216 talált cikk a szakszervezet kifejezésre

Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?

Kérdés: Kollektív szerződésünkben az egyik rendelkezés előírja, hogy a munkavállalókkal közölt, átszervezésre, mint indokra alapított felmondás előtt az üzemi tanácsnak nyilatkoznia kell arról, hogy van-e másik munkakör, ami a munkavállalónak felajánlható, és amennyiben igen, a munkáltatónak a felajánlást kötelező megtennie. Az üzemi tanács a legutóbbi ilyen helyzetben megállapította, hogy van felajánlható munkakör, és így a felmondásokat nem lehetett közölni, a munkavállalók elfogadnák a másik munkakört. Ilyen esetben mit tehet a munkáltató?

Kérdés: A gazdasági válság miatt megnehezedett működésünk miatt keresünk olyan jogszerű megoldásokat, amelyekkel a költségeink csökkenthetők. Ha nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalóknak, lehetséges-e a bérük csökkentése?

Kérdés: A munkavállalóink bejelentették, hogy szakszervezetet alapítanak, és a cég nevét belefoglalnák a szakszervezet megnevezésébe, mivel annak utalnia kell arra, hogy a szakszervezet pontosan hol működik. Erre vonatkozóan a munkavállalók kéréssel fordultak az ügyvezetőhöz, aki viszont nem szeretné, hogy a cég neve a szakszervezet nevében bármilyen formában megjelenjen. Kötelező megadni a hozzájárulást, vagy van lehetőség arra, hogy visszautasíthassuk a kérést?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?

Kérdés: Cégünknél hamarosan lejár a kollektív szerződés hatálya, és szeretnénk újat kötni, vagy ezt meghosszabbítani. A szerződés kötésére jogosult szakszervezet azonban jelezte, hogy mindenképpen bele akarja venni azt is a kollektív szerződésbe, hogy a beszállítóként dolgozó, szerelői munkálatokat ellátó vállalkozóknak milyen minimális díjazást fizethet a társaság, mivel úgy érzik, hogy a munkavállalók hátrányára fokozatosan kiszervez a munkáltató bizonyos feladatokat, és majd létszámcsökkentést fog végrehajtani, ami csökkenti a taglétszámukat. Mivel lehetne meggyőzni őket arról, hogy tegyenek le egy ilyen kikötéstől, mivel ez a társaságnak nagyon hátrányos lenne?

Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a kft. helyi kollektív szerződésében szabályozta a munkavállalók sztrájkhoz való jogait és kötelezettségeit. A kollektív szerződés egyik pontja akként rendelkezik, hogy a kft. valamennyi üzemviteli területén tilos a sztrájk. Ennek némileg ellentmond azonban az, hogy a kollektív szerződés egyéb részeiben megjelölt üzemviteli területeken – homályos formában ugyan, de – különböző előírások figyelembevételével esetenként mégis lehetséges a sztrájk. Megítélésünk szerint a kollektív szerződés nem korlátozhatja, és nem vonhatja el a munkavállalók sztrájkhoz való jogát.

Kérdés: A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?

Kérdés: Általában 2-300 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatunk, akik több kölcsönbe adó cégtől kerülnek hozzánk. Ennek eredménye az is, hogy – mivel mindegyik eléggé eltérő bér- és juttatási struktúrát alkalmaz – komolyan különbözik az egymás mellett dolgozók fizetése, ami feszültségeket szül. A szakszervezet javasolta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a kollektív szerződés tartalmazzon szabályozást, és határozza meg, hogy minimum milyen béren kell alkalmazni őket. Járható út ez, van lehetőség ilyen kikötésre?