108 talált cikk az üzemi tanács kifejezésre

Kérdés: Üzemi tanácsunk elnöke lemondott tisztségéről és üzemi tanácsi tagságáról is. Ilyen esetben hány napon belül kell megválasztani az új elnököt? Alkalmazható a megalakulásnál irányadó 15 nap? A póttag behívását az új elnök megválasztása előtt, vagy majd az után kell megtenni?

Kérdés: A 90-es évek óta fennálló munkáltatónál üzemi tanács, valamint választási bizottság mindenkori létrejöttének hiányában az átvevő munkáltató eleget tesz a kötelezettségének azzal, ha felhívja a munkavállalók figyelmét arra vonatkozóan, hogy az üzemi tanács létrehozásának feltételei fennállnak, és ehhez igény esetén biztosítja a tárgyi feltételeket? Amennyiben az erre vonatkozó felhívást helyben szokásos módon közli, és a választási bizottság megalakulásáról tájékoztatást nem kap, a figyelemfelhívásra való esetleges kötelezettségének a munkáltató teljes mértékben eleget tett?

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint – és eddig a munkáltató sem kifogásolta – azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.

Kérdés: Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?

Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.

Kérdés: Cégünk egy felszámolás alatt álló cég egyik részlegét át kívánja venni a nyár folyamán a munkavállalók nélkül. Úgy tudjuk, hogy ha felszámolás alatt van a cég, akkor az üzem átadása nem minősül munkáltatói jogutódlásnak. Viszont úgy értesültünk, hogy 2013. augusztus 1-jétől változik az ezzel kapcsolatos szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben júliusban nem zárult le az ügylet, akkor kénytelenek vagyunk átvenni a munkavállalókat is?

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!

Kérdés: Egy középiskolában dolgozom, ahol a közalkalmazotti tanács elnöke vagyok. 2013. január 1-jétől intézményünket is átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, minek kapcsán a munkáltatók jogköre is változott. 2013. január 14-én kaptunk egy írásos tájékoztatást, miszerint az átvétel időpontjától a munkáltatói jogkör gyakorlója a Klebelsberg Központ elnöke. Ebben az esetben a közalkalmazotti szabályzatot kivel köti meg a közalkalmazotti tanács? Korábban az iskola igazgatójával kötöttük.

Kérdés: Egy gazdasági társaságnál 2010 novemberében 3 évre választották meg az üzemi tanácsot, melynek megbízatása 2013 novemberében lejár. Munkavédelmi képviselő is van társaságunknál, akinek megbízatása már lejárt. A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése viszont tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. Jogilag mi a helyes: ha az üzemi tanácsi választást 2013 novemberében tartjuk meg, és itt 5 évre választjuk meg az üzemi tanács tagjait, vagy ha a 2010-ben 3 évre megválasztott üzemi tanács tagjainak a megbízatása a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik 5 évre, és csak 2015 novemberében kell az üzemi tanács tagjait megválasztanunk? Figyelemmel kell-e lennünk továbbá az üzemi tanács választása során a munkavédelmi képviselő megbízatásának kezdő és záró időpontjára?

Kérdés: Kollektív szerződésben meghatározható-e kifogási jog a szakszervezetnek? Belefér-e ez a felek közötti kapcsolatrendszerbe?