Szociális ágazati pótlék összege és az illetményemelés

Kérdés: Szociális ágazatban a kollégák 2026. I. 1-jétől fizetési fokozatot lépnek, melynek következtében emelkedik a szociális ágazati összevont pótlék. A kormány valamilyen formában emeli a bért 15%-kal. Jól gondoljuk, hogy a béremelést a már magasabb pótlékra tesszük rá?
Részlet a válaszából: […] rendelet 5. számú melléklete tartalmazza [257/2000. Korm. rendelet 15/A. § (1) bek.]. A szociális ágazati összevont pótlék tételes összegű, amelynek mértéke a közalkalmazott illetményétől teljesen független, kizárólag a közalkalmazott munkakörének besorolása, fizetési osztálya és közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje határozza azt meg. Ebből következően, ha a közalkalmazott illetménye megemelésre kerül, akkor attól függetlenül, továbbra is a munkakör fizetési osztályba történt besorolása és közalkalmazotti jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Vezérigazgatói juttatások a munkaviszony megszűnése esetére

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?
Részlet a válaszából: […] létesítsenek egymással.Az Áht. 11/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által ellátott állami vagy önkormányzati feladat, illetve végzett egyéb tevékenység költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az Áht. 9/A. alcímében foglaltakat kell alkalmazni.Amennyiben a vezérigazgató arról nyilatkozik, hogy továbbfoglalkoztatásához a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél nem járul hozzá, vagy a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, illetve nem írja alá a kinevezési okiratot, munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik [Áht. 11/F. § (6) bek.]. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése értelmében az átvevő költségvetési szerv ebben az esetben köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. Az Mt. szerint a végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi (ez lenne a mérték, ha 2022. július 1-je lenne a jogosultsági idő kezdete), legalább tizenöt év esetén négyhavi távolléti díj összege (ez utóbbi az irányadó, ha a munkaviszony kezdete 2008. október 1.) [Mt. 77. § (3) bek. a) és d) pont]. Figyelemmel arra, hogy a vezető állású munkavállaló 2008. október 1-je óta folyamatosan, megszakítás nélkül munkaviszonyban áll a munkáltatóval, és a munkáltató maga is folyamatosnak tekintette a munkaviszonyt azzal, hogy az egyes munkaszerződések lejártakor nem került sor elszámolásra, sem a munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén egyébként felmerülő igazolások és egyéb dokumentumok kiállítására, a felek lényegében folytatólagosan több ízben meghosszabbították[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Többlettanítási igény – jogcímek és megoldások

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott intézményvezető és tagintézmény-vezető többlettanítási igényt adott le, melyhez a jelenléti ívet is csatolta. Ez viszont nem támasztja alá a többletmunkát. Tekintettel arra, hogy a társult kistelepülésen egy csoport van az óvodában, a csoportban két óvónőt és egy dajkát foglalkoztatnak, akik közül az egyik óvónő a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult. Van olyan munkaszervezési módszer, amellyel ennél az esetnél meg lehetne oldani, hogy ne legyen folyamatos többletmunkája a tagintézmény-vezetőnek, tekintettel arra, hogy magas az anyagi vonzata, melyre az állami támogatás már nem nyújt fedezetet?
Részlet a válaszából: […] eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén, továbbá– az eseti helyettesítés egybefüggő időtartama a két hetet meghaladja.Fontos, hogy tartós helyettesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a feladatellátás más munkaszervezési eszközökkel nem oldható meg, és erről kötelező az érintett pedagógus és a munkáltató között írásba foglalt, legfeljebb az adott nevelési év végéig szóló megállapodást is létrehozni. Továbbá a Púétv. 101. §-a leszögezi, hogy a pedagógus számára csak tartós helyettesítésért jár többlettanítási óradíj, eseti helyettesítésért nem; ennek részleteit a 401/2023. Korm. rendelet 89. §-a tartalmazza.A felmerült ún. „többlettanítás igények” kapcsán tehát elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a fenntartó kötött-e az óvodaigazgatóval, illetve – a munkáltató nevében – az óvodaigazgató kötött-e a tagintézmény-vezetővel tartós helyettesítésről szóló megállapodást. Ha ilyen megállapodás nincs, a többlettanítás nyilvántartásának csak abból a szempontból van jelentősége, hogy az eseti helyettesítés évi 60 órás korlátja betartását figyelemmel kísérjék. Többlettanítási óradíjra a vezetők ebben az esetben nem jogosultak. Ha tartós helyettesítésre került sor, akkor kell a többlettanítási óradíj szabályait alkalmazni.A kérdésnek az a része, miszerint „a tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult”, nincs jogalapja. Először is, a tagintézmény-vezetőt e minőségére tekintettel órakedvezmény nem illeti meg. Az a 401/2023. Korm. rendelet 30. §-a alapján csak mesterpedagógusok számára jár, ha szakértői, szaktanácsadói feladatot látnak el. Ha az órakedvezményen azt értették, hogy kevesebb a neveléssel lekötött munkaideje, mint egy beosztott óvodapedagógusnak, és ezért a két másik óvónővel hárman nincsenek elegen arra, hogy a tagintézményben felmerülő, neveléssel összefüggő feladatokat ellássák, akkor az lehet az egyik megoldás, hogy annyi kollégát alkalmaznak, amennyivel a feladatot szabályosan meg tudják oldani. Ennek keretében lehetőség van óraadót is foglalkoztatni, óraadóként pedig akár óvodapedagógusi képzést végző utolsó éves főiskolai hallgató is alkalmazható [Púétv. 131. § (4) bek.]. Ha ez nem lehetséges,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Bérkorrekció és távollétidíj-számítás

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
Részlet a válaszából: […] éves béremelés mértéke az irányadó. Amint látható, az Mt. 59. §-a a „munkabér” kifejezést használja, így a munkáltató a munkabér módosítására köteles ajánlatot tenni. A munkabér fogalmát az Mt. csak az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben definiálja, ugyanakkor ez a definíció általánosságban nem tekinthető irányadónak [Mt. 12. § (2) bek.]. Az ítélkezési gyakorlat munkabérnek tekint minden olyan ellentételezést, kifizetést, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a munkaviszonyára tekintettel kap akár a munkavégzés ellenértékeként, akár tényleges munkavégzés hiányában. E körben nem az adott bérelem elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van meghatározó jelentősége, vagyis annak, hogy egy adott juttatás a munkavállaló teljesítésének ellentételezésére szolgál-e vagy sem [BH2001. 396., BH2008. 252.]. Ha például egy juttatás a munkavállalónak a munkavégzése fejében a munkaviszonyra tekintettel jár, az elnevezésére figyelem nélkül munkabérnek minősül. Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.A kérdésben említett, munkaszerződésben rögzített havi átalány formájában kikötött bérpótlék, mely minden hónapban az alapbérrel együtt kerül kifizetésre, ugyancsak a munkabér fogalma alá tartozik, ezért a fentiekre tekintettel arra is kiterjed az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióra irányadó rendelkezés (nem csupán az alapbérre).A távolléti díjat általános szabály szerinta) az esedékessége időpontjában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Magasabb vezetői beosztás és pótlék összege

Kérdés: Önkormányzati konyha (önálló, önkormányzati fenntartású, nem szociális intézmény) gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat lát el. A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető (konyhavezető, végzettsége vendéglátó üzletvezető) magasabb vezetőnek számít-e, illetve mekkora összegű vezetői pótlék illeti meg?
Részlet a válaszából: […] rendelkezik –– egyéb szolgáltató tevékenységet végzőköltségvetési szervekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára. Erre figyelemmel a gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat ellátó önkormányzati fenntartású önkormányzati konyha tekintetében is ezt a rendeletet kell alkalmazni.A 77/1993. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül a költségvetési szerv vezetője és helyettese, illetve helyettesei. Ha ennek a konyhavezető megfelel, és a szóban forgó önkormányzati konyha – mint költségvetési szerv – vezetője vagy egyébként a vezető helyettese, úgy magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 70. §-ának (1) bekezdése értelmében a megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A pótlék mértéke tekintetében a Kjt. csak az alsó és a felső határról rendelkezik, azt a végrehajtási rendeletek konkretizálhatják. A Kjt. 70. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–ötszáz százaléka; vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–kétszázötven százaléka. A 77/1993. Korm. rendelet 10/A. §-ának (1) bekezdése akként konkretizálja a vezetői pótlék mértékét, hogy az nem lehet kevesebb:a) intézményvezetői munkaköröknél a pótlékalap[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Illetmény összegének meghatározása szabadság idejére

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője 2023. február 1-jétől keresőképtelen állományban, ezt követően szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. A felgyűlt szabadságait 2025. november 4-től szeretné kivenni. Távolléte előtti illetménye besorolás szerint került megállapításra, mely alapilletményből, a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és 234/A. §-a szerinti alapilletmény-eltérítésből, a Kttv. 234. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti illetménykiegészítésből és nyelvvizsgapótlékból állt. A szabadság idejére, illetve azt követően a tényleges munkavégzés idejére milyen illetmény illeti meg? Figyelembe vehető-e az eltérítés?
Részlet a válaszából: […] bek. a) pont]. Az illetmény a Kttv. 133. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll [Kttv. 131. § (2) bek.]. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét, a közös önkormányzati hivatalát együttesen a „képviselő-testület hivatala” fogalma alá sorolja. A Kttv. 234/A. §-a szerint a képviselő-testület hivatalánál – így a közös önkormányzati hivatalánál – foglalkoztatott köztisztviselők alapilletmény-eltérítésére a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eltérítés a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg.A Kttv. – fentebb hivatkozott – 133. §-ának (1) bekezdésében rögzített illetményfogalomra, valamint a 234/A. §-ában meghatározott alapilletmény-eltérítés időbeli hatályára is figyelemmel a köztisztviselő 2023-ban vagy azt megelőzően megállapított alapilletmény-eltérítése a szabadság kiadásakor, azaz 2025 novemberében, illetve ezt követően nem vehető figyelembe a felgyűlt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselői fizetés nélküli szabadság és a helyettesítés díja

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő (egy háromfős csapat csoportvezetője is egyben) rövidebb-hosszabb időre (kb. egy–hat hónapra) fizetés nélküli szabadságra kíván menni, hogy egy másik, nem közszférába tartozó munkáltató számára külföldön végezzen munkát. A Kttv. alapján a jegyző engedélyezheti-e a köztisztviselő kérését? Erre az időre járhat-e helyettesítési díj a munkakörét helyettesítő köztisztviselőnek, illetve a csoportvezetői megbízását kell-e módosítani és a helyettesítő részére átadni?
Részlet a válaszából: […] (együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt is kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet a köztisztviselő, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a beosztás szerinti munkaidejével [Kttv. 85. § (3) bek.]. Mivel a külföldi munkavégzés – bármilyen jogviszonyról is legyen szó – a köztisztviselő munkaidejével azonos időtartamra esik, mindenképpen szükség van a létesítéséhez (és nem csak a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséhez) a jegyző előzetes engedélyére.A Kttv. 52. §-a szerint nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás) [Kttv. 52. § (1) bek.]. A Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít [Kttv. 52. § (2) és (4) bek.]. A helyettesítési díj általános szabály szerint a tartósan – például hosszabb fizetés nélkül szabadság miatt – távol lévő személy helyettesítése esetében is kifizetésre kell, hogy kerüljön. A Kttv. 52. §-a (5) bekezdésének a) pontja azonban előírja, hogy nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés a köztisztviselő munkaköri kötelezettsége.Az előbbi kizáró szabály hiányában a helyettesítőnek jár a helyettesítési díj, amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Gyógypedagógiai pótlék – a jogosultság kezdete

Kérdés: Egy bölcsődei csoportba olyan gyermek is jár, aki a pedagógiai szakszolgálat által korai fejlesztésre és gondozásra jogosult, és azt igénybe is veszi a pedagógiai szakszolgálati szakemberek közreműködésével. A vizsgálat a nyár folyamán történt, a vizsgálati eredményt szeptemberben kapta meg az intézmény. A bölcsődei kisgyermek után járó gyógypedagógiai pótléknak mely időponttól kell kifizetésre kerülni? A vizsgálat időpontjától? A szakértői vélemény intézmény részére való rendelkezésre állásától? A fejlesztés kezdetétől? (Jelen esetben ez három eltérő időpont.)
Részlet a válaszából: […] a kisgyermeknevelőket, a gyógypedagógust és a konduktort gyógypedagógiai pótlék illeti meg. A pótlék tehát azon időponttól kezdve illeti meg a kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottat, amikortól kezdődően az SNI-s vagy korai fejlesztésre jogosult gyermek nevelését, gondozását ténylegesen végzi. Vagyis amikortól az adott csoportba bekerült az ilyen gyermek, azaz a fejlesztés kezdetétől.A ki nem fizetett pótlék a jogosult kisgyermeknevelő szempontjából elmaradt munkabérnek minősül, amelyet a hároméves munkajogi elévülési időben akár bíróság előtt is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címke:

Áthelyezett munkanapon történő munkavégzés díjazása

Kérdés: Cégünknél nem tartjuk az áthelyezett munkanapokat, mert külföldre szolgáltatunk, több munkavállaló október 20-án kezdett, október 24-én dolgozott. Erre a munkanapra túlóra jár nekik, vagy csak sima munkanapi bér?
Részlet a válaszából: […] [Mt. 97. § (2) bek.].Ha a munkáltató szeretne eltérni az áthelyezett munkanapokra vonatkozó szabályozástól, akkor ehhez egyenlőtlen munkaidő-beosztás – és ehhez kapcsolódóan általában munkaidőkeret – elrendelésére van szükség [Mt. 93. § (1), (4) bek., 97. § (3) bek.]. A munkaidőkeretnek ilyenkor rendeltetésszerűen „le kell fednie” az áthelyezéssel érintett naptári napokat. A kérdés szerinti esetben az október 18-át és október 24-ét. Nem lehet az a cél, hogy mindez csak az október 24-i napot érintse, hogy az áthelyezett munkanapot pedig a munkaidőkereten kívül le lehessen dolgoztatni. Amennyiben a munkáltató a munkaidőkeretet szabályosan elrendelte, akkor a 11/2024. NGM rendelet hatálya erre a foglalkoztatásra nem terjed ki, és az október 24-i nap munkanappá minősíthető. Ebben az esetben emiatt nincs rendkívüli munkavégzés.Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet nem rendelt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:      

Elszámolás a „túlvett” cafeteriával

Kérdés: A munkáltató cafeteriát biztosít a munkavállalónak. A munkavállaló munkaviszonya egyoldalúan (felmondás/azonnali hatályú felmondás útján) megszűnik. Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig az arányos cafeteria összegéhez képest magasabb összeget („többlet”) vett igénybe, akkor ezt a „többletet” a munkáltató visszakövetelheti? Erre munkabérből való levonás útján lehetőség van? Ha a munkaviszony azonban a felek közös megegyezése alapján szűnik meg, úgy van-e bármi akadálya annak, hogy a munkavállalónak kifizetendő munkabér összegét a cafeteria munkaviszony megszűnéséig arányos összegét meghaladó résszel csökkentsék?
Részlet a válaszából: […] megszűnésekor – a jogosultsági feltételek teljesülésének (azaz a megfelelő tartamú munkaviszony fennállásának) hiánya miatt – visszafizetendővé (tartozássá) válik.Az előlegnyújtásból eredő követelést ugyan a munkáltató is egyoldalúan levonhatja [Mt. 161. § (2) bek. b) pont], de az ilyen típusú kifizetéseknél, ahol az előleget csak tartalmilag lehet megállapítani, és a munkavállaló nem kifejezetten akként kapja meg a juttatást, a bírói gyakorlatból közzétett esetek alapján az utólagos jogérvényesítés a jellemző. Azaz, a munkáltató a tartozást fizetési felszólítással vagy bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1)–(2) bek.].A közös megegyezésben ugyanakkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
11