Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás

Kérdés: Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói jogutódlás, vagy az új Mt. terminológiája szerint a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén nem jön létre új munkaviszony. A korábbi (átadó) munkáltatóval létesített munka­viszony folyamatosnak tekintendő az új (átvevő) munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Kormánytisztviselő képzési költségei

Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
Részlet a válaszából: […] ...a központilag vagy az államigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a közigazgatási vezetőképzést is – részt venni. Részére az előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Vezetőnek minősülő munkavállalók jogállása

Kérdés: A régi törvény alapján több vezetőnk is volt, akit tulajdonosi döntés alapján a munkaszerződése minősített annak. Mi történt/történik ezekkel a munkavállalókkal, ha az új Munka Törvénykönyve szerinti feltételek – pl. az alapbér mértéke – nem teljesültek velük szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Az új Mt. életbelépésével kapcsolatban az Mth. nem tartalmaz átmeneti rendelkezést a kérdésben foglalt vezetői körről. A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Közalkalmazott összeférhetetlensége

Kérdés: Lehetek-e egy kft. ügyvezető igazgatója, miközben közalkalmazotti jogviszonyom van?
Részlet a válaszából: […] ...több tényezőtől függ, így például attól, hogy a kérdező mely közalkalmazotti ágazatban dolgozik, illetve hogy mi a munkaköre. Az ügyvezető igazgatói feladat ellátása munkavégzésre irányuló további jogviszonynak minősül. A Kjt. 41. §-a szerint ez akkor kizárt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Vezető állású munkavállaló – a további munkaviszony létesítése

Kérdés: Egy vezető állású munkavállaló (kft. ügyvezetője, 40 órás, kötetlen munkaidővel) létesíthet-e további munkaviszonyt, ha az 40 órás jelenlétet követel meg?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. szerint a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [új Mt. 211. § (1) bek.]. Ez a tilalom tehát a munkaidő mértékétől és a munkavégzés jogi formájától függetlenül kizárja a további jogviszony létesítését. Ugyanakkor, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Rendkívüli munka ellenértéke

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozó köztisztviselők részére milyen juttatások és milyen jogcímen járnak munkaidőn túli és munkaszüneti napon végzett munkáért?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő köztisztviselő számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalány is megállapítható. A vezetői munkakörben lévő köztisztviselő részére azonban csak akkor jár a rendkívüli munkaidőért szabadidő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Új végzettség és előresorolás

Kérdés: Ha a közalkalmazott további végzettséget szerez, ez hogyan hat ki a besorolására? Át kell-e sorolni és mikortól (csak a következő év január 1-jétől, vagy a bizonyítvány megszerzését követő hónaptól) a következő közalkalmazottakat:
– azt az F8 kategóriába sorolt óvodapedagógust, aki pedagógus-szakvizsgát tett;
– a B5 kategóriába sorolt, gyermekfelügyelőként alkalmazott, korábban csak szakiskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki időközben leérettségizett; illetve
– a D7-be sorolt buszsofőr-karbantartót, aki hasznosított autószerelői végzettséggel, érettségivel és autóbusz-vezetői engedéllyel rendelkezett, és ezek mellé megszerezte az 55-ös azonosító számú logisztikaimenedzser-asszisztensi szakképesítést?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak besorolása két elemből áll: az iskolai végzettségtől, szakképesítéstől függő, betűvel jelzett fizetési osztályba, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függő, számmal jelzett fizetési fokozatba való besorolásból. A közalkalmazottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Rendkívüli munkavégzés: pótlék helyett átalány

Kérdés: Korábban volt lehetőség túlórapótlék-átalány meghatározására. Mi lett a sorsa? Az új Mt. szerint is van-e, vagy ha nincs, akkor mit lehet helyette alkalmazni? (Például a gépkocsivezetők és a pihenőidő viszonylatában.) Az utazó munkavállalókra még mindig a közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [új Mt. 145. § (2) bek.]. A törvény a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Műszakpótlékra jogosultság gépkocsivezetők esetében

Kérdés: Szállítmányozással foglalkozó cég vagyunk. A gépkocsivezetők 2 havi munkaidőkeretben dolgoznak. A szokásos napi munkaidő 7-15 óráig tart, előfordul azonban, hogy a sofőr délután indul fuvarba, és este 8 órára ér csak vissza. Olyan is előfordul, hogy reggel 6 órára kell odaérnie a megrendelőhöz, ezért hajnali 4 órakor kell elindulnia. Kell-e pótlékot fizetnünk, és milyen mértékűt ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­időkezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közöttiidőtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék(műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
Részlet a válaszából: […] ...is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1)bek.]. Ennek értelmében – mivel az Mth. más szabályt nem határoz meg – a régiMt. szerint vezetőnek minősített munkavállalók munkaviszonyára is alkalmaznikell az új Mt.-t. Az Mt. 188/A. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.
1
64
65
66
88