Gondozói munkakör betöltése szakképesítés nélkül

Kérdés: Idősek otthona közalkalmazotti jogviszonyba szeretne felvenni két embert. Mindketten azt mondták, hogy elkezdték a szociális gondozói képzést. Az intézmény nem támogatja a képzést, de a munkaidő rugalmasan alakítható ehhez. Az egyikük rendelkezik igazolással arról, hogy hol kezdi meg szeptemberben a tanulmányokat, a másik ilyet nem tud bemutatni, szeptemberben sem. Hogyan soroljuk be őket és milyen munkakörre? Megkezdett képzéssel szakképzetteknek járó bér adható, az ágazati szabályok figyelembevételével? Milyen munkaköri leírást kell kapniuk? Még nem rendelkeznek elegendő tudással, és nagy felelősség a gondozói munka. Meddig kell megszerezniük a végzettséget? Kiköthető-e bármilyen kötelezettség a végzettség belátható időn belüli megszerzésére, vagy jogkövetkezmény, amennyiben mégsem szerzik meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.Az 1/2000. SzCM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése a fenti felhatalmazás alapján kimondja, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre, házi segítségnyújtás esetén három évre felmentést adhat, haa) a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már szakirányú oktatásban vesz részt,b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését, vagyc) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a munkavállaló az előírt végzettséget a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezte még meg,azzal, hogy a felmentés időtartama nem hosszabbítható meg.A fenti szabályok tehát lehetőséget adnak arra, hogy a gondozói munkakört ötéves időtartamban betöltse az is, aki a munkakörhöz előírt szociális gondozó szakképesítéssel még nem rendelkezik, feltéve, hogy vállalja, vagy már meg is kezdte a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányokat. Ha az ötödik év utolsó napjáig a szakképesítést igazoló oklevelet nem tudja bemutatni, a közalkalmazotti jogviszonya munkáltatói felmentés nélkül is, a törvény erejénél fogva meg fog szűnni. Arra vonatkozóan, hogy az érintettek a gondozói munkakörön belül esetleg egyes feladatokat nem láthatnak el, nincs jogszabályi előírás. A munkáltató felelőssége eldönteni, hogy a munkaköri leírásban szereplő feladatokat milyen széleskörűen határozza meg.A munkáltató csak arra nézve intézkedhet, hogy a munkakör ellátásához átmenetileg nem követeli meg az előírt végzettséget. A törvény nem ad ugyanakkor felhatalmazást arra nézve, hogy a munkáltató[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:        

Segédmunkás-besorolás – ha nem hasznosítható a szakképesítés

Kérdés: Integrált szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, segédmunkás-munkakörben foglalkoztatott OKJ 31 5237 01 kerékpárszerelő szakképesítéssel rendelkező dolgozót be lehet-e sorolni B fizetési osztályba? Munkaköri leírása jelenleg nem tartalmaz olyan munkafolyamatot, melyhez hasznosítani tudná ezt a szakképzettséget.
Részlet az állásfoglalásából: […] mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a munkakörhöz a 2. számú mellékletben meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír”. Tehát a segédmunkás-munkakörhöz a kerékpárszerelő szakképesítés elfogadható annak ellenére, hogy a segédmunkás nem végez kerékpárszerelési feladatokat.A besorolást érintően a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjai értelmében tehát a segédmunkás-munkakörhöz elfogadható végzettségek közé tartozik:– az „A” fizetési osztályba sorolásra jogosító alapfokú iskolai végzettség (általános iskola), illetve a még ahhoz sem kötött szakképesítés;– a „B” fizetési osztályba sorolásra jogosító alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítés, illetőleg– a „C” fizetési osztályba sorolásra jogosító érettségi végzettség, vagy a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítés.Az ennél magasabb iskolai végzettségek, szakképesítések, szakképzettségek nem képezhetik a besorolás alapját akkor sem, ha azokkal a segédmunkás-munkakört betöltő közalkalmazott rendelkezik.Azt nem írták meg, hogy a segédmunkás mikor szerezte a kerékpárszerelő szakképesítését, de 31 5237 01 azonosító számmal ilyen szakképesítést a 7/1993. MüM rendelet, az 1/2006. OM. rendelet és a 37/2003. OM rendelet tartalmazott; a későbbi[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Terápiás munkakör – a betöltéséhez szükséges képesítés

Kérdés: Szenvedélybetegek ellátásával foglalkozó intézményünkbe terápiás munkatárs munkakörbe szeretnénk felvenni egy munkavállalót. Megfelel-e a szociális gondozó és szervező megnevezésű, 54 8933 03 azonosító számú, 2007-ben szerzett végzettsége ennek a munkakörnek a betöltéséhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] bibliaalapú lelkigondozó, biblioterapeuta, bűnmegelőzési, alkoholprevenciós és drogprevenciós szakember, családkonzulens/családterapeuta, diakónus, diplomás ápoló, egészségfejlesztő szakpszichológus, egészségfejlesztési szakember, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, egészségügyi rehabilitációs menedzser.Legalább 1 főnek az alábbi képesítéssel kell rendelkeznie: szenvedélybeteg-gondozó (OKJ 55 762 05).Mint látható, az OKJ 54 8933 03 azonosító számú szociális gondozó és szervező szakképesítés nincs a felsoroltak között. A Kjt. 61. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy végrehajtási rendelet rendelkezhet a képesítési követelmények alól indokolt esetben lehetséges, átmeneti időre szóló felmentésről. A 257/2000. Korm. rendelet a szociális intézmények vonatkozásában ilyen rendelkezést nem tartalmaz, viszont az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése igen. Eszerint: a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre felmentést adhat, haa) a munkakört betölteni[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:      

Munkába járás költségtérítése elektromos gépjármű esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál a munkáltató a köztisztviselőknek a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Van egy köztisztviselőnk, aki tisztán elektromos autóval jár napi szinten munkába. A munkáltatónak ilyen esetben kell-e napi munkába járást fizetni, jogosult-e a köztisztviselő a költségtérítésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] bérlet vagy menetjegy árának 86%-át [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A köztisztviselő részére ehelyett 18 (mérlegelési jogkörben legfeljebb 30) Ft/km mértékű költségtérítés fizethető, haa) a köztisztviselő lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a köztisztviselő munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a köztisztviselő mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a köztisztviselő munkába járását a hozzátartozója biztosítja;d) a köztisztviselőnek bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek., Szja-tv. 25. § (2) bek.].A köztisztviselő tehát eleve csak akkor jogosult a gépjárművel történő munkába járás után költségtérítésre, ha a leírt feltételek fennállnak – annak hiányában csak a tömegközlekedéssel[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Pihenőnapi rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál közterület-felügyelő köztisztviselő háromhavi munkaidőkeretben dolgozik. Egyik szombaton és vasárnap pihenőnapra volt számára a munkaidő beosztva, de közben behívták dolgozni egy önkormányzati rendezvényre, szombaton osztott munkaidőben, összesen 12 órában, vasárnap pedig 3 órában. A Kttv. 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltató a köztisztviselő részére a rendkívüli munkaidő ellenértékeként a rendkívüli munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő (itt: 30 óra) mértékű szabadidőt biztosít. Ezen a két pihenőnapon, amelyeken rendkívüli munkát végzett, kell-e a fenti szabadidőn kívül a munkaidőkeretben másik két pihenőnapot biztosítani, hogy a munkaidőkeretben meglegyen a szükséges pihenőnapok száma?
Részlet az állásfoglalásából: […] követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. Ha ez nem lehetséges, pénzben meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege [Kttv. 98. § (7) bek.]. A szabadidő megfelelő beosztása esetén nincs olyan követelmény,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:        

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke – köztisztviselőknek és munkavállalóknak

Kérdés: Köztisztviselőket és munkavállalókat egyaránt foglalkoztató önkormányzati hivatal vagyunk. Önkormányzatunknak bizonyos időszakokban merülnek fel olyan rendezvényei, amelyek vonatkozásában az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott egyes, egyébként hétfőtől péntekig tartó általános munkarend szerint dolgozó köztisztviselőknek és munkavállalóknak alkalmanként hétvégén is szükséges munkát végezniük. A hétvégi feladatellátással felmerülő rendkívüli munkavégzés ellentételezését a lehető legegyszerűbb módon szeretnénk megoldani. A Kttv. 98. §-ának (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg, mellyel kapcsolatosan ugyanezen törvényhely (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy a szabadidőt a rendkívüli munkaidő teljesítését követő legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a szabadidőt meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A Kttv. 258. §-a tartalmazza a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket, ez kimondja esetükben az Mt. főszabályként történő alkalmazását a 258. §-ban meghatározott eltérésekkel. Itt ezzel kapcsolatosan nem találtunk olyan rendelkezést, amely a hivatalban dolgozó munkavállalók esetében egyértelműen alkalmazhatóvá tenné a Kttv.-nek a fent idézett szabadidő-átalánnyal, illetve annak megváltásával kapcsolatos rendelkezéseit, és az Mt.-ben sem találtunk hasonló kifejezett szabályt. Mivel szeretnénk a hivatalban dolgozó köztisztviselők és munkavállalók esetében azonos módon (már amennyire lehetséges) eljárni, van-e jogszerű lehetősége annak, hogy a munkavállalók esetében is alkalmazzunk a Kttv. idézett szabályával azonos vagy ahhoz hasonló eljárást (pl. a közszolgálati szabályzat ilyen jellegű módosításával és ebből adódóan egyoldalú munkáltatói intézkedéssel, vagy a munkavállalóval kötött ilyen irányú megállapodással)? Vagy a hivatalban lévő munkavállalók esetében kizárólag az Mt. 139–145. §-ainak alkalmazása jöhet szóba?
Részlet az állásfoglalásából: […] bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. A fentiekből következően tehát, ha egy általános munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapi rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, és a munkavállaló az Mt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint rendes munkaidőben vasárnapra nem osztható be, ebben az esetben – általános szabály szerint – a munkavállaló részére alapbére kétszázötven százaléka jár, ha nem kap másik pihenőnapot. Szombatra eső pihenőnapi rendkívüli munkavégzés esetén pedig – általános szabály szerint – alapbére kétszáz százaléka jár, ha nem kap másik pihenőnapot a munkavállaló. Ha a szombati rendkívüli munka ellenértékeként másik pihenőnapot kap, a rendkívüli munkaidő bérpótléka ötven százalék, tehát az alapbére százötven százalékára válik jogosulttá.Az Mt. bérpótlékra épülő rendszerétől teljesen eltérő szabályokat tartalmaz a Kttv. A Kttv. 98. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár. A rendkívüli munkavégzés ellentételezésére a közszférában tehát nem a bérpótlék szolgál, hanem minden esetben szabadidőt kell kiadni (a túlmunkavégzést „le lehet csúsztatni”). A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő köztisztviselő számára pedig legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg [Kttv. 98. § (4) bek.]. A szabadidőt a rendkívüli munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege [Kttv. 98. § (7) bekezdés]. Itt fontos tisztáznunk, hogy a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdése a „szabadidő” megváltásáról, nem pedig a „szabadidő-átalány” megváltásáról rendelkezik. A szabadidőt ugyanis meg kell váltani, ha azt nem tudja a munkáltató kiadni a törvény szerinti határidőn belül. A huszonöt munkanap szabadidő-átalány kiadására nem ír elő harmincnapos határidőt a Kttv., de a szabadidő-átalány – rendeltetéséből következően, általános szabály szerint – szabadidőben adandó ki a tárgyév során.Az Mt. 43. §-ának (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Az Mt. vonatkozó szabályai alapján [Mt. 43. § (1) és (2) bek., Mt. 165. §] a pihenőnapi rendkívüli munkaidő teljesítéséért járó ellenértékről szóló szabályoktól a munkaszerződés a munkavállaló javára eltérhet. Az érintett jogszabályhelyek közül egyetlen rendelkezéstől nem lehet eltérni, ez pedig a következő: A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A kérdés szerinti esetben tehát kizárólag a munkaszerződésben lehetséges a munkavállaló javára eltérő szabályok megállapítása, az Mt.-től eltérő szabályokat a munkáltató egyoldalúan, például a közszolgálati szabályzat alapján nem állapíthat meg. Egyértelműen a munkavállaló javára való eltérés lenne, ha például a rendkívüli munkaidőért járó bérpótlék összegét emelnék fel a felek a munkaszerződésben. Azonban egy olyan tartalmú megállapodás, amely az Mt. szerinti komplex bérpótlék- és szabadidőrendszert egy „legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány” rendszerre váltana fel, már vitatható, hogy a munkavállaló javára való eltérést jelentene. Figyelemmel arra, hogy az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:                    

Illetménykiegészítés differenciált megállapítása

Kérdés: A Kttv. 234. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében illetménykiegészítés állapítható meg a felsőfokú, illetve a középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére. Esetünkben ennek megállapítása minden évben megtörténik, amellett, hogy köztisztviselőink jelentős százaléka személyi illetménnyel rendelkezik. Általánosságban szeretne átállni hivatalunk a besorolás szerinti illetményre, de különböző illetményalapokkal számítva is túl nagy szakadék keletkezik a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők illetménye között. Szerintünk a Kttv. fenti rendelkezése megengedi, hogy az illetménykiegészítés csak a középfokú, vagy csak a felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére legyen megállapítva. Helyes a fenti gondolatmenet? Megállapítható az adott évben egyedül a középfokú végzettségű köztisztviselőknek a százalékos illetménykiegészítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] 40%-a,b) községi önkormányzatnál legfeljebb 20%-a,c) az a) és b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 30%-a.A Kttv. 234. §-ának (4) bekezdése szerint továbbá a helyi önkormányzat a (3) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi érettségi végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%. A Kttv. 234. §-ának (6) bekezdése pedig a fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat illetménykiegészítésének mértékére vonatkozóan állapít meg szabályokat.A Kttv. 234. §-ának (5) bekezdése adja meg a választ a kérdésre, amely szerint a (3) és (4) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak.[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Illetménykiegészítés érettségi végzettségű köztisztviselőnek – akár határozatlan időre is

Kérdés: A Kttv. 234. §-a alapján illetménykiegészítés adható a köztisztviselők részére. E paragrafus nagykommentárjában szerepel egy félreérthető mondat, amelynél nem találok kapcsolatot, visszautalást a fent említett paragrafusban: „Ezenfelül az érettségi végzettségű köztisztviselők részére legfeljebb 20%-os mértékű, időhatár nélküli illetménykiegészítés is megállapítható.” Ez alapján a 234. § (4) bekezdésén felül az érettségi végzettségű köztisztviselők részére megállapítható további 20% illetménykiegészítés, ami határozatlan időre szól?
Részlet az állásfoglalásából: […] szerint továbbá a helyi önkormányzat a (3) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi érettségi végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%. A Kttv. 234. §-ának (6) bekezdése pedig a fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat illetménykiegészítésének mértékére vonatkozóan állapít meg szabályokat.A Kttv. 234. §-ának (5) bekezdése szerint továbbá a (3) és (4) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak. A Kttv. tehát lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat rendeletében csak a felsőfokú vagy csak az érettségi végzettségű köztisztviselők részére állapítsa meg az illetménykiegészítést. Az adott kategórián belül azonban egységesen, mindenkinek biztosítania kell az illetménykiegészítést.A kommentár idézett szövege arra utal, hogy míg a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek „tárgyévre” lehet az illetménykiegészítést[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Kérdés: Kollégánk az alábbi munkáltatóknál és időszakokban dolgozott: Európai Közgazdasági Szakközépiskola 2000. 03. 02-tól 2001. 12. 31-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de pedagógusdiploma nélkül. Athéné Szakközépiskola 2002. 01. 01-től 2008. 10. 01.-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de diplomáját csak 2004. 06. 14. napján szerezte meg. Általános Vállalkozási Főiskola 2011. 09. 01-től 2013. 12. 31-ig, munkaviszonyban tanárként. Ha csak abból indulok ki, hogy mindhárom helyen pedagógusként dolgozott, mindhárom munkaviszony figyelembe vehető a szakmai gyakorlati idő számításánál. De ha hozzátesszük a diplomaszerzés időpontját, akkor az Európai Közgazdasági Szakközépiskolában töltött teljes időtartam és az Athéné Szakközépiskolában 2002. 01. 01. – 2004. 06. 13-ig terjedő időtartam mellőzhető, azaz ezek az évek nem vehetők figyelembe a számításnál. Továbbá az Általános Vállalkozási Főiskola teljes időtartamával sem számolhatunk, mert itt nem folytattak pedagógusképzést, valamint a tanárnő informatikatanár volt a teljes pályafutása alatt, így nem oktatott idegen nyelvet semmilyen jogviszony keretében. Ha a jogszabályokat jól értelmezem, a jogviszonyok közül csupán 4 év 3 hónap és 18 nap vehető figyelembe a szakmai gyakorlati idő számításánál (Athéné Szakközépiskola 2004. 06. 14. – 2008. 10. 01).
Részlet az állásfoglalásából: […] törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők: …e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári; …g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott (azaz a tantárgynak megfelelő szakos tanári); …i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, … a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú …végzettség és szakképzettség.”Továbbá a Kt. 17. §-ának (2) bekezdése előírta: idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. Sajátos kivételi szabályokat tartalmazott a Kt. 128. §-a. Így a 128. § (5) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható …– szakmai gyakorlati képzésre, aki érettségi bizonyítvánnyal és tanfolyami képzésben szerzett műszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítvánnyal, illetve technikus tanári képesítést tanúsító bizonyítvánnyal,– technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai, illetve felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel,– szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyak, valamint a tizenegyedik–tizenharmadik évfolyamon a szakmai előkészítő ismeretek oktatására, aki a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggelrendelkezik abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.A műszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell a Kit. 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.Tehát a kérdés megválaszolásához továbbra is szükség lenne azokra az adatokra, amelyek tartalmazzák: melyik munkaszerződéssel milyen pedagógus-munkakörben való foglalkoztatásról volt szó, milyen pedagógus-szakképzettséget szerzett az érintett 2004-ben, illetve rendelkezett-e esetleg olyan nem pedagógus-szakképzettséggel,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Népi ellenőrzésnél munkaviszonyban töltött idő és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjének jubileumi jutalmához szükséges időtartam megállapítása kapcsán merült fel, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottságnál (NEB) 1987–1989 közötti időszakban eltöltött munkaviszonya beszámít-e a közszolgálati jogviszonyába, figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő megállapításakor? A kolléga pénzügyi ügyintézőként 1987–1989-ig a NEB-nél volt munkaviszonyban. Miután az intézmény megszűnt, áthelyezéssel a Városi Tanács Vb. Gazdasági Ellátó Szervezetéhez került, jelenleg is köztisztviselő a polgármesteri hivatalban. A 41/1968. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján „Minden népi ellenőrzési bizottság mellett irodát kell szervezni. Az egyes irodák alkalmazottainak számát – a költségvetés keretein belül – a Központi Ellenőrzési Bizottság állapítja meg. Az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak.” Az 1968. évi V. törvényt az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény helyezte hatályon kívül. Azonban folyamatban lévő ügyeit, feladatait az ügyészség vette át, az alábbi jogszabályhely alapján: A népi ellenőrzés megszüntetése kapcsán felmerülő jogszabályrendezésről, illetőleg a folyamatban lévő peres és közérdekű bejelentések le nem zárható ügyeinek intézési rendjéről szóló 126/1989. Mt. rendelet 3. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke által indítványozott gazdasági bírság kiszabása iránti perekben az indítványozót megillető jogkör, valamint a népi ellenőrzéshez tett bejelentések és más kérelmek alapján indult, folyamatban lévő ügyek intézését az ügyészség veszi át.” Fentiek alapján megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék nem jogutódja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, illetve ezen bizottság szerveinek. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja taxatívan felsorolja azokat a jogszabályhelyeket, amely jogszabályhelyek hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött idő figyelembe vehető a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál. Ez a jogszabályi tételes felsorolás nem tartalmazza az 1968. évi V. törvényt. Helyes-e az álláspontunk, hogy a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében szereplő jogszabályok hatálya alá tartozó szervek egyike sem tekinthető a NEB jogelődjének, így a NEB-nél fennállt jogviszony nem azonosítható azokkal, annak ellenére, hogy az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottnak minősülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban,b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonybantöltött időt kell figyelembe venni.Mindezen törvények közül 1992. július 1-jén csupán két törvény, a Ktv. és a Kjt. lépett hatályba. A Ktv. hatálybalépése – 1992. július 1-je – előtti időszakban munkaviszonyban töltött idő tehát csak akkor számítható be a jubileumi jutalomra jogosító időbe, amennyiben a munkáltató a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében felsorolt törvények hatálya alá került vagy – fennállása esetén – került volna. A kérdéssel érintett kolléga 1987–1989 között a NEB egyik irodájánál állt munkaviszonyban. Az 1968. évi V. törvény 1. § szerint a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet volt, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába való bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldotta meg. A népi ellenőrzés feladatait a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság (KNEB), valamint a fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi, városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottságok látták el [1968. évi V. törvény 3. § (1) bek.]. A KNEB a Minisztertanács felügyelete és irányítása alatt állt. A területi népi ellenőrzési bizottságok a KNEB irányítása alatt álltak, tevékenységükért a KNEB-nek és az őket megválasztó tanácsnak voltak felelősek [1968. évi V. törvény 11. § (1) és (2) bek.]. Minden népi ellenőrzési bizottságnak feladatai ellátására iroda állt rendelkezésére. Az iroda munkatársai az ellenőrzési munkába bevonhatók voltak [1968. évi V. törvény 14. § (6) bek.]. A 41/1968. Korm. rendelet 11. §-ának (1) és (2) bekezdése ezzel összhangban úgy rendelkezett, hogy minden népi ellenőrzési bizottság mellett irodát kellett szervezni. Az egyes irodák alkalmazottainak számát – a költségvetés keretein belül – a KNEB állapította meg. Az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak voltak.A népi ellenőrzés rendszere tehát a Minisztertanács felügyelete és irányítása alatt álló – vagyis az államhatalom részeként működő –, általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet volt, amely működését irodák segítették. Értelemszerűen[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
Kapcsolódó címkék:        
1
2
3
…
5