118 talált cikk a tanuló kifejezésre

Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?

Kérdés: Családok átmeneti otthonában dolgozó munkavállalók besorolásával, munkaköri előírásával kapcsolatban érdeklődöm. A 15/1998. NM rendelet a gondozó munkakör képesítési előírásaként a gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ) végzettséget is nevesíti. Dolgozónk 2004-ben szerzett ilyen képesítést (33 1499 01). A 257/2000. Korm. rendelet értelmében a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen, gondozó munkakörben dolgozó munkavállaló besorolása „C”–„D” fizetési osztályba történhet. A munkavállalók besorolását felülvizsgálva az előzőek értelmében megfelelően járunk-e el, ha őt az eddigi „B” fizetési osztály helyett „C” fizetési osztályba soroljuk?
Két másik gondozóval kapcsolatban ugyanez a kérdés, egyikük dajka (0119 3003) végzettséget szerzett 2024-ben, másikuk szociális gondozó és ápoló (33 762 01 0010 33 02) végzettséget 2010-ben. Szintén egy másik munkavállalónk 2012 és 2022 között, majd néhány hónap elteltével 2022-től újra családgondozó munkakörben dolgozik intézményünknél gyógypedagógus végzettséggel. A 15/1998. NM rendelet alapján felmerül, hogy ehhez a végzettséghez bizonyos oklevélnek kellene társulnia (az említett képesítési előírások felsorolása itt kissé nehezen követhető). Ha a rendelet valóban így értelmezhető, szükség van-e arra, hogy az utóbbi végzettség megszerzését előírjuk a jelenleg 51 éves munkavállaló számára, vagy a felsorolt előzetes munkaköri tapasztalat elegendő a munkakör jogszabályoknak megfelelő betöltéséhez?

Kérdés: Két település önkormányzati társulás keretében tart fenn köznevelési intézményt (óvodát). Az egyik társult tag 2026. augusztus 31. napjával kilép a társulásból. Mivel a társulásban csak egy tagönkormányzat marad, 2026. augusztus 31. napjával megszűnik a társulás, és annak köznevelési intézménye is jogutód nélkül. Az egyik település jogutódlás nélkül alapít új köznevelési intézményt, a másik pedig köznevelési feladatellátási szerződéssel biztosítja a kötelező feladatok ellátását. Jogutód nélküli megszűnés esetén a Púétv. 46. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. A Púétv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint ekkor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó havi távolléti díjának felel meg. A Púétv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint végkielégítés illeti meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A Púétv. 52. §-ának (7) bekezdése szerint a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a munkavégzés alól. E kötelezettsége alól – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának mérlegelésével kell mentesíteni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel. E jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján hogyan kell eljárni egy jogutód nélküli megszűnés esetén? Értelmezhetők-e úgy a Púétv. rendelkezései, hogy végkielégítésként a 47. § (3) bekezdése szerinti összeget kell megállapítani, és értelemszerűen nincs felmentési idő, amit az érintett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő munkatársnak le kellene tölteni?

Kérdés: Városgazdálkodási intézményhez szeretnénk felvenni gépkezelőt, mint közalkalmazottat a 77/1993. Korm. rendelet szerint. Általános iskolai végzettségen kívül rendelkezik OKJ 31-5256-03 nehézgépkezelői bizonyítvánnyal és gépkezelői jogosítvánnyal. A gépcsoport kódszáma: 1111. Mivel a kormányrendelet szerint ezt a közalkalmazottat B osztálytól lehet felvenni, szakmunkásvégzettség hiányában a 31-es OKJ mint alsó középfok feljogosítja-e a munkáltatót arra, hogy B fizetési osztályba sorolhatja a kollégát?

Kérdés: Községi önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott (karbantartó) jogviszonyai közül melyik vehető figyelembe a besorolásához és a jubileumi jutalmához? Végzettségét tekintve a közalkalmazott befejezett 8 általános iskolai végzettséggel és egy OKJ-s ívhegesztő bizonyítvánnyal rendelkezik, amelyet 1999. november 16-án szerzett meg.
Jogviszonyai:
– Ipari Szakmunkásképző Intézet: 1983. 08. 29. – 1983. 11. 25. (szakmunkástanuló);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1984. 07. 01. – 1987. 03. 04. (munkaviszony);
– Oroszlányi Szénbányák Központi Felvételi Iroda (Oroszlányi Bányák Vállalat): 1987. 03. 06. – 1988. 01. 12. (munkaviszony);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1988. 01. 13. – 1992. 05. 31. (munkaviszony),
– Hod Kkt.: 1992. 05. 25. – 1992. 11. 02. (társas vállalkozás biztosított főfoglalkozású tagja);
– Hod Kkt.: 1993. 03. 01. – 1995. 01. 31. (munkaviszony);
– Egyéni vállalkozónál: 1996. 04. 01. – 1996. 09. 30. (munkaviszony);
– Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.: 1996. 05. 01. – 1998. 12. 31. (munkaviszony);
– Johnson Controls Bt.: 2000. 07. 18. – 2004. 01. 07. (munkaviszony).

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban kívánunk alkalmazni egy munkavállalót. 2002. VI. 14-én kelt bizonyítványa szerint a 2001/2002. tanévben a 12/C osztályban végezte tanulmányait, szakmai vizsgabizottság előtt szakmai vizsgát tett. A korábbi szakképzési törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott 33 5276-05 azonosító számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett. A bizonyítványon nem szerepel, hogy az szakmunkás-bizonyítvány, csak bizonyítvány. Kérte a munkáltató, hogy igazoltassa a munkavállaló az iskolával, hogy szakmunkásképzőt végzett vagy sem. Az iskola által 2025. XII. 17. napon kiadott igazolás tartalma a következő: „Nevezett 2002. VI. 14-én 33 52769-05 számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett, ami az akkori jogszabályok szerint szakmunkásvégzettségnek felel meg.” Mivel a bizonyítványon az szerepel, hogy OKJ szerinti szakképesítést szerzett a munkavállaló, ami 33-as kóddal kezdődik, a közalkalmazotti besorolás csak B fizetési osztálynak felelne meg (33 OKJ alapfokú végzettségre épülő középfokú szakképesítés). Ha szakmunkás-bizonyítványról beszélünk, a besorolás már C fizetési osztály lenne. Elfogadható az iskola által kiállított igazolás annak bizonyítására, hogy a munkavállaló szakmunkásvégzettséggel rendelkezik, vagy sem?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkba zenét oktatni járnak zenetanárok. A zenetanárok nem a mi intézményünk alkalmazottai, hanem egy másik zeneiskoláé. Azok a tanulóink, akik zenét tanulnak, tandíjat fizetnek a zeneoktatásért. Fizethet-e a mi iskolánk a hozzánk járó zenetanároknak útiköltséget, ha igen, milyen módon?

Kérdés: A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk? Az utazási költségtérítést külön nyilatkozatba kell foglalnunk, vagy fel kell tüntetnünk a munkaszerződésen? Az alkalmazottaknak nyilatkozniuk kell, hogy hány kilométer után veszik igénybe a költségtérítést?

Kérdés: Az egyetemünkön nappali, illetve levelező tagozaton tanulmányokat folytató doktoranduszokkal szeretnénk munkaszerződést vagy doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést kötni. A szerződéseket elsősorban oktatási tevékenységre, tanársegédi/tudományos segédmunkatársi munkakörben történő foglalkoztatásra, másodsorban adminisztratív feladatok ellátására kötnénk meg. Az Nftv. szerint a doktorandusz által végzett munka ideje – a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartammal együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát, továbbá a munkadíj havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része [Nftv. 44. § (5) bek.]. Amennyiben foglalkoztatni szeretnénk PhD-hallgatót, minden esetben doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni a hallgatóval, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozaton PhD-hallgató egyetemünkön, vagy utóbbi esetében köthető általános munkaszerződés úgy, mint bármely más munkavállalóval? Meghaladhatja-e a munkaidő a heti teljes munkaidő 50%-át? Semmilyen esetben sem, vagy levelezős PhD-hallgató esetében igen, nappali tagozatos hallgató esetében nem? Van-e különbség? Hogyan alakul a díjazás, ha a heti munkaidő 50%-ában végez munkát a doktorandusz? Jól értelmezzük, hogy a hatályos minimálbér 100%-át szükséges kifizetni, ha a heti munkaidő 50%-ában végez csak munkát, vagy a teljes minimálbér munkaidővel arányos részét, vagyis a minimálbér 50%-át? Hogyan járunk el helyesen, ha a korábban egyetemünkön 8 órában adminisztratív területen foglalkoztatott munkavállaló elkezdi doktori tanulmányait egyetemünkön (akár levelezőn, akár nappalin), és ezzel egyidejűleg tanársegédi munkakörbe áthelyezésre kerül? Az óraszámát csökkenteni szükséges, és ezzel egyidejűleg doktoranduszi munkaszerződést kell kötni vele, vagy elég egy munkaszerződés-módosítás, ahol a munkaköre ügyintézőről tanársegédre módosul óraszámának változatlanul hagyása mellett? Azaz van-e jelentősége az események sorrendiségnek? Először munkavállaló, aztán PhD-hallgató, vagy először PhD-hallgató és a hallgatói jogviszonya alatt vállal munkát egyetemünkön oktatási tevékenység ellátására? Lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni a nappali vagy levelező tagozaton tanuló doktoranduszt abban az esetben, ha egy tanulmányi félévben maximum 20 órát tart, vagy ilyen esetben is doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni akár havi 4 óra oktatási tevékenység ellátása esetén is? (Ebben az esetben a megbízási szerződést tartjuk célszerűnek, de nem szeretnénk jogszabályt sérteni.)

Kérdés: Sérti-e az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelményét, ha a munkáltató a nála a Szövtv. 10/B. §-a alapján foglalkoztatott diákok esetén a munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozókétól eltérő, más órabéres bérrendszer alapján számol el azonos vagy hasonló munkakörök betöltésénél?