Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen

Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony fennáll a felmentési idő alatt is, az iskola önálló jogalanyisága megszűnése nem eredményezte annak megszűnését. Az említett takarítónak tehát a többi közalkalmazottal azonosan, a munkáltató személyében bekövetkező változás jogcímén át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Műszakpótlék a távolléti díj számításánál

Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irány­adó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt.-nek a munkavégzés hiányában történő díjazásfizetésről szóló 147. §-a értelmében a munkavállalót az alapbéren vagy a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Csatornaőr végkielégítése

Kérdés: 12 éve dolgozom csatornaőrként az egyik környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál. Mennyi végkielégítést kapnék, ha a munkáltató felmondana?
Részlet a válaszából: […]  A 347/2006. Korm. rendelet 7/C. §-ának (1) bekezdéseértelmében a vízügyi igazgatóságok a belügyminiszter irányítása alatt álló, önállóanműködő és gazdálkodó központi költségvetési szervek, amelyek hatósági jogkörtnem gyakorolnak, dolgozóik tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Munkavégzés alóli mentesítés jogcíme

Kérdés: Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató más jogszabályra hivatkozva menti fel a munka alól, mint amire a munkavállaló kérte?
Részlet a válaszából: […]  A feltett kérdés sajnos nincs elég egyértelműenmegfogalmazva, nem állapítható meg, hogy a munkaviszony (közalkalmazottijogviszony, közszolgálati jogviszony) munkáltató általi felmondásának,felmentéssel való megszüntetésének jogcímére vonatkozik-e vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Tartalékállomány alatti munkavégzés

Kérdés: 2012. március 18-ával létszámcsökkentés miatt felmentéssel megszűnt a kormánytisztviselői jogviszonyom. A felmentési időm 2 hónap, mely 2012. január 18-tól 2012. március 18-ig tart, tartalékállományba helyezéssel. Erre az időre teljesen mentesítettek a munkavégzés alól. Ha én ez alatt a 2 hónap alatt egy magáncégnél elhelyezkedem (törvényesen, bejelentve stb.), akkor a végkielégítésemet és a tartalékállomány ideje alatt biztosított fizetésemet elveszítem?
Részlet a válaszából: […]  Az Ön felmentésekor még a Ktjv. volt hatályban. Ennekmögöttes szabálya a Ktv. volt, amelynek tartalékállományra vonatkozó 20/A. §-áta Ktjv. 10. §-ának (9) bekezdése alkalmazni rendelte a kormánytisztviselőkreis. 2012. március 1-jétől a kérdést a Kttv. 73....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Juttatások a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!
Részlet a válaszából: […]  Ha a munkaszerződés egyik alanya megszűnik – a munkavállalómeghal, vagy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik -, a munkaviszony ismegszűnik, függetlenül attól, hogy határozatlan vagy határozott időre(helyettesítésre) kötötték-e a munkaszerződést. Ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Vezetői megbízás visszavonása és az illetmény

Kérdés: A Ktv. 31. § (9) bekezdése alapján, ha a köztisztviselő vezetői megbízás visszavonása után a felajánlott állást elutasítja, ebben az esetben a vezetői megbízás visszavonását közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt – ahogyan a törvény előírja – munkavégzési kötelezettsége alól mentesítjük, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult. Kérdésünk: a vezetői megbízás visszavonása és a munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvé­tele közötti időszakban jogosult-e a vezetői illetményre? A vezetői illetmény alapja-e a végkielégítésnek?
Részlet a válaszából: […]  A vezetői megbízás visszavonásával a munkáltató arról hozdöntést, hogy a vezetői feladatokat a köztisztviselő nem láthatja el. Amunkáltató kötelessége, hogy a visszavonás időpontjára biztosítsa a vezetőifeladatok más személy részére történő átadását és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Munkavégzés alóli mentesítés a munkavállaló felmondása esetén

Kérdés: Egy alkalmazottunk 2011. szeptember 4-i keltezéssel 35 napos felmondási idővel (mely szeptember hó 5-től október hó 9-ig tart) "október 9-ére" rendes felmondással felmondott. Kérte, hogy a felmondási idő egészére vagy egy részére mérlegelésünk szerint mentsük fel a munkavégzés alól. Cégünk szeptember 30-ig foglalkoztatná, ez lenne a kilépés dátuma. Munkavállalónk ezt nem fogadja el. Szeretne felmentést a munkavégzés alól, de a bérét szeretné megkapni október 9-ig. Törvény szerint megszüntethetem-e a munkaviszonyát szeptember 30-án, ha már nincs szükségem a munkájára? A munkavállaló szerint neki jár a felmentési bér, a felmondási idő alatt, arra tekintettel, hogy október 9-ére mondott fel. Tudomásom szerint viszont a munkavállalói felmondásnál nincs munkavégzés alóli felmentési idő, vagy végigdolgozza a felmondási időt, vagy ha kérésére felmentem a munkavégzés alól, akkor a munkaviszonya is megszűnik.
Részlet a válaszából: […]  El kell választani egymástól a felmondási idő, valamint amunkavégzés alóli mentesítés kérdését. Ha a munkavállaló mondja fel amunkaviszonyát rendes felmondással, felmondási ideje ugyanannyi, mintha amunkáltató mondana fel, ugyanis az Mt. 92. §-a nem tesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Nagyszülő halála esetén járó távollét

Kérdés: A munkavállaló nagyszülőjének halála esetén kell-e a munkáltatónak két nap távolléti díjat fizetnie alkalmazottjának? Úgy is kérdezhetném, hogy a nagyszülő egyenes ágbeli rokona-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alólközeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át [Mt.107. § b) pont]. A mentesülés időszakából két napra a munkavállalóttávolléti díj illeti meg [Mt. 151. § (2) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 41/B. §-a szerint fizetés nélküli szabadságot kellbiztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársakülszolgálatot teljesít. Az összeférhetetlenséget szabályozó 21-22. § nemtartalmaz különös szabályokat az ilyen fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
5
6
7
9