Munkavállalói azonnali hatályú felmondáshoz kapcsolódó járandóságok

Kérdés: Egyik munkavállalónk azonnali hatállyal felmondott. A vezetőség ezt tudomásul vette, és jogszerűnek fogadta el. Öt éve dolgozott nálunk, és úgy tudom, hogy ilyen esetben végkielégítés is jár neki, illetve felmondási idő is. Viszont ha azonnali hatállyal mondott fel, hogy számolok neki felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően alkalmazni [Mt. 78. § (3) bek.]. A hivatkozott rendelkezés szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (3) bek.]. Mindezek alapján megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Munkaszüneti nap feltüntetése a bérkartonon

Kérdés: A cégünknél használt bérkartonokon csak a hétköznapra eső munkaszüneti nap van feltüntetve. Amennyiben ez hétvégére esik, akkor pihenőnapként jelenik meg. Általános munkarendben (hétfőtől péntekig heti 40 órában) foglalkoztatott munkavállalókról van szó. A számfejtett havibért ez nem befolyásolja, mivel csak a munkanapokra kerül munkabér számfejtésre. Helyes így a bérkarton használata? Vagy jelölni kell rajta a munkaszüneti napokat, függetlenül attól, hogy hétköznapra vagy hétvégére esik?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából jelentősége van. Ez két esetben lehetséges: e napon is munkát végez a munkavállaló, vagy a munkaszüneti nap miatt távolléti díjra jogosult.Ami az első lehetőséget illeti, a kérdés szerint a munkavállalók az általános munkarendben dolgoznak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-kiesés ónos eső miatt

Kérdés: Munkavállalóink egy részét munkásbusszal szállíttatjuk reggelente, amelyet a munkáltató fizet. A leesett ónos eső miatt a reggeli műszakban végül nem indítottuk el a buszt, a munkavállalóknak szóltunk, hogy menjenek haza. Más munkavállalók tömegközlekedéssel járnak, de ők sem tudtak bejönni, mivel azokat a buszokat sem indították el. Hogyan kell elszámolni az esetükben a kimaradt műszak idejét?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok (vis maior) miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Az ónos eső általában elháríthatatlan oknak minősül, ha járhatatlanná teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Az ügyvezetőnek van ki nem vett szabadsága 2015-ről. Tehet-e olyan nyilatkozatot, miszerint saját akaratából nem vette ki a szóban forgó napokat, és nem is kívánja azt a következő évre átvinni, sem megváltani? Ha a munkaviszonya 2016-ban megszüntetésre kerül közös megegyezéssel, abban kiköthetjük, hogy a ki nem vett szabadságai elvesznek, és nem fizeti ki azokat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság, mint a magánélethez, egészséghez való jog egyik garanciája, illetve mint fizetett távollét egyszerre érinti a munkavállaló személyiségi jogait és munkabér iránti igényét, ezért arról egyoldalú nyilatkozatban lemondani nem lehet [Mt. 163. § (1) bek., 9....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadság munkaszüneti napon

Kérdés: Karbantartó munkakörben, megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó kollégánk 2016. január 1-jén be volt osztva, de szabadságra ment. Erre a napra fizetett ünnepet, vagy a szabadságra járó távolléti díjat kell elszámolnunk neki?
Részlet a válaszából: […] ..."fizetett ünnepként", amelyre a munkavállalót díjazás illeti meg. A díjazás mértéke óra- vagy teljesítménybérezés esetén távolléti díj, amely egynapi munkaidőre (általános teljes munkaidő esetén 8 órára) jár [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a szabadság kiadásának szabályairól, ugyanakkor ez a tájékoztatás megadható munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással [Mt. 46. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Jogalap nélkül felvett végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Egy munkavállalónknak tévedésből egy hónappal elszámoltuk a végkielégítése mértékét, és így 3 havi helyett 4 havi távolléti díjat, azaz 350 000 Ft-tal többet fizettünk ki neki tavaly. Ha vissza akarjuk követelni tőle, akkor azt milyen határidőben és formában tehetjük meg?
Részlet a válaszából: […] Miután a végkielégítés nem tekintendő munkabérnek, a munkáltató az igényét a hároméves elévülési időn belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Egészségügyi alkalmatlanság tartama – nem állásidő

Kérdés: Az időszakos üzemorvosi vizsgálaton az orvos az egyik munkavállalónkat alkalmatlannak minősítette. (Egyébként a kolléga nem keresőképtelen.) Próbáltunk egyeztetni vele, másik munkakört felajánlani, de erre nem nyitott, mindenáron azt akarja, hogy mondjunk fel neki, és fizessünk végkielégítést. Ez a folyamat már több hete elhúzódik, és lassan zárnunk kell a jelenléti adatait. Miként kell minősíteni az alkalmatlanság megállapításától számított időszakot, ahol munkát nem végzett? Állásidő lesz belőle?
Részlet a válaszából: […] ...ha egyébként a munkavégzésre nem képes, arra alkalmatlan. Az ilyen alkalmatlanság ideje nem állásidő, hanem egy igazolt, de nem fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékok és a távolléti díj

Kérdés: Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj részeként csak egyes, az Mt.-ben felsorolt bérpótlékokat kötelező figyelembe venni, és ezeket is csak akkor, ha az ott leírt feltételek teljesülnek. Ha a munkáltató az Mt.-ben nem nevesített bérpótlékot fizet (pl. kollektív szerződés alapján), akkor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkavállalói kárfelelősség számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt

Kérdés: Amennyiben a pénztárt kezelő bolti alkalmazott elmulaszt számlát adni a vevőnek, és ezért a NAV megbünteti az őt alkalmazó bolttulajdonost, a büntetés összege (félmillió forint) áthárítható-e bármi módon az alkalmazottra, behajtható-e rajta, illetve erre hivatkozva visszatartható-e a fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggést a kötelezettségszegés és a kár bekövetkezte között.A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
1
53
54
55
91