Felmondási idő alatti mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Egyik munkavállalónk beadta a felmondását, egyben kérte, mentesítsük a felmondási idő ledolgozása alól, mert másutt kíván elhelyezkedni. Ugyanakkor keresőképtelen állományban van. Egyelőre nem válaszoltunk kérelmére, mivel keresőképtelen, úgysem kell dolgoznia. Közben megtudtuk, az új munkahelyén már alá is írta a szerződését, amely alapján ott június 1-jével kezdenie kellene, holott ekkor még tartana nálunk a felmondási ideje. Mentesül-e a munkavállaló a felmondási idő ledolgozása alól a fentiek alapján? Milyen szankciókat alkalmazhatunk, ha a munkavállaló nem tölti le a felmondási idejét?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló felmondása esetén a felmondási időt még munkában kell tölteni (Mt. 68-69. §). Ettől a munkáltató eltekinthet, de ehhez kifejezett nyilatkozat szükséges. A "hallgatás – beleegyezés" elv a jogban általában nem érvényesül, önmagában az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] Ha a hosszas távollétről való visszatérést követően a munkavállalót a munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni, a munkaviszony közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondás jogcímén szüntethető meg. A felmondás indokai lehetnek: a munkáltató működésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] Voltak változások az eltelt tizenhét év alatt. A legfontosabbak az alábbiak: 2009. január 1-jétől a Kjt. előírta, hogy ha ugyanazon felek egymással legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek, amennyiben a korábbi közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk beadta a felmondását, a felmondási ideje április végén jár le. Az év eleje óta betegállományban van. A felmondásában jelezte, hogy kéri, mentesítsük a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre. Erre mi nem reagáltunk semmit, mivel a betegsége miatt egyébként sem foglalkoztatható. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy a keresőképtelen állománya megszűnt, és elkezdett dolgozni az új munkáltatójánál, ugyanolyan munkakörben, amit nálunk töltött be. Nálunk ezt azonban nem jelentette be, és dolgozni sem jött vissza. Jogsértő-e a munkavállaló magatartása? Milyen szankcióval lehet ezért élni a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló felmondása esetén a felmondási időt általános szabályként munkában kell tölteni. Ettől a munkáltató eltekinthet, de ehhez kifejezett nyilatkozat szükséges. A "hallgatás = beleegyezés" elv a jogban általában nem érvényesül, tehát önmagában az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Közalkalmazott felmentése – nem lehet eltekinteni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéstől

Kérdés: 2015. november 15-én felmentettük az egyik matematikatanárunkat. A felmentési ideje kilencven nap, ami 2016. február 13-án fog letelni. A félévi zárások és az új évi adminisztráció miatt viszont szükségünk lenne végig a munkájára, így nem szeretnénk felmenteni. Megtehetjük ezt, eltekinthetünk a felmentéstől, ha a közalkalmazott is hozzájárul? Ha mellőzzük a felmentést, a közalkalmazott megtagadhatja a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. rögzíti, hogy a munkáltató felmentés esetén köteles a közalkalmazottat – a felmentési idő tartamának legalább felében – mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. A mentesítési idő tartamára a közalkalmazottat távolléti díj illeti meg [Kjt. 37/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmentési időtől eltérés a felek megállapodása alapján

Kérdés: Felmondtunk az egyik munkavállalónknak. A felmondási ideje hatvan nap, ami 2016. február 10-én fog letelni. Az év végi és új évi projekt úgy alakult, hogy végig szükségünk lenne a munkájára, ezért azt szeretnénk, ha végig dolgozna a felmondási idő alatt. Ehhez a munkavállaló is hozzájárulna, mivel, ha az évet és az új év bő egy hónapját végigdolgozza, akkor a szabályzatunk szerint jogosult lesz tizenharmadik havi bérre (időarányosan 2016-ra is), amit nem kapna meg, ha már év vége előtt felmentenénk. Eltekinthetünk a felmentéstől, ha a munkavállaló is hozzájárul?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, és mivel a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni [Mt. 70. § (1) bek.], esetünkben a munkavállalót harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendők egyes távollétek is, amikor tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Közös megegyezés és mentesítés a munkavégzés alól

Kérdés: Cégünk leépítések előtt áll. A nyugdíjkorhatárt pár éven belül betöltő kollégáink számára nem annyira a végkielégítés a fontos, mint hogy minél hosszabban fennálljon még a munkaviszonyuk, és így szolgálati időt szerezzenek. Lehet olyan megoldás részükre, hogy közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt, azzal, hogy a munkavégzés alól hosszabb időre mentesítjük őket? Ez alatt az időszak alatt pedig havonta kapják a munkabérüket. Például, 3 hónap felmondási idő és 5 hónap végkielégítés helyett a közös megegyezéses munkaviszony megszűnésének napja 8 hónap múlva következne be. Van ennek törvényi akadálya? Lehetséges, hogy a munkavállalót e 8 hónap alatt visszahívjuk dolgozni, ha mégis lenne újra feladat? Ilyenkor persze kitolódna a megszűnés időpontja.
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a felek úgy egyezzenek meg a közös megegyezésben, hogy a munkavállaló nem végkielégítést kap, hanem bizonyos időtartamig még fennmarad a munkaviszonya, amely időtartam alatt a munkavállaló havonta megkapja a járandóságát (alapbérét vagy távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számítása során

Kérdés: A felmentési időmet töltöm 2015. április 15-étől. A munkaadóm úgy döntött, hogy augusztus 15-től, amikor már nem kell dolgoznom, megvonja tőlem a vezetői pótlékot. Megteheti-e ezt olyan indokkal, hogy már nem végzem a feladatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakból nem derül ki egyértelműen, de a kérdező feltételezhetően közalkalmazotti jogviszonyban áll munkáltatójánál, vezetői megbízásban, s mint megbízott vezetőt vezetői pótlék illette meg [Kjt. 70. § (1) bek.]. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés alóli mentesítés idejére a Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése alapján távolléti díj jár. A távolléti díj számításakor az Mt. 148. §-a (1) bekezdésének bb) pontja, illetve (2) bekezdésének a) pontja szerint a mentesítés (távollét) kezdő időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
4
5
6
10