1195 cikk rendezése:
1121. cikk / 1195 Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása
Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?
1122. cikk / 1195 Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága
Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
1123. cikk / 1195 Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése
Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
1124. cikk / 1195 Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása
Kérdés: Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?
1125. cikk / 1195 Prémiumévek – a programban maradás kérdése
Kérdés: 1953. XI. hó 30-án születtem. 2007. XII. 15-től a prémiumévek programba léptem be közalkalmazottként, mint technikai dolgozó az akkori törvényeknek megfelelően, az előnyugdíj előtt 5 évvel. Adhatom-e játszóház vagy családi napközi működéséhez a nevem úgy, hogy ebben az ellátási formában maradhassak? Képzettségeim között szerepel csecsemő- és gyermekgondozói szak is egy évtizedes gyakorlattal. Egyáltalán dolgozhatok vagy vállalkozhatok-e a prémiumévek megtartása mellett? Ha igen, mennyi időt, és hogyan adózom?
1126. cikk / 1195 Vezető állású munkavállaló szabadsága
Kérdés: Ügyvezetőként dolgoztam az egyik cégnél, és a munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszüntettem. Kértem a munkáltatómat, hogy a munkaviszonyom fennállása alatt ki nem adott szabadságot fizesse ki, hiszen azt azért nem tudtam kivenni, mert a cég közgyűlése nem rendelkezett a szabadságom kiadásáról. A munkáltatóm azt mondja, nem fizeti ki a ki nem vett szabadságomat, mert nekem kellett volna gondoskodnom a taggyűlés összehívásáról a szabadságom kiadása érdekében, és ha ezt nem tettem meg, akkor ez az én hibám, erről ő nem tehet. Még arra is hivatkozott, hogy a munkaszerződésemben a szabadság kivételéről nem állapodtunk meg, ami igaz is, csak nem tudom, hogy ez miért fontos. Egyébként a cég nem vezet munkaidő-nyilvántartást. Szerinte kivehettem volna bármikor a szabadságomat, persze azt nem mondta, hogy mégis mikor, hiszen mindig sok munka volt. Kérdésem: jár-e részemre a ki nem adott szabadságom pénzbeli megváltása?
1127. cikk / 1195 Ünnepnapi munkavégzés – szerződésben vállalt kötelezettség okán?
Kérdés: Egy nagyobb áruházban ruházati boltot üzemeltetek. Az áruházzal kötött bérleti szerződés szerint köteles vagyok az üzletem nyitva tartását az áruház nyitva tartásához igazítani, ellenkező esetben megszegem a szerződést. Az áruház munkaszüneti napokon is nyitva tart, így ekkor köteles vagyok én is kinyitni. Van-e jogszerű megoldás arra, hogy munkavállalókat foglalkoztassak ezeken a napokon?
1128. cikk / 1195 Egyoldalúan elrendelt rövidebb munkaidő
Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?
1129. cikk / 1195 Elektronikus munkaidő-nyilvántartás
Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?
1130. cikk / 1195 Üzletek ünnepnapi nyitva tartása
Kérdés: Egyéni vállalkozóként élelmiszerboltot vezetek. A munkavállaló bolti eladóval felváltva állunk a pult mögött. A munkaügyi felügyelőség megbírságolt, mert május 1-jén a munkavállalót munkavégzésre osztottam be. Kérdésem az lenne, hogy ha a kereskedelmi törvény alapján munkaszüneti napon nyitva tarthatok, akkor valóban nem alkalmazhatok munkavállalót ezeken a napokon? Jogszerűen járt el a felügyelőség?
