Találati lista:
11. cikk / 103 Magán-munkaerőközvetítési szolgáltatás belföldi székhely nélkül
Kérdés: A magán-munkaerőközvetítői tevékenységre vonatkozó 118/2001. Korm. rendelet értelmezése során felmerülő kérdéseinkkel kapcsolatban szeretnénk iránymutatást kérni! Végezhet-e magán-munkaerőközvetítési tevékenységet Magyarországra EGT-tagállamon kívüli (pl. egyesült államokbeli) toborzó cég közvetlenül, azaz EGT-n belüli entitás nélkül? Amennyiben álláspontjuk nemleges lenne, kérjük iránymutatásukat arra vonatkozóan, hogy elégséges-e egy EGT-tagállamban entitással rendelkeznie a toborzó cégnek, vagy annak kifejezetten előfeltétele a magyar entitás alapítása. Amennyiben szükség van magyar entitás felállítására, ahhoz igénybe vehető-e székhelyszolgáltató? Ha viszont álláspontjuk szerint nem előfeltétele a magán-munkaerőközvetítési tevékenységnek magyar entitás alapítása, a toborzó cég hogyan, mely kormányhivatal részére tud eleget tenni a 118/2001. Korm. rendelet 13. §-ában foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének (mely a telephely szerint illetékes kormányhivatalt jelöli meg)? A toborzó cég (fizikai) irodahelyiségének szükségszerűen Magyarországon kell-e lennie, vagy van arra lehetőség, hogy az egy Magyarországon kívüli EGT-tagállamban vagy akár az EGT-n kívül legyen?
12. cikk / 103 Kötelező továbbképzés hétvégén
Kérdés: Ha a munkáltató az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a jelenlegi munkaköréhez kapcsolódó továbbképzésre kötelezi, a továbbképzésen való részvétel munkaszerződéstől eltérő (munkakörben és munkahelyen történő) foglalkoztatásnak minősül? Ha a képzésre pénteken a rendes munkaidő után és szombaton (a heti pihenőnapon) kerülne sor a képző (tehát nem a munkáltató) székhelyén vagy telephelyén, az rendkívüli munkaidőnek minősül, ugyanakkor önmagában az a tény, hogy szombatra ezáltal rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, még nem jelenti azt, hogy a szombati heti pihenőnap helyett másik heti pihenőnapot kellene kiadni a munkavállalónak?
13. cikk / 103 Munkajogi telephely fogalma
Kérdés: Munkajogi értelemben mit értünk telephely alatt? Jól gondoljuk, hogy munkajogi értelemben a telephely alatt azokat a helyeket kell érteni, ahol a munkáltató valamilyen tevékenységet folytat, és nem esik egybe a munkajogi telephely a cégjog szerinti telephely fogalmával? (Tehát adott esetben, ha például a munkáltató székhelye Budapesten található, de Győrben rendelkezik fiókteleppel, akkor mind a budapesti, mind pedig a győri hely munkajogi értelemben a munkáltató telephelyének minősül?)
14. cikk / 103 Bírósági ülnök munkaidő-kedvezménye
Kérdés: Mentesül-e az ülnök a munkahelyén a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, ha bírósági ülnöki feladatot lát el, és részt vesz egy tárgyaláson e minőségében? Ha igen, akkor díjazás is megilleti a munkáltatójától, azaz fizetett a távolléte?
15. cikk / 103 Bíróság illetékességének kikötése a munkaszerződésben
Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavállaló és a munkáltató jogvitájukra egy bizonyos törvényszék illetékességét kötik ki. Ez a bíróság a munkáltató székhelye szerint illetékes bíróság, amely nagyon messze (az ország másik végében) van a munkavállaló állandó lakóhelye, valamint tartózkodási helye szerint illetékes bíróságtól, és így volt ez a munkaszerződés aláírásakor, azaz e rendelkezés kikötésekor is. Most a munkavállaló perelne, azonban nagyon hátrányos neki a kikötött bíróságra eljárni. Egyetértenek-e azzal, hogy munkaszerződésben nem lehet kikötni kizárólagos illetékességet, vagy pedig ez lehetséges?
16. cikk / 103 Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül
Kérdés: A 2019–2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?
17. cikk / 103 Rendkívüli munkavégzés vagy kiküldetés
Kérdés: A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?
18. cikk / 103 Munkavégzési hely meghatározása
Kérdés: Cégünk (A cég) székhelyén egy másik cég (B cég) gépét tároljuk. B cég egy munkavállalóját dolgoztatja ezen a gépen. B cégnek ezen a címen nincs bejelentett telephelye. Hogyan dolgozhat munkaügyileg rendezetten B cég alkalmazottja A cég székhelyén? A dolgozónak A céggel nincs semmiféle szerződése. Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán bejöhessen a cég területére, és ott munkát végezhessen?
19. cikk / 103 Ügyvezető megbízással
Kérdés: Egy cégünkben két ügyvezető van. Egyikük 100%-os tulajdonos, és az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A másik ügyvezető ingyenes megbízási szerződés keretében látja el ezt a tevékenységet, személyesen nem működik közre, máshol áll heti 40 órát meghaladó munkaviszonyban, így ott biztosított. Ez utóbbi ügyvezető magyar munkaviszonya hamarosan megszűnik, és a cége ausztriai központjában jogfolytonosan fogják alkalmazni, így Ausztriában lesz biztosított. Állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában ideiglenes lakcímmel fog rendelkezni. Maradhat-e ingyenes megbízási szerződéssel a cég ügyvezetője? Ha nem, milyen módon maradhat ügyvezető? Ha nem kíván ügyvezető maradni, és mást választ helyette a társaság, ehhez társasági szerződést kell módosítani?
20. cikk / 103 Munkahely meghatározása a munkába járás szempontjából
Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója Nyíregyházán lakik, és a munkáltató nyíregyházi telephelyén dolgozik. A munkáltató a munkavállalót az Mt. 53. §-a alapján a munkaszerződéstől eltérően a munkáltató debreceni telephelyén való munkavégzésre utasítja. Kérdésünk, hogy a munkavállaló nyíregyházi lakóhelyéről a debreceni telephelyre való utazás munkába járásnak vagy hivatali, üzleti utazásnak minősül az utazási költségek elszámolása szempontjából? A 39/2010. Korm. rendelet a munkába járást a lakóhely és a munkavégzés helye között definiálja, ugyanakkor az nem derül ki, hogy ez csak a munkaszerződés szerinti munkavégzési hely, vagy egyébként a mindenkori tényleges munkavégzési hely viszonylatában értelmezhető.
