Szabadság iránti igény érvényesítése a munkáltató személyében bekövetkező változást követően

Kérdés: Jogutódlás esetén a munkáltató által nyilvántartott háromévi szabadságból igénybe nem vett szabadság teljes mértéke fennáll-e az új jogutód munkáltatónál is a munkavállalók tekintetében, avagy csak a jogutódlás időpontjának évében a szabadság időarányos része illeti meg a munkavállalókat? Melyik munkáltató, a jogelőd vagy a jogutód köteles a három évre járó, nyilvántartott szabadságot megváltani a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 39. §-a alapján azon munkavállalói követelésekért, amelyek már a munkáltató személyében bekövetkező változást – a korábbi fogalmak szerinti jogutódlást – megelőzően esedékessé váltak, az átadó (jogelőd) és az átvevő (jogutód) munkáltató egyetemlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Gyakornok szabadsága – jogviszonyfüggő

Kérdés: A gyakornok kollégáknak a szabadságokat ugyanúgy kell megállapítani, mint egy rendes munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, mit takar a kérdés szerinti gyakornok státusz, azaz milyen típusú jogviszonyban történik a munkavégzés. Az egyes szóba jöhető foglalkoztatási jogviszonyokban ugyanis a szabadságnak más és más szabályai vannak. Ha a gyakornok munkaviszonyban áll, és csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság kiadása felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk felmondással megszüntette a munkaviszonyát, mivel másutt kíván elhelyezkedni. Kérte, hogy a felmondási ideje (40 nap) második felére mentesítsük a munkavégzés alól. Ezt a területi igazgatója jóvá is hagyta, amit ráírt a munkavállaló felmondására, egyben szóban jelezte, hogy e második 20 nap egy részére ki fogják adni az időarányosan még járó szabadságait. Ezt a munkavállaló akkor elfogadta, most viszont kifogásolta, hogy az igazgató engedélye alapján neki nem kell dolgoznia abban a 20 napban, ezért nem lehet szabadságot sem kiadni erre az időre. Olyan szabadságigénylőt adott le, miszerint a még meglévő szabadságait (nyolc nap) a mentesítés előtt szeretné igényelni. Jogos-e a munkavállaló igénye?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő egészét munkában kell töltenie, rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége a teljes felmondási idő alatt fennáll. Ettől csak a munkáltató beleegyezésével lehet eltérni, és részben vagy egészében mentesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság elszámolásának megváltoztatása – év közben nem lehetséges

Kérdés: Idegenforgalmi tevékenységet végzünk, a nyári főszezonban szinte minden munkanapon 12 órát teljesítenek a munkavállalók. Ugyanakkor sok a kisgyermekes kolléga, akik miatt kénytelenek vagyunk a szabadság egy tetemes részét a nyári hónapokban kiadni. Hogyan kell eljárnunk a szabadságok kiadásánál a 12 órás munkanapok esetében, hogy ne legyen igazságtalan azokkal szemben, akik a nyolcórás munkanapjaikon (jellemzően ősszel és tavasszal) mentek el pihenni? Év közben hogyan lehet áttérni a szabadság órában való nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Előre kell viszont bocsátani, hogy választását a naptári év során nem változtathatja meg. Ha 2019-ben eddig a munkanapos elszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadására vonatkozóan két lehetőséget biztosít a törvény:a) a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Szabadság kiadása rugalmas munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Rugalmas munkarendben, törzsidővel és peremidővel alkalmazott munkavállalóinkat féléves munkaidőkeret alapján foglalkoztatjuk. Jogszerűen járunk-e el, hogy amennyiben a munkaidőkeret végén megállapítjuk, hogy a munkavállaló nem dolgozta le a munkaidőkeretre eső óraszámot, a negatívum terhére szabadságot írnak ki a bent töltött munkaidő mellé? Azaz: csak a törzsidőt dolgozzák le, a peremidőre szabadságot kapnak? Mindezt véleményünk szerint lehetővé teszi, hogy a szabadságukat órákban állapítjuk meg és számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] A törzsidőn és peremidőn alapuló rugalmas munkaidő-beosztás az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése szerinti kötetlen beosztásnak nem tekinthető, mivel a munkáltató nem teljes egészében, csak a peremidőt tekintve adja át a munkaidő-beosztásának jogát a munkavállalónak. Ekkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Szabadság kiadása részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: A munkavállalót heti 24 órában, egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása alapján hétfőn, kedden és szerdán napi 4 órát, csütörtökön napi 12 órát dolgozik, így adja ki munkaideje a heti 24 órát. Hogyan kell elszámolni a szabadságát, mennyi nap szabadságot, illetve óraszámot, távolléti díjat számoljunk neki, amennyiben csak csütörtökön vagy csak kedden van szabadságon egy héten, illetve, ha a hét minden munkanapján, hétfőtől csütörtökig szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az első elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság – nem vonható vissza

Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése az iskolák, óvodák nyári szünetére biztosít a pedagógusok, óvodapedagógusok számára többletszabadságot (ún. munkaköri pótszabadság), amikor amúgy sem volna mód a feladataik ellátására. A munkaköri pótszabadság egy része azonban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szabadság iránti igény elévülése

Kérdés: Cégünknél egy munkavállaló öt évre visszamenőlegesen nyilvántartott szabadsággal rendelkezik. Figyelemmel az Mt. általános szabályára, miszerint a munkaviszonyból származó igények elévülési ideje három év, a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése esetén hány évi szabadság pénzbeli megváltására jogosult?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadása, illetve pénzbeli megváltása iránti igény is három év alatt évül el [Mt. 286. § (1) bek.]. A szabadság pénzbeli megváltása iránti igény a munkaviszony megszűnésekor esedékes (Mt. 125. §), az elévülés is ekkor kezdődik. A szabadság kiadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.
Kapcsolódó címkék:      

Vezető szabadságának megváltása

Kérdés: Nem gazdálkodó szervezet választott tisztségviselő vezetője az Mt. alapján kötött munkaszerződést vezető állású munkavállalóként. A vezető a szabadságait vagy "kiírja", vagy nem, de az Mt. alapján neki járó szabadságnál ténylegesen jóval kevesebb munkanap szabadságot használ fel évről évre, így jelentős, több hónapot kitevő "elmaradt" szabadságot tartunk nyilván. A tisztség megszűnésekor jogosan tarthat-e igényt a vezető a több éve felhalmozott, ki nem vett/adott szabadságának megváltására?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak – így a vezető állású munkavállalónak is – a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságot – a munkavállaló rendelkezési jogába tartozó, általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.
1
13
14
15
43