Felmondás a határozott idő letelte előtt – semmis a kötbérkikötés

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem határoz meg kötbért a munkaviszony megszüntetése esetére, és a munkaszerződés vagy kollektív szerződés kötbérre vonatkozó kikötése is semmis. A kötbér Ptk.-beli szabályai ugyanis a munkaviszonyban nem alkalmazhatók (Mt. 31. §, Ptk. 6:186-189. §). Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Szabadság iránti igény érvényesítése a munkáltató személyében bekövetkező változást követően

Kérdés: Jogutódlás esetén a munkáltató által nyilvántartott háromévi szabadságból igénybe nem vett szabadság teljes mértéke fennáll-e az új jogutód munkáltatónál is a munkavállalók tekintetében, avagy csak a jogutódlás időpontjának évében a szabadság időarányos része illeti meg a munkavállalókat? Melyik munkáltató, a jogelőd vagy a jogutód köteles a három évre járó, nyilvántartott szabadságot megváltani a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 39. §-a alapján azon munkavállalói követelésekért, amelyek már a munkáltató személyében bekövetkező változást – a korábbi fogalmak szerinti jogutódlást – megelőzően esedékessé váltak, az átadó (jogelőd) és az átvevő (jogutód) munkáltató egyetemlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Gyakornok szabadsága – jogviszonyfüggő

Kérdés: A gyakornok kollégáknak a szabadságokat ugyanúgy kell megállapítani, mint egy rendes munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, mit takar a kérdés szerinti gyakornok státusz, azaz milyen típusú jogviszonyban történik a munkavégzés. Az egyes szóba jöhető foglalkoztatási jogviszonyokban ugyanis a szabadságnak más és más szabályai vannak. Ha a gyakornok munkaviszonyban áll, és csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság kiadása felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk felmondással megszüntette a munkaviszonyát, mivel másutt kíván elhelyezkedni. Kérte, hogy a felmondási ideje (40 nap) második felére mentesítsük a munkavégzés alól. Ezt a területi igazgatója jóvá is hagyta, amit ráírt a munkavállaló felmondására, egyben szóban jelezte, hogy e második 20 nap egy részére ki fogják adni az időarányosan még járó szabadságait. Ezt a munkavállaló akkor elfogadta, most viszont kifogásolta, hogy az igazgató engedélye alapján neki nem kell dolgoznia abban a 20 napban, ezért nem lehet szabadságot sem kiadni erre az időre. Olyan szabadságigénylőt adott le, miszerint a még meglévő szabadságait (nyolc nap) a mentesítés előtt szeretné igényelni. Jogos-e a munkavállaló igénye?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő egészét munkában kell töltenie, rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége a teljes felmondási idő alatt fennáll. Ettől csak a munkáltató beleegyezésével lehet eltérni, és részben vagy egészében mentesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság elszámolásának megváltoztatása – év közben nem lehetséges

Kérdés: Idegenforgalmi tevékenységet végzünk, a nyári főszezonban szinte minden munkanapon 12 órát teljesítenek a munkavállalók. Ugyanakkor sok a kisgyermekes kolléga, akik miatt kénytelenek vagyunk a szabadság egy tetemes részét a nyári hónapokban kiadni. Hogyan kell eljárnunk a szabadságok kiadásánál a 12 órás munkanapok esetében, hogy ne legyen igazságtalan azokkal szemben, akik a nyolcórás munkanapjaikon (jellemzően ősszel és tavasszal) mentek el pihenni? Év közben hogyan lehet áttérni a szabadság órában való nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Előre kell viszont bocsátani, hogy választását a naptári év során nem változtathatja meg. Ha 2019-ben eddig a munkanapos elszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadására vonatkozóan két lehetőséget biztosít a törvény:a) a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Szabadság kiadása rugalmas munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Rugalmas munkarendben, törzsidővel és peremidővel alkalmazott munkavállalóinkat féléves munkaidőkeret alapján foglalkoztatjuk. Jogszerűen járunk-e el, hogy amennyiben a munkaidőkeret végén megállapítjuk, hogy a munkavállaló nem dolgozta le a munkaidőkeretre eső óraszámot, a negatívum terhére szabadságot írnak ki a bent töltött munkaidő mellé? Azaz: csak a törzsidőt dolgozzák le, a peremidőre szabadságot kapnak? Mindezt véleményünk szerint lehetővé teszi, hogy a szabadságukat órákban állapítjuk meg és számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] A törzsidőn és peremidőn alapuló rugalmas munkaidő-beosztás az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése szerinti kötetlen beosztásnak nem tekinthető, mivel a munkáltató nem teljes egészében, csak a peremidőt tekintve adja át a munkaidő-beosztásának jogát a munkavállalónak. Ekkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Szabadság kiadása részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: A munkavállalót heti 24 órában, egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása alapján hétfőn, kedden és szerdán napi 4 órát, csütörtökön napi 12 órát dolgozik, így adja ki munkaideje a heti 24 órát. Hogyan kell elszámolni a szabadságát, mennyi nap szabadságot, illetve óraszámot, távolléti díjat számoljunk neki, amennyiben csak csütörtökön vagy csak kedden van szabadságon egy héten, illetve, ha a hét minden munkanapján, hétfőtől csütörtökig szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az első elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság – nem vonható vissza

Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése az iskolák, óvodák nyári szünetére biztosít a pedagógusok, óvodapedagógusok számára többletszabadságot (ún. munkaköri pótszabadság), amikor amúgy sem volna mód a feladataik ellátására. A munkaköri pótszabadság egy része azonban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.
1
14
15
16
44