62 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 115. § (2) bek. a) pont, 70. § (1) bek.]. A szabadság arányosítására vonatkozóan is az Mt. szabályait kell alkalmazni. A közalkalmazott részére, ha a közalkalmazotti jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve –, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. §]. Ha tehát a közalkalmazott jogviszonya 2025. március 31-én szűnik meg, a 2025-re járó szabadságának 90/365-öd része illeti meg időarányosan; a 2024-es szabadságát a jogviszony megszűnése és a felmentési idő nem befolyásolja.A szabadság kiadására az általános szabályok [Mt. 122. §] érvényesek ilyenkor is, azzal, hogy a felmentési időből a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára nem lehet szabadságot kiadni, azaz a két távollét egy napon nem állhat fenn. Nem jogosult végkielégítésre – egyebek[…]

Részlet a válaszából: […] munkáltató kétféleképpen (vagy a két módszer vegyítésével) gazdálkodhatott:1. Az alsó határnál magasabb összegű illetményt állapíthatott meg munkáltatói mérlegelés alapján. Az ehhez figyelembe veendő szempontokat a Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése tartalmazta (hiszen a teljesítményértékelési rendszer 2024-ben még nem alkalmazható). Ezek a következők: a szakmai gyakorlati idő mértéke; a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte; a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják; a munkakörben végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte; a pedagógus által tanított tantárgyak száma (ha ez értelmezhető); a pedagógus-munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége. 2. A béren kívüli egyéb személyi juttatásra fordíthatta az összeget. Személyi juttatásnak minősülnek a 4/2013. Korm. rendelet 15. mellékletének I. pontja (Egységes rovatrend a költségvetési és finanszírozási bevételekhez, kiadásokhoz) K11. pontjában a foglalkoztatottak tekintetében felsoroltak. Ezek a törvény szerinti illetményeken, munkabéreken kívül a következők: normatív jutalmak; céljuttatás, projektprémium; készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túl- szolgálat díja; végkielégítés; jubileumi (köznevelési foglalkoztatotti) jutalom; béren kívüli juttatások; közlekedési költségtérítés; egyéb költségtérítések; lakhatási támogatások; szociális támogatások; foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai. Tehát például a mostanában sokat firtatott iskolakezdési támogatás is ebből a forrásból finanszírozható, ha a munkáltató ilyen támogatás nyújtásáról döntött. A többletforrás felhasználásáról szóló koncepcióját[…]

Részlet a válaszából: […] ugyanis:– köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésével kell betölteni a dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár (óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár), ápoló, rendszergazda és laboráns,– munkaviszony létesítésével kell betölteni a gondozó/takarító, szakorvos és úszómesterNOKS-munkaköröket.Ha jelenleg munkaviszonyban állóról van szó, és a jövőben az utóbbi három munkakör valamelyikét töltené be, a meglévő munkaviszonya alapján, annak módosításával tovább foglalkoztatható a NOKS-munkakörben is. Ehhez módosítani kell a munkaszerződésében egyfelől a munkakör megjelölését, másfelől a munkabért, mégpedig arra tekintettel, hogy NOKS-foglalkoztatottként már vonatkozik rá a 132. § (4) bekezdése, miszerint a havi munkabére nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum 107%-a. Ha tehát ennél kevesebbet keresett, a bérét legalább erre az összegre fel kell emelni.Ha a jelenleg munkaviszonyban álló a jövőben valamely, a fenti első francia bekezdésben felsorolt NOKS-munkakört töltene be, akkor viszont munkaszerződését meg kell szüntetni (kézenfekvően közös megegyezéssel, de az sem tiltott, hogy valamelyik fél felmondásával), és új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni. Ilyen esetben nincs jogfolytonosság a két jogviszony között. A megszüntetéshez kapcsolódó elszámolást természetesen le kell bonyolítani. Az új jogviszonyban munkakörét meg kell állapítani, és számára – ha nem rendelkezik valamely pedagógusképzésben szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal – a Púétv. 99. §-ának (1) bekezdése alapján legalább a kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum 107%-ának megfelelő illetményt kell megállapítani. Ha viszont van pedagógus-szakképesítése vagy -szakképzettsége, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozik, és a Púétv. 97. §-ának (1) és (3) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] fakad, hogy nem valósulna meg a fizetett szabadság rendeltetése, ha ez olyan időszakra esne, amikor a munkavállaló beteg, és így egyébként sincs munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége. E megfontolásból eredően az Európai Unió Bírósága azt az értelmezést követi, hogy az uniós joggal ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek nem biztosítják a jogot a munkavállalónak arra, hogy a fizetett éves szabadság alatt bekövetkező munkaképtelensége esetén az annak időszakával egybeeső említett éves szabadságban utólag részesüljön (C-78/11., Anged ügy). Ebből következően az sem lehetséges, hogy a keresőképtelenség[…]

Részlet a válaszából: […] megfelelő idegennyelv-tudási pótlékot, hiszen a kettő együtt (szóbeli és írásbeli) komplex nyelvvizsgának számít. Ettől függetlenül a végeredmény ugyanaz, hiszen a 60% kétszer 30%-kal egyenlő. Ekként – összhangban a hivatkozott kommentárral – valóban helyesen jártak el.2. A Kttv. 141. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult. A fentiekben írottakat ugyanakkor itt is alkalmazni kellene, azaz, ha a köztisztviselő angol nyelvből egy felsőfokú írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a Kttv. 141. §-ának (5) bekezdésében foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra, amely ez esetben azt jelentené, hogy a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetén irányadó általános, az illetményalap 50%-ának megfelelő idegennyelv-tudási pótlékra lenne jogosult. Ilyenkor értelemszerűen a Kttv. 141. §-ának (8) bekezdése alapján csak erre a magasabb mértékű pótlékra (50%) jogosult, és az angol nyelvből megszerzett további középfokú írásbeli nyelvvizsgája után már külön pótlék nem járna neki. Más a helyzet azonban, ha emellett van egy középfokú szóbeli nyelvvizsgája is ugyanabból a nyelvből, amint az a kérdésben említett tényállásban is van. A Kttv. ugyanis előírja, hogy amennyiben a köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből különböző típusú és különböző fokozatú – azaz írásbeli és szóbeli, az egyik felsőfokú, a másik középfokú – nyelvvizsgával rendelkezik, akkor közép- és felsőfok esetén már csak az illetményalap 40%-ának megfelelő mértékű pótlékra jogosult. Mivel itt nincs speciális szabály a külön kiemelt nyelvekre (pl. az angolra), arra következtethetünk, hogy ilyen esetben a köztisztviselő „rosszabbul” jár, mint amikor csak egyféle típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik. Ebből eredően akkor járnak el a Kttv. rendelkezéseivel[…]

Részlet a válaszából: […] köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesített kormánytisztviselő illetményének 25–50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár [Kttv. 52. § (1)–(3) bek.]. Mivel a helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője a helyettesített köztisztviselő illetményének akár 25%-ában is megállapíthatja, és a Kttv. nem zárja ki, hogy a helyettesített feladatait több köztisztviselő[…]

Részlet a válaszából: […] (2) bek.]. A Mötv. 71. §-ának (5) bekezdése előírja, hogy a társadalmi megbízatású polgármester havonta a polgármester illetményének 50%-ával megegyező mértékű tiszteletdíjra jogosult, melynek egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.A Mötv. 71. §-ának (4) bekezdése szerint a polgármester illetménye a Mötv. 71. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeg, azaz 1 300 000 forinta) 40%-a az 500 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármestere esetében; b) 50%-a az 501–1500 fő lakosságszámú település polgármestere esetében; c) 55%-a az 1501–2000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében; d) 60%-a a 2001–5000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében; e) 65%-a az 5001–10 000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében; f) 75%-a a 10 001–30 000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében; g) 85%-a a 30 000 fő lakosságszám feletti település polgármestere esetében. Mindezek alapján a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjának kiszámításához álláspontunk szerint valóban szükséges elsőként meghatározni, hogy a társadalmi megbízatású polgármesternek mekkora összegű lenne a havi tiszteletdíja.[…]

Részlet a válaszából: […] tekintetében be kell tartani, hiszen a két munkakör kapcsán ez eltérő előírásokat jelenthet (pl. mások lehetnek a munkavédelmi követelmények, az irányadó munkaidő-beosztás vagy a pótszabadság mértéke). A munkaköri leírásban mindkét munkakörbe tartozó feladatokat meg kell határozni. A munkaviszony megszüntetése kapcsán lényeges, hogy a megszüntetés indokának mindkét munkakör vonatkozásában fenn kell állnia, hiszen a munkaviszony részlegesen nem szüntethető meg. Például, a bírói gyakorlat szerint a munkakör megszűnésével indokolt felmondás akkor okszerű, ha az mindkét munkakör esetén megállapítható, tehát nem elegendő, ha csak az egyik munkakörben szűnnek meg a feladatok (BH2009. 306.). Annak sincs akadálya, hogy az egyik munkakör alapján a munkavállaló vezető állásúnak minősüljön [Mt. 208. §],[…]

Részlet a válaszából: […] utasításai szerint, az általa meghatározott időkeretek között, rendszeresen fizetett javadalmazásért, az általa biztosított munkaeszközökkel és munkavégzési helyen történne, különös gonddal kell eljárni a jogviszony minősítése során. Hiszen ez esetben arra is lenne esély, hogy valójában nem megbízási jogviszony, hanem munkaviszony áll fenn. Elviekben nem kizárható, hogy adott esetben valójában munkaviszonyt jelent a felek közötti „megbízási szerződés”, ugyanis abban szabályozásra kerül(ne) a munkavégzés időbeli kerete. A munkaidő léte ugyanis utalhat egy igen rövid tartamú, havi összesen négyórás részmunkaidős munkaviszonyra is.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkaviszony ismérveinek fennállása esetén a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkavégzésre irányuló jogviszonyt a munkajogi szabályozás hatálya alól. A szerződés típusát ugyanis annak elnevezésétől függetlenül, a jogviszony valódi tartalma alapján kell meghatározni. A jogviszony minősítését az eset összes körülményének mérlegelésével kell elvégezni. A jogviszonyok elhatárolása tekintetében jó kiindulási pont lehet a már hatályban nem lévő, de a munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolásához mind a mai napig jól használható 7001/2005. FMM–PM együttes irányelv. Abban az esetben, ha a kérdésben szereplő személy ellátandó feladatának jellege (azaz a tanácsadás) eltér a munkaviszonyban ellátott munkaköri feladataitól, elviekben nincs akadálya a megbízási szerződés létesítésének.A biztosítotti minőségnek azért van különös jelentősége, mert a biztosítottak – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek [Tbj-tv. 7. §]. A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, ha az[…]

Részlet a válaszából: […] elszámolni, hogy a munkáltató ezzel a tényleges foglalkoztatással megszegte a napi munkaidő maximumára vonatkozó szabályt [Mt. 99. § (2) bek. a) pont]. Belső szabályként nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a kérdés szerinti mértékeket előírja, azonban ez nem vonatkozhat a tényleges munkavégzés elszámolására, kizárólag arra, hogy naponta, hetente hány órányi rendkívüli munkaidő rendelhető el a munkavállalónak, és hány órányi munka után kell „hazaküldeni”. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a rendkívüli munkaidő éves mértéke – különmegállapodás alapján – 250 óráról legfeljebb 400 órára emelhető [Mt. 109. § (1)–(2) bek.], amit indokolt megtenni, ha a havi 32 órás határ engedélyezett lesz.A díjazás elszámolását a törvény szabályozza. A hétköznapra (munkanapra) eső rendkívüli munkaidőre a munkavállalónak (alapbérén felül) 50% bérpótlék jár. Az 50% pótlék helyett kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján a rendkívüli munkaidővel azonos mértékű, alapbérrel díjazott szabadidő is kiadható [Mt. 143. § (2) bek. a) pont, (3) bek.]. A szombat és a vasárnap pihenőnap, így az erre a napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár, vagy – a munkáltató egyoldalú döntése esetén – 50% bérpótlék és egy másik pihenőnap [Mt. 143. § (4) bek.]. A leírt szabályok a közalkalmazottakra[…]